Sotheby's American 19th and 20th Century Paintings, Drawings and Sculpture. New York, 1984. + Christie's International Magazine 2 db. Papírkötésben, jó állapotban.
Ausstellung von Wohnungs-Einrichtungen in den Ausstellungshallen am Zoologischen Garten. [Lakásberendezési kiállítás a berlini Állatkert kiállítótermeiben 1909.] Berlin 1909. Steglitz-Berlin, 1909, "Das Deutsche Landhaus", 48 sztl. lev. Gazdag fekete-fehér képanyaggal illusztrált. Átkötött haránt-alakú félvászon-kötés, az elülső táblán aranyozott név felirattal (Kocziha Mihály), kopott borítóval, sérült gerinccel, a címlap és az azt követő két lap javított, részben pótolt, kissé foltos lapokkal, egy lapon rajzzal, (egy lap hiánnyal?), körbevágott.
[Folyóirat] Alkotás. A Magyar Művészeti Tanács folyóirata. Megjelenik havonta egyszer. Felelős szerkesztő: Kassák Lajos. I. évfolyam, 1-12. szám, II. évfolyam, 1-4. szám. (1947. január - 1948. április) [Teljes, a folyóiratnak összesen ez a tizenhat száma jelent meg.] Budapest. 1947-1948. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. - Független-nyomda. A lapszámok terjedelme az első fél évben 56 p., később 42 és 68 p. között változik. Kassák Lajos főszerkesztésével 1947-1948 során tizenhat számot ért meg a koalíciós idők legnívósabb művészeti folyóirata, az Alkotás. A korábbi évtizedekben is már számos lapot alapító, öntörvényű, autonóm alkotó, Kassák Lajos modernista építészeket, festőket, írókat vett maga mellé. Gazdagon illusztrált művészeti folyóiratában művészeti írások, képző- és színművészeti, építészeti és urbanisztikai esszék váltakoztak az irodalmi anyaggal. A Borbíró Virgil építészt, Kárpáti Aurél esszéírót, Hevesy Iván fényképészt, Bárdos Artúr dramaturgot, Déry Tibor, Tamási Áron írókat maguk között tudó szerkesztőség törekvéseiről így ír Kassák Lajos így ír az első számban: "Emlékezünk és az értelem fényénél keressük az utat, amely a tökéletesség birodalma felé vezet. Kötelességek nélkül élünk, de azt mondhatnók, felszabadíthatatlan rabszolgái vagyunk hivatásunknak. Emberek, akiket az alkotó szenvedély tart megszállva, nem a legkisebb ellenállás irányában haladunk, hanem mindenáron át akarjuk törni a falakat, amik mögött, úgy hisszük, meglelhetjük a titkok kulcsát. Nem szakadhatunk el a múlttól s nem térhetünk ki a feladat elől, hogy hírt adjunk a jövőről. Ellentmondók vagyunk, de önmagunknak is ellentmondunk, ha arról van szó, hogy felfedjük a való igazságot. Társadalmi lények vagyunk, magától értetődik, hogy elsősorban társadalmi visszásságainkat érzékeljük. Vigyáznunk kell, hogy ne merüljünk el a múlt siratásában, és ne hódoljunk be a jövő káprázatainak. [. . .] Végzetes bűn lenne bírói ítéletet hozni élő művészetünk irányzatai ellen. Legyünk meggyőződve felőle, hogy minden igazi művész a maga módján valóság gyökeréig akar leásni, és az egyértelmű igazságot szeretné kimondani. Tudva ezt, lapunknak nem kívánunk körülhatárolt irányzatot, vagy szűkebb értelemben vett csoportjelleget adni. Mindazokat szívesen látjuk, akik hivatottak az alkotásra, az igazság, a béke és a szociális fejlődés nevében kívánnak szólni. Nem vetítünk előre kötött programot, de megteszünk mindent annak érdekében, hogy hangsúlyozzuk a szellem jelentőségét, és tehetségünkkel hozzájáruljunk korunk arculatának kialakításához". A Kassák Lajos bevezetésében jelentkező és a folyóirat írásaiban szintén tetten érhető művészeti autonómia iránti igény és a lapot végig jellemző igazságkeresési indulat a fordulat évétől, 1948-tól lehetetlenné vált, ahogyan a terjeszkedő és uralomra jutó kommunista hatalom a sztálinista esztétika és a szocialista realizmus jegyében minden modernista törekvést gátolt, gáncsolt és ellehetetlenített. Az első szám programadó írásának jóformán minden mondata élesen ellenkezik az elkövetkező évek művészeti sematizmusának leegyszerűsítő elveivel. Folyóiratunk valamennyi lapszáma dupla lapszám, a számok két-két oldala színesen nyomott. Gyűjteményünkből összesen két, színes illusztrációt tartalmazó levél hiányzik, valamint az I/11-12. és a II/3-4. lapszám fűzése meglazult. Fűzve, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítókban.
Vaszary János (1867-1939) gyűjteményes kiállítása. Szerk.: Veszprémi Nóra. Bp., 2007, Magyar Nemzeti Galéria. 400p. + 55p. Gazdag képanyaggal illusztrált. Kiadói papírkötés, jó állapotban
Egy nagy ládányi vegyes árverési katalógus a 70-es évektől a 2010-es évekig mindenfajta témában, sok Dorotheum militária és művészeti katalógus, régi BÁV katalógusok, könyv és papírrégiség, festmény, óra árverések, művészeti árverések, fotós árverések katalógusai, nagyrészt magyar, de sok külföldi
Gerard, Fabien S. : Ombres jaunes. Journal de Tournage Le Dernier Empereur de Bernardo Bertolucci. Paris, 1987, Cahiers du Cinéma, 187 p. Papírkötésben, számos színes és fekete-fehér képpel illusztrálva. Számozott (01429./600) kiadás. Francia nyelven. Hozzá tartozik 2 db DVD (angol nyelven, francia felirattal) + 1 db bónusz DVD (angol nyelven, francia felirattal), illetőleg egy számozott (03320./6000) filmkocka az eredeti filmtekercsből. A kiadvány Aranyozott, bársony díszdobozban. Ritka! Bernardo Bertolucci "Az utolsó császár" című filmjének limitált, számozott díszdobozos kiadása tartalmazza a film moziváltozatát és a rendezői (3 óra 30 perces) változatot is, valamint egy bónusz 45 perces filmet a rendezővel, a zeneszerzővel készített interjúkkal, filmográfiával, stb. Ezen kívül "forgatási napló" könyvet, egy színes, 35 mm-es celluloid filmkockát az eredeti 1987-es filmből és a kiadvány reklámlapját.
LeRoy Ireland: The works of George Inness. An Illustrated Catalogue Raisonné. Compiled with and Introduction by - -. Az összeállító és az bevezetés írója, LeRoy Ireland által DEDIKÁLT példány! Preface by Donald B. Goodall. Foreworld Robert G. McIntyre. Austin - London,1965,University of Texas Press, XXIII+476 p. Angol nyelven. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Kiadói egészvászon-kötés.
Marosi Ernő: A középkor művészete I-II. köt. Egyetemi Könyvtár. Bp.,1997, Corvina, 252+370 p. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Az I. kötet. 2. kiadás. A II. kötet 1. kiadás. Kiadói papírkötés, karcos borítóval, de ezt leszámítva jó állapotban.
Marosi Ernő (1940-2021) Széchenyi-díjas művészettörténész, egyetemi tanár, a MTA tagja, az MTA Művészettörténeti Intézetének igazgatója (1991-2000.)