[Eugen Brote]: Das magyarische Ungarn und der Dreibund on Hungaricus. München, 1899, Verlag von J. F. Lehmann, 64 p. Német nyelven. Kiadói papírkötés, felvágatlan lapokkal, javított gerinccel, részben hiányos hátsó borítóval. Ritka!
Eugen Brote (1850-1913) román publicista, lapalapító, nacionalista politikus, a Román Nemzeti Párt alelnöke, az ortodox érsekség konzisztóriumának tagja, az első romániai népbank megalapítója, az erdélyi román nacionalisták egyik vezéralakja, a Memorandum-per egyik szereplője.
Memorandum pere: A magyarországi Román Nemzeti Párt központi bizottsága 1892 elején Nagyszebenben Memorandumot dolgozott ki a hazai románok nemzeti sérelmeiről. A Károly román király által is támogatott emlékirat 'felsorolja' a magyar 'faji uralom és a mesterségesen nagyra növelt nemzeti hegemónia megnyilvánulásait'. Elutasítja az 1868. évi nemzetiségi törvényt, amely a politikai nemzet fogalmának kodifikálásával semmibe vette a nem magyar nemzetek létét, bírálja az erdélyi sajtóviszonyokat, a választójogi gyakorlatot, az iskolai és egyesületi magyarosítást stb. A Memorandumot 237 főnyi román küldöttség vitte Bécsbe, hogy "az osztrák császárnál bevádolja a magyar királyt". Sikertelenül. Azt felbontatlanul küldték a magyar miniszterelnökségre, onnan pedig vissza a delegáció vezetőjéhez. Miután a Memorandumot kinyomtatták és terjesztették, az államügyész izgatás vádjával pert indított. Az 1895. május 17-25. között Kolozsvárott lezajlott perben Vasile Lucaciut, a Memorandum-akció egyik szervezőjét, a kiszabható maximális ötévi fogházbüntetésre, további tizennégy főt sajtó útján elkövetett izgatásért két hónaptól két és fél évig terjedő államfogházra ítéltek, négy vádlottat pedig felmentettek. A következő évben azután mindnyájan amnesztiában részesültek. Ezekbe a valójában a régi polémiákba Bukarest már korábban bekapcsolódott. Az 1891-ben ott megalakult politizáló, a kulturális egységet támogató szövetség, a Liga Culturală nemzetközi propagandaakcióba fogott a magyarországi románok ügyének megismertetésére. A bukaresti "egyetemistáknak" a Liga által megjelentetett emlékiratára - amelyben az iskolai magyarosítás gyakorlatát bírálták - a magyar kormány ajánlására - a magyar "egyetemisták" válaszoltak. Az Aurel C. Popovici orvostanhallgató által az erdélyi román fiatalok nevében készített viszontválasz, a Replica, váratlanul nagy nemzetközi visszhangot keltett. Popovicit 1893-ban államfogházra, illetve pénzbüntetésre ítélték; ő azonban a büntetés elől Romániába távozott. Később Bécsben telepedett le, s ott írta meg híres munkáját a "nagy-ausztriai egyesült államokról".
Xenophón történeti munkái. Szerk., jegyzeteket és az utószót írta: Németh György. Fordította: Németh György, Vilmos László, Fein Judit, Gradvohl Edina. Xenophón összes művei I. kötet. Sapientia Humana. Bp.,2001, Osiris. Kiadói kartonált papírkötés, kiadói papír védőborítóban.
Tisza István: Válogatott politikai írások és beszédek. Vál., szerk., a jegyzeteket és az utószót írta: Tőkéczki László. Millenniumi Magyar Történelem. Politikai gondolkodók. Bp.,2003., Osiris. Kiadói kartonált papírkötés, karcos borítóval.
[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. I. évfolyam, [1]. szám. (1941. május 29.) Budapest, 1941. Stádium Rt. ny. Folio. 22 + [2] p. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali (bár nem nyilas irányzatú) Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. Szövegközti felvételekkel és rajzokkal gazdagon illusztrált hetilap-számunk nyitó oldalai a Führer és a Duce politikai teljesítményét méltatják, lapszámunk megünnepli az előző hónap országgyarapodását: a délvidéki bevonulást; a balkáni német és olasz győzelmeket, valamint Irak angol-ellenes felkelését. Hosszú cikket szentel Zombor városa visszatérésének, a magyar parasztsággal való szolidaritását jelzi a Kiskunságot érintő természeti csapásról készített nagyobb lélegzetű szociális riport. A munkásság meggyőzése kapcsán a Szociáldemokrata Párt éppen aktuális belső válságát elemzi, valamint antiszemita kirohanást intéz a zsidó hitközségek ellen. Már az első lapszámban is rovatként jelentkezik "A hét térképei" címmel a katonapolitikai rovat, mely ezúttal Kréta, Málta és Ciprus geostratégiai jelentőségét elemzi. A lap hangneme később még németbarátabbá vált; valamennyi lapszáma szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Lapszámunk első és utolsó négy oldala kétszínnyomású, belívének levelein kisebb hullámosság és halvány foltosság, az első hat levelén kisebb, az oldaltükröt nem érintő hiány. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, enyhén hiányos, kissé sérült, szélein javított kiadói borítóban.
5 db marxista, munkásmozgalmi témájú kiadvány: Kautsky Károly: Marx Károly történelmi jelentősége. Ford.: Garami Ernő. Munkáskönyvtár 15. füzet. Bp., [1918], Népszava. Kiadói papírkötés, helyenként kis lapszéli sérülésekkel, felvágatlan. "Budapesti Forradalmi Törvényszék fogháza" bélyegzéssel. + Mi a Tanácsköztársaság?; Kun Béla: Ki fizet a háborúért?; Bucharin Nikoláj: Osztályharc és forradalom Oroszországban. Ford.: Szamuely Tibor.; Lenin: Állam és forradalom. Ford.: Rudas László. Kommunista Könyvtár. Bp., 1918-1919, Kommunisták Magyarországi Pártja. Kiadói papírkötés, változó állapotban.
Oplatka, Andreas: Graf Stephan Széchenyi. Der Mann, der Ungarn schuf. DEDIKÁLT! Wien, 2004, Paul Zsolnay Verlag. Első kiadás! Kiadói kartonált kötés, jó állapotban. Az eredetileg német nyelven írt - majd egy évvel később az Osiris Kiadó gondozásában magyarul is kiadott - életrajz 2004 őszén Bécsben jelent meg. Szerzője magyar származású; tizennégy éves korában került Svájcba, ahol iskoláit végezte, s germanistaként és történészként egyetemi képzését kapta. A könyv Széchenyi Istvánt nemcsak mint magyar, hanem mint nagy európai politikust kívánja bemutatni.
Kukorelli István Szoboszlai-Kiss Katalin: Aki a tízparancsolata szerint élt - Bibó István emlékezete. Bp., 2024. Gabriel Méry-RATIO, 268p. Kiadói kartonált papírkötésben, papír védőborítóval. Sulyok Tamás köztársasági elnök előszavával. "Bibó István egész életén át töretlenül bízott az igazság erejében, mindvégig ragaszkodott a magas erkölcsi mérce nélkülözhetetlenségéhez és a keresztény tanítás forrásaihoz. Mint jogász a demokratikus államrend elsőbbségét és a törvények urlmának megkerülhetetlenségét vallotta. Mint politikus a köz javának szolgálatára esküdött fel, és az állampolgárok életének megkönnyítése foglalkoztatta. Tudományos életművének mondanivalója emberi helytállása hitelesítette. Elvei mellett mindvégig kitartott, sohasem alkudott meg. Az 1956-os forradalom minisztereként a forradalom leverésének drámai napján, egyedül a kormány tagjai közül, az Országházban maradt. Ember maradt az embertelenségben, és a szabadság híve maradt a fogság idején is. Bibó István különleges ember volt. Nem véletlenül mondták róla, hogy a munkássága a magyar demokrácia aranytartaléka. Érdemes jobban megismerni őt, gondolatait. Mindenkinek kezébe és szívébe jó érzéssel ajánlom Kukorelli István és Szoboszlai- Kiss Katalin róla szóló kötetét." Sulyok Tamás
A Bach-korszak adomákban. Összegyüjté egy Bach-huszár.Pest, 1869. Heckenast Gusztáv (ny.) VIII + 200p. Egyetlen kiadás. Az osztrák uralom magyar szemmel, a kötet végén rövid Bach-szótárral. Korabeli, aranyozott gerincű félvászon-kötésben. Enyhén foltos lapokkal
Sexé, Marcel: Two Centuries of Fur-Trading 1723-1923. Romance of the Revillon Family. Paris, 1923, Draeger Freres, 121+(3) p.+ 12 t. Fekete-fehér képekkel illusztrálva. Angol nyelven. Kiadói kartonált papírkötés, sérült gerinccel. / In English language. Hardcover, with damaged spine.
Darabanth Auction House
![[Eugen Brote]: Das magyarische Ungarn und der Dreibund on Hungaricus. München, 1899, Verlag von J. F. Lehmann, 64 p. Német nyelven. Kiadói papírkötés, felvágatlan lapokkal, javított gerinccel, részben hiányos hátsó borítóval. Ritka! Eugen Brote (1850-1913) román publicista, lapalapító, nacionalista politikus, a Román Nemzeti Párt alelnöke, az ortodox érsekség konzisztóriumának tagja, az első romániai népbank megalapítója, az erdélyi román nacionalisták egyik vezéralakja, a Memorandum-per egyik szereplője. Memorandum pere: A magyarországi Román Nemzeti Párt központi bizottsága 1892 elején Nagyszebenben Memorandumot dolgozott ki a hazai románok nemzeti sérelmeiről. A Károly román király által is támogatott emlékirat 'felsorolja' a magyar 'faji uralom és a mesterségesen nagyra növelt nemzeti hegemónia megnyilvánulásait'. Elutasítja az 1868. évi nemzetiségi törvényt, amely a politikai nemzet fogalmának kodifikálásával semmibe vette a nem magyar nemzetek létét, bírálja az erdélyi sajtóviszonyokat, a választójogi gyakorlatot, az iskolai és egyesületi magyarosítást stb. A Memorandumot 237 főnyi román küldöttség vitte Bécsbe, hogy "az osztrák császárnál bevádolja a magyar királyt". Sikertelenül. Azt felbontatlanul küldték a magyar miniszterelnökségre, onnan pedig vissza a delegáció vezetőjéhez. Miután a Memorandumot kinyomtatták és terjesztették, az államügyész izgatás vádjával pert indított. Az 1895. május 17-25. között Kolozsvárott lezajlott perben Vasile Lucaciut, a Memorandum-akció egyik szervezőjét, a kiszabható maximális ötévi fogházbüntetésre, további tizennégy főt sajtó útján elkövetett izgatásért két hónaptól két és fél évig terjedő államfogházra ítéltek, négy vádlottat pedig felmentettek. A következő évben azután mindnyájan amnesztiában részesültek. Ezekbe a valójában a régi polémiákba Bukarest már korábban bekapcsolódott. Az 1891-ben ott megalakult politizáló, a kulturális egységet támogató szövetség, a Liga Culturală nemzetközi propagandaakcióba fogott a magyarországi románok ügyének megismertetésére. A bukaresti "egyetemistáknak" a Liga által megjelentetett emlékiratára - amelyben az iskolai magyarosítás gyakorlatát bírálták - a magyar kormány ajánlására - a magyar "egyetemisták" válaszoltak. Az Aurel C. Popovici orvostanhallgató által az erdélyi román fiatalok nevében készített viszontválasz, a Replica, váratlanul nagy nemzetközi visszhangot keltett. Popovicit 1893-ban államfogházra, illetve pénzbüntetésre ítélték; ő azonban a büntetés elől Romániába távozott. Később Bécsben telepedett le, s ott írta meg híres munkáját a "nagy-ausztriai egyesült államokról".](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3348097.jpg)
![[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. I. évfolyam, [1]. szám. (1941. május 29.) Budapest, 1941. Stádium Rt. ny. Folio. 22 + [2] p. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali (bár nem nyilas irányzatú) Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. Szövegközti felvételekkel és rajzokkal gazdagon illusztrált hetilap-számunk nyitó oldalai a Führer és a Duce politikai teljesítményét méltatják, lapszámunk megünnepli az előző hónap országgyarapodását: a délvidéki bevonulást; a balkáni német és olasz győzelmeket, valamint Irak angol-ellenes felkelését. Hosszú cikket szentel Zombor városa visszatérésének, a magyar parasztsággal való szolidaritását jelzi a Kiskunságot érintő természeti csapásról készített nagyobb lélegzetű szociális riport. A munkásság meggyőzése kapcsán a Szociáldemokrata Párt éppen aktuális belső válságát elemzi, valamint antiszemita kirohanást intéz a zsidó hitközségek ellen. Már az első lapszámban is rovatként jelentkezik "A hét térképei" címmel a katonapolitikai rovat, mely ezúttal Kréta, Málta és Ciprus geostratégiai jelentőségét elemzi. A lap hangneme később még németbarátabbá vált; valamennyi lapszáma szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Lapszámunk első és utolsó négy oldala kétszínnyomású, belívének levelein kisebb hullámosság és halvány foltosság, az első hat levelén kisebb, az oldaltükröt nem érintő hiány. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, enyhén hiányos, kissé sérült, szélein javított kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3423573.jpg)
![5 db marxista, munkásmozgalmi témájú kiadvány: Kautsky Károly: Marx Károly történelmi jelentősége. Ford.: Garami Ernő. Munkáskönyvtár 15. füzet. Bp., [1918], Népszava. Kiadói papírkötés, helyenként kis lapszéli sérülésekkel, felvágatlan. "Budapesti Forradalmi Törvényszék fogháza" bélyegzéssel. + Mi a Tanácsköztársaság?; Kun Béla: Ki fizet a háborúért?; Bucharin Nikoláj: Osztályharc és forradalom Oroszországban. Ford.: Szamuely Tibor.; Lenin: Állam és forradalom. Ford.: Rudas László. Kommunista Könyvtár. Bp., 1918-1919, Kommunisták Magyarországi Pártja. Kiadói papírkötés, változó állapotban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3463279.jpg)
