[Látkép] Világos várának és településének színezett látképe. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész rajza a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai mű második kötetéből. Kézzel színezett acélmetszet. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében így gyakorta városi és falusi népi jelenetek zajlanak, így van ez a Partium szélén álló Világost ábrázoló tájképünkön is. A háttér hegyeinek egyikén Világos vára. A hegyek lábánál az 5000 lelket, köztük 1000 magyart számláló Világos mezővárosa, emelkedő tornyaival. Az előtérben kőhídon áthajtó, betyárkalapot viselő, ostort lengető borosgazda. Bal alsó sarkában enyhén foltos acélmetszetünket ismeretlen művész kézzel kiszínezte. Keretezett acélmetszetünk üveglapján fönt, középen apró folt, a keret hátoldalán kisebb, az acélmetszetet nem érintő sérülés. Jó állapotú lap, keretezve, üveglap mögött.
[Látkép] A zsámbéki templom. Ruine der Kirche zu Zsambek. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag, korabeli színezésű acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1864). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x162 mm, lemezméret: 120x165 mm, lapméret: 120x170 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön Zsámbék jelentős látnivalóját, a gótikus stílusban épült, valaha a premontrei rend tulajdonában álló, a török időkben erődítményként szolgáló, az 1763-as földrengésben megtépázott, romjaiban is impozáns zsámbéki templomrom épületét láthatjuk, mögötte a völgyben a Keresztelő Szent János-plébániatemplom épülete tűnik fel. Az előtérben a környező szőlőskertekhez tartozó présházak, paraszti bámészkodók, valamint a látványra nem sokat adó, távozóban levő ökrös szekér, paraszti párral. Délkelet felé tekintő látképünk felvételi pontja nagyjából a mai Corvin János utca 18. számához esik közel, perspektívája pontosnak mondható. Látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű első, Pest-Budát és környékét részletező kötetében jelent meg: képünk a kötet 197. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Enyhén elszíneződött, keretezéskor körülvágott metszet, kissé foltos paszpartuban, fakeretben, üveglap mögött.
cca XVIII. sz. második fele, "The Pointers and Hare" (angol vadászjelenet), James Seymour (1702-1752) festménye után Smith metszése, jelzett a metszeten, paszpartuban, üvegezett fakeretben, látható: 23x33,5 cm, külső méret: 42x52 cm
cca XVIII. sz. második fele, "The Setting Dog & Partridges" (angol vadászjelenet), James Seymour (1702-1752) festménye után Smith metszése, jelzett a metszeten, paszpartuban, üvegezett fakeretben, látható: 23x33,5 cm, külső méret: 42x52 cm
cca XVIII. sz. vége-XIX. sz. eleje, Krisztus levétele a keresztről, rézmetszet, papír, paszpartuban, dekoratív, üvegezett fakeretben, a kereten kisebb sérülésekkel, látható: 32,5x42 cm, külső méret: 47,5x57 cm
[A Lipót rend nagykeresztje] Grosskreutz der kaiser. oesterreich. Leopolds Orden. Wien, 1808. T. Fischer. Nagy méretű rézmetszet, selyem előzéklappal. 27,5x39,5 cm / Copper plate engraving.
Darabanth Auction House
![[Látkép] Világos várának és településének színezett látképe. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész rajza a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai mű második kötetéből. Kézzel színezett acélmetszet. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében így gyakorta városi és falusi népi jelenetek zajlanak, így van ez a Partium szélén álló Világost ábrázoló tájképünkön is. A háttér hegyeinek egyikén Világos vára. A hegyek lábánál az 5000 lelket, köztük 1000 magyart számláló Világos mezővárosa, emelkedő tornyaival. Az előtérben kőhídon áthajtó, betyárkalapot viselő, ostort lengető borosgazda. Bal alsó sarkában enyhén foltos acélmetszetünket ismeretlen művész kézzel kiszínezte. Keretezett acélmetszetünk üveglapján fönt, középen apró folt, a keret hátoldalán kisebb, az acélmetszetet nem érintő sérülés. Jó állapotú lap, keretezve, üveglap mögött.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3449860.jpg)
![[Látkép] A zsámbéki templom. Ruine der Kirche zu Zsambek. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag, korabeli színezésű acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1864). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x162 mm, lemezméret: 120x165 mm, lapméret: 120x170 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön Zsámbék jelentős látnivalóját, a gótikus stílusban épült, valaha a premontrei rend tulajdonában álló, a török időkben erődítményként szolgáló, az 1763-as földrengésben megtépázott, romjaiban is impozáns zsámbéki templomrom épületét láthatjuk, mögötte a völgyben a Keresztelő Szent János-plébániatemplom épülete tűnik fel. Az előtérben a környező szőlőskertekhez tartozó présházak, paraszti bámészkodók, valamint a látványra nem sokat adó, távozóban levő ökrös szekér, paraszti párral. Délkelet felé tekintő látképünk felvételi pontja nagyjából a mai Corvin János utca 18. számához esik közel, perspektívája pontosnak mondható. Látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű első, Pest-Budát és környékét részletező kötetében jelent meg: képünk a kötet 197. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Enyhén elszíneződött, keretezéskor körülvágott metszet, kissé foltos paszpartuban, fakeretben, üveglap mögött.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462967.jpg)
![[A Lipót rend nagykeresztje] Grosskreutz der kaiser. oesterreich. Leopolds Orden. Wien, 1808. T. Fischer. Nagy méretű rézmetszet, selyem előzéklappal. 27,5x39,5 cm / Copper plate engraving.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3435214.jpg)
