1912-1913 Bolla Mihály (1850-1916) miniszteri tanácsosnak címzett, a feketehegyi evangélikus kápolna építésével kapcsolatos céges levelek, számlák, közte Stobbe Adolf építőmester saját kezű levele, Stadler Mihály, Haidekker Sándor, Rétay és Benedek cégek fejléces levelei, költségjegyék, stb., összesen 17 db, vegyes állapotban
cca 1913 Berger Sándor Márk (1844-1922) pozsonyi kanonok, hercegprímási titkár saját kezű levele, "Méltóságos Püspök Ur!" megszólítással, két beírt oldal, érdekes tartalommal (,,[...] állítólag Mailáth püspök urtól [Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök] hallotta, hogy több püspök actiot akar inditani [...] a zaklatások ellen. [...]")
cca 1915 Horthy Miklós (1868-1957) által Schütz Ernő m. k. főhadnagynak küldött saját kézzel írt és aláírt fotólap, rajta I. Ferenc József cs. és király nagy társasággal körbevéve, sarokhiánnyal
1915 Szatmárnémeti (Satu Mare), Boromisza Tibor (1840-1928) szatmári püspök autográf aláírásával ellátott, gépelt köszönő levele Mészáros Ödön tanár részére kántori teendők ellátásáért: ,,Példás buzgósággal végzett ezen nemes munkájáért, amellyel a háboru által okozott mostoha viszonyok enyhitésében hazafias érzéssel működött közre, Tekintetes Uraságodnak főpásztori köszönetemet és elismerésemet nyilvánitom."
1915 Back Alajos műépítész által vezetett ostffyasszonyfai fogolytábor építkezésen résztvevő Vojtek Ferencnek címzett, a pozsonyi cs. és kir. hadtestparancsnokság épületét ábrázoló képeslap
cca 1915-1940 Ujházy György (1895-1971) író, újságíró. forgatókönyvíró okmányai: I. vh. nyílt parancs, sajtókamarai igazolás, menetjegy, nevére szóló meghívó, igazolvány, távirat,
1917 Hajós Alfréd (1878-1955) építész, az első magyar olimpiai bajnok (úszó) autográf levele feleségének az olasz frontról. A négy oldalas autográf levélben a háború borzalmairól esik szó, arról, hogy az osztrák-magyar csapatok, különösen a légierő nagy túlerővel szembesül, és biztatja feleségét, hogy írjon gyakran, mert az erőt ad számára.
1918 Ludo Moritz Hartmann (Ludwig Moritz Hartmann, 1865-1924) osztrák történész, diplomata, politikus, Moritz Hartmann (1821-1872) osztrák költő, újságíró, politikus fiának levelezése Gerő Zsófia (1895-1966), Gerő Ödön (1863-1939) műkritikus, író lányával disszertációja ügyében. 5 db levél Ludo Moritz Hartmanntól Gerő Zsófiához valamint Moritz Hartmann 2 db Magyarországgal és Pesttel kapcsolatos levelének gépelt-sokszorosított átirata és egy levél Gerő Zsófiától Hartmannhoz. Ludo Moritz Hartmann egyik levelében érdekességként megemlíti, hogy szülei házasságkötésekor 1860-ban Klapka György tanúként jelen volt. Moritz Hartmann (1821-1872) osztrák költő, újságíró, politikus többek közt mint Petőfi Sándor verseinek legelső fordítóinak egyikeként ismert. Gerő Zsófia: Hartmann Móric mint politikai költő, különös tekintettel a magyarsághoz való viszonyára c. disszertációja 1919-ben jelent meg nyomtatásban. / 1918 Ludo Moritz Hartmann (Ludwig Moritz Hartmann, 1865-1924) Austrian historian, politician's correspondance with Zsófia (Sophie) Gerő, who wrote a dissertation on Moritz Hartmann (1821-1872) and his relationship to Hungary. Total of 8 letters, all of them in German languague.
1919 Giergl Kálmán (1863-1954) ,,Rendelet!" című, szatirikus versének autográf kézirata. Kelt: 1919. február 2. A vers a királyság bukását, a forradalmat és a köztársaságot ünneplő sorokkal indul, azonban több sorából is kivehető gúnyos hangvétele, mint pl.:
,,Már most eltöröljük ami felesleges, / Művészetért, szépért élni nem érdemes, / Kapához állítjuk a sok piktort, papot / És kiszabadítjuk az elitélt rabot. / [...]"
Másfél beírt oldal, a szöveg végén Giergl Kálmán aláírásával. A lapon hajtásnyomokkal, a hajtások mentén apró sérülésekkel. Lapméret: 27,5×21,5 cm.
Giergl Kálmán (Pest, 1863 - Nógrádverőce, 1954), a magyar eklektika jelentős építésze, a neves Györgyi-Giergl művészcsalád tagja. A budapesti Műegyetemen, majd Berlinben folytatott tanulmányokat. Hazatérését követően Hauszmann Alajos tanársegédje lett a Műegyetemen, majd Hauszmann tervezőirodájában kezdett dolgozni; itt került kapcsolatba Korb Flórissal (1860-1930), akivel együtt (később már Hauszmann irodájából kiválva) több híres épület terveit készítették el, mint pl. a budapesti New York-palota, a Klotild paloták, vagy a Zeneakadémia.
1919 Ferenc József (1835-1928) erdélyi unitárius püspök saját kezű sorai Józsi bácsi aláírással névjegykártyáján, részvétnyilvánítást köszönve, szép állapotban
Darabanth Auction House
![cca 1913 Berger Sándor Márk (1844-1922) pozsonyi kanonok, hercegprímási titkár saját kezű levele, "Méltóságos Püspök Ur!" megszólítással, két beírt oldal, érdekes tartalommal (,,[...] állítólag Mailáth püspök urtól [Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök] hallotta, hogy több püspök actiot akar inditani [...] a zaklatások ellen. [...]")](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3498700.jpg)
![1919 Giergl Kálmán (1863-1954) ,,Rendelet!" című, szatirikus versének autográf kézirata. Kelt: 1919. február 2. A vers a királyság bukását, a forradalmat és a köztársaságot ünneplő sorokkal indul, azonban több sorából is kivehető gúnyos hangvétele, mint pl.: ,,Már most eltöröljük ami felesleges, / Művészetért, szépért élni nem érdemes, / Kapához állítjuk a sok piktort, papot / És kiszabadítjuk az elitélt rabot. / [...]" Másfél beírt oldal, a szöveg végén Giergl Kálmán aláírásával. A lapon hajtásnyomokkal, a hajtások mentén apró sérülésekkel. Lapméret: 27,5×21,5 cm. Giergl Kálmán (Pest, 1863 - Nógrádverőce, 1954), a magyar eklektika jelentős építésze, a neves Györgyi-Giergl művészcsalád tagja. A budapesti Műegyetemen, majd Berlinben folytatott tanulmányokat. Hazatérését követően Hauszmann Alajos tanársegédje lett a Műegyetemen, majd Hauszmann tervezőirodájában kezdett dolgozni; itt került kapcsolatba Korb Flórissal (1860-1930), akivel együtt (később már Hauszmann irodájából kiválva) több híres épület terveit készítették el, mint pl. a budapesti New York-palota, a Klotild paloták, vagy a Zeneakadémia.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3305205.jpg)
