[Folyóirat, 1956.] A sztrájk és akik szítják. A munka további halogatása egyenlő a nemzetgyilkossággal. Egészséges, új karhatalom a demokratikus rendszer megvédéséért. Így garázdálkodtak Füzesabonyban. A Népszabadság lapszáma a megtorlás napjaiból. (1956. november 14.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 4 p. Folio. A forradalom eltiprásainak napjaiban indult kollaboráns pártlap, a Népszabadság jelenlegi lapszáma nyomatékosan felszólítja a lakosságot a munka felvételére. Érvelése szerint a munka halogatása inflációt, zűrzavart, ellátási hiányokat okoz, és a munkásosztály felvirágoztatása helyett a spekulánsokat hozza helyzetbe. Lapunk vezércikke hangsúlyozza, hogy a szovjet csapatok mielőbbi távozásának elsődleges feltétele a munka mihamarabbi felvétele. A vezércikk elsődleges utasítását lapszámunk több cikke is visszhangozza: "Akik saját hibájukról nem dolgoznak, nem kapnak fizetést", "A Magyar Optikai Művek munkásainak bírálata a [sztrájkoló népellenségek ellen fellépni habozó] kormány munkájáról", "A lakosság kéri: induljon meg végre a fővárosi közlekedés: Félre a közlekedés útonállóival". Több cikk kijelöli a gyűlölet és kötelező megvetés tárgyait: a horthysta, reakciós, munkakerülő, lumpen elemeket, akik csoportosan garázdálkodnak, rémhíreket terjesztenek, megverik a tanácselnököket, és mindenek fölött akadályozzák a szocialista tervgazdálkodás szakszerű újraindulását. Másik cikk a meghatottság hangján ad hírt az új, a néphez hű félkatonai szervezet felállításáról, amely minden bizonnyal rendet és nyugalmat hoz. Lapszámunk tehát elsőként szól a Kádár-féle milícia, a későbbi Munkásőrség létrehozásának gondolatáról. A lapszéleken apró sérülések, a hajtás mentén enyhe gyűröttség. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Bízunk a munkáshatalomban! A budapesti munkástanács küldöttségeinek tárgyalása Kádár Jánossal. A Kádár-kormány azt képviseli, ami Magyarországon a legbecsületesebb. Munkában a magyar karhatalmi ezred. A Népszabadság önigazoló lapszáma a forradalom megtorlásának napjaiban. I. évfolyam, 11. szám. (1956. november 17.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt [Budapesti Lapnyomda]. 4 p. Folio. A forradalom eltiprásainak napjaiban kiadott kollaboráns pártlap, a Népszabadság jelenlegi lapszáma örömmel nyugtázza, hogy a korábbi kormánynyilatkozatok [valójában ígéretek és burkolt fenyegetések] nyomán egyre többen veszik fel a munkát. Lapunk vezércikke ismételten összeköti a munka felvételét a szovjet csapatok távozásának ígéretével. Újabb ünneplésre ad okot a magyar karhatalmi ezred felállásának híre, ám a lap terjedelmének legnagyobb részét mégis Kádár kormányának és pártjának méltatása teszi ki, ennek kapcsán egy kimerítő Tito-interjút is közöl a lap. A tartalomból: Szombat reggel vegyétek fel a munkát! A Nagybudapesti Központi Munkástanács felhívása -- A csepeliek felveszik a munkát -- A vasutasok többsége dolgozik -- Tito-interjú: A reakciós elemek beavatkoztak a felkelésbe. Ha a Nagy Imre-kormány erélyesebb lett volna. Egy harmadik világháború veszélye. Kádár kormányát támogatnunk kell. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Mi történt a Köztársaság téren? A Népszabadság lapszáma a megtorlás napjaiból. I. évfolyam, 14. szám. (1956. november 21.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 8 p. Folio. A kollaboráns Kádár-kormány hivatalos lapja, a Népszabadság lapszáma a Köztársaság téri pártszékház október 30-i ostromának részleteit közli. A forradalom idején a józsefvárosi MDP-székház valóban a Nagy Imre-ellenes kommunista erők fészke volt, melyet karhatalmisták védtek. A pártszékház takarásából az államvédelmiek már napok óta vadászták a téren közlekedő forradalmárokat és nemzetőröket. A kommunista pártszékház ostromára október 30-án került sor, melynek során véres és méltatlan jelenetek játszódtak le. Az ostrom valóban alkalmas volt a forradalom korábbi tisztaságának bemocskolására, lapszámunk ebben az átértelmezési folyamatban fontos szerepet tölt be, ahogyan a forradalmárokat keretlegényként mutatja be. A lap további cikkei az MSZMP erkölcsi tisztaságát, az ellátórendszerek működését, a segélyek folyósítását méltatják. Lapszámunkból egy, a válságon túljutó, gondoskodó államhatalom képe bontakozik ki, amelynek működését ellenforradalmár bandák jelenleg is akadályozzák. A tartalomból: Mi történt a Köztársaság téren? -- Elfogták az 56-os villamosra lövöldöző terrorista csoportot -- A forradalmi munkás-paraszt kormány felhívása a tanácsokhoz -- Szenet kérnek a budapesti iskolák -- A hét végére már 5000 kisiparos dolgozik az újjáépítésen. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] A Magyar Népköztársaság törvényerejű rendelete a munkástanácsokról. A Népszabadság lapszáma a megtorlás napjaiból. I. évfolyam. 15. szám (1956. november 22). Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapest Lapnyomda. 4 p. Folio. Lapszámunk teljes terjedelemben közli a munkástanácsokra vonatkozó jogi szabályozás szövegét. Mellette Josip Broz Tito jugoszláv vezető politikai áttekintése olvasható. A címlapon a Kossuth-címert ábrázoló, ismeretlen kéztől származó grafika. Korának megfelelő állapotú lap, a lapszéleken és a hajtás mentén szakadásnyomokkal.
[Folyóirat, 1956.] Interjú a mecseki "láthatatlanok" egyikével. Fegyverrejtegetők a statáriális bíróság előtt. Szeretettel várjuk hazatérő honfitársainkat! A Népszabadság lapszáma a megtorlás napjaiból. I. évfolyam, 35. szám (1956. december 16.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 12 p. Folio. Népszabadság-számunk tendenciózus riportsorozatba kezd. November 4-e után a forradalom fővárosi központjait eltiporták, ám az ellenállás vidéken több helyen folytatódott: Baranyában a mecseki láthatatlanok néven ismert csoport még hónapokig folytatta harcait. Lapszámunk riportja a mecseki láthatatlanok közé keveredő bányász fiatal történetét közli. Az interjú alanya lapszámunk tálalásában megtévesztett, eseményekkel sodródó, csekély értelmű fiatalnak tűnik, ez a bemutatási módszer pedig remek lehetőséget teremt arra, hogy az ellenállást magát értelmetlennek mutassa be, titokzatos és kiismerhetetlen vezetőjét pedig ördögi vonásokkal ruházza fel. Lapszámunk másik, kimondatlan sugalmazásokkal teli cikke a rövid riport a nickelsdorfi határállomásról, ahol a hazatérni vágyódó honfitársak erkölcsi magaslaton tündökölnek, az új magyar vezetést elítélő honfitársak pedig különféle bűnökben, elsőként is hazaárulásban jeleskednek. Népszabadság-számunk további cikkei fegyverrejtegetők és üzérkedők elleni harcra hívnak. A tartalomból: Bízunk a munkástanácsokban -- A rendőrség tagjai mindenkor a törvényben előírt szabályok szerint járnak el -- Alakulnak az MSZMP alapszervezetek Komárom megyében -- Ráfizetünk-e a szovjet-magyar kereskedelemre? -- Akiknek 200 holdas kulákbirtok kellene. Példányunk egyes levelein kisebb szakadásnyomok, az első két levélen a hajtás mentén kisebb repedések. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Október 23-ra emlékezünk. Súlyos hiba volt a 48 órás általános sztrájk kihirdetése. Ellenforradalmi terrorista garázdálkodása Budapest utcáin. A Népszabadság lapszáma a megtorlás idején. I. évfolyam, 16. szám. (1956. november 23.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 8 p. Folio. Ideológiai sugalmazásokban gazdag lapszámunk egyszerre méltatja október 23-a emlékét, illetve bélyegzi meg a még ellenálló csoportokat. Október 23-a emelkedett hangú dicsérete mindig furcsán hat a Népszabadságban, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy későbbi évfolyamaiban 1956 puszta említése is tiltva volt. Ám a társadalmi béke megteremtésének sürgős szüksége, és az állam(párt) bevételeit sújtó gazdasági sztrájk leszerelése érdekében pont erre kényszerült lapunk. Néhány cikk ügyesen teríti a forradalom soraiba beférkőző ellenforradalmi reakció témáját. A tartalomból: Október 23-ra emlékezünk -- Súlyos hiba a 48 órás sztrájk -- Nem érkeztek újabb szovjet csapatok Magyarországra -- A függetlenség és önkéntesség alapján kell továbbfejleszteni a szövetkezeti mozgalmat -- Kik készítették elő a magyarországi ellenforradalmi puccsot? -- Minden letartóztatást a magyar karhatalmi szervek foganatosítanak. A letartóztatottaknak messzemenően biztosítják a törvényes jogokat. A nyitóoldalon apró sérülések és halvány foltosság. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Szervezzük a pártot! Országszerte indul a munka. Mindszenty bíboros jelentkezése az ellenforradalmi kísérletben. A Pravda cikke a magyarországi eseményekről. A Népszabadság lapszáma a megtorlás napjaiban. I. évfolyam, 17. szám. (1956. november 25.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 8 p. Folio. Ideológiai sugalmazásokban gazdag lapszámunk bizonyos értelemben fordulópontnak számít. Jóllehet a korábbi számok a forradalommal jobbára rokonszenveztek, lapszámunk a legmagasabb hely, a moszkvai Pravda útmutatását közli. Az iránymutatás szerint a jó szándékú Nagy Imre-kormány a sorai köré befurakodott reakciós és ellenforradalmi, Horthy-fasiszta elemek miatt megrendült, majd elvesztette az irányítást. E gyengülés révén ellenforradalmi bandák jelentek meg az utcákon. E bandák támadásaitól és fosztogatásaitól kellett megmenteni az országot, a termelési rendet, így került sor a szovjet segítségnyújtásra. Így a Pravda. Lapszámunk ehhez saját kútfőből hozzáfűzi Mindszenty bíboros szerepét: az október utolsó napjaiban fogságából kiszabaduló Mindszenty újságunk tájékoztatása szerint már-már kormányzati szerepre tört, és személyesen tervezte a horthy-fasiszta fordulatot, mi több, az utolsó napok ellenforradalmi rémtettei is a klerikális-feudális reakció útmutatásából erednek. Lapszámunk a Pravda útmutatásai szerint, ám egyéni ötlettel kiegészítve megkezdi Nagy Imre szereplésének relativizálását, mely később elítéléséhez és kivégzéséhez vezet. A nyitóoldalon apró sérülés. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Kádár János beszéde a törvényes rend helyreállításáról. A demokráciának is megvan a maga törvényes rendje. Az anarchiát, a fejetlenséget, a felelős vezetők utasításainak végre nem hajtását ne nevezze senki demokráciának. A Nagy Imre-ügyről. A Népszabadság lapszáma a megtorlás napjaiból. I. évfolyam, 18. szám. (1956. november 27.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 8 p. Folio. Lapszámunk törzsanyagát Kádár János rádióbeszédének leirata adja. Kádár a Pravda előző napi útmutatásaitól nem függetlenül, korábbi elismerő szavai dacára lapszámunkban gyengeséggel vádolja meg Nagy Imrét, illetve azzal, hogy október 30-tól nem tudta uralni az utcát. Koncepciója szerint ahogyan a személycserékkel élő Nagy Imre-kormány körül nem csupán jobboldali, hanem kimondottan reakciós elemek bukkantak fel (Mindszenty, Eszterházy), ezzel egy időben szabadultak el az utcán az ellenforradalmi erők. A kormány gyengesége és az ellenforradalmi terrorcselekmények miatt az új erő, az MSZMP kénytelen volt a felajánlott szovjet baráti segítségnyújtást elfogadni, az ország, a nép és a demokrácia megóvásának érdekében. Lapszámunk egy hosszú folyamat kezdete, Nagy Imre, illetve 1956 teljes megtagadásának első lépése. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] A párt a tömegekkel összeforrva, velük élve és harcolva töltse be nehéz, de megtisztelő történelmi feladatát. Az MSZMP hivatalos nyilatkozata 1956 októberéről. Népszabadság, I. évfolyam, 28. szám. (1956. december 8.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 4 p. Folio. Az MSZMP központi lapja korábbi lapszámaiban közölte a Pravda, majd Kádár János személyes nézeteit a forradalomról. E korai iránymutatások után lapszámunk közli először az MSZMP hivatalos áttekintését a forradalomról. Az egymás után közölt kommünikék egyre erősebben kidomborítják Nagy Imre felelősségét kormánya jobbra tolódásában, hangsúlyozzák a Nagy Imre-kormány gyengeségét és határozatlanságát, melynek nyomán az alapvetően jó szándékú forradalom tévútra tért, az utcákon pedig október 30-tól elszabadult az ellenforradalom, melyet lapszámunk egyenesen fehérterrornak nevez. A forradalom, bizonygatja lapszámunk, tévútra csúszott, és az ellenforradalmi bandák rémuralmával a mélyen demokratikus MSZMP vette fel a harcot. A továbbiakban a jelenlegi helyzetet elemzi a pártkommüniké, amely lassan helyreálló nyugalomról számol be, majd elemzi a párt nehéz, ám szép társadalomszervező feladatait. Az utolsó oldalon derűsebb témák, a melbourne-i olimpia eredményei, a vízilabda-csapat olimpiai bajnoki hírével. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Esti Hírlap. Független politikai napilap. I. évfolyam, 1. szám. (1956. december 24.) Budapest, 1956. (Kossuth Könyv- és Lapkiadó és Terjesztő Vállalat - Budapesti Lapnyomda). 7 + [1] p. Folio. A délutáni terjesztésű bulvárlap, az Esti Hírlap először 1956 karácsonyán jelent meg. A budapesti pártbizottsággal jó kapcsolatokat ápoló, képes napilap az 1960-as évektől számos rizikós témát is megírhatott, így a hazai lappiac egyre befolyásosabb tagjává válhatott. 1956. decemberi lapszáma azonban még egyértelműen pártérdekeket szolgál: megbékélést sürget; sajnálattal vázolja az októberi események miatt bekövetkezett áruhiány, nyugdíj-folyósítási problémák és tanítási gondok volumenét. Első lapszámunk forradalomhoz való viszonya többé-kevésbé semleges: ellenforradalomnak még nem minősíti. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy Kádár János, az MSZMP és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány uralma még nem szilárdult meg, jó félévvel később 1956 októberét markánsabban ítélik meg a hazai lapok. Jó állapotú lapszám, a hajtás mentén apró sérülésekkel.
[Folyóirat, 1956.] Százezrek a Hősök terén. Kádár János beszédei a május elsejei lelkes nagygyűlésen. Az Esti Hírlap független politikai napilap száma. II. évfolyam, 101. szám. (1957. május 3.) Budapest, 1957. (Kossuth Könyv- és Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda). [8] p. Folio. Az önmagát független politikai napilapként meghatározó, de nagyon is pártközeli bulvárlap, az Esti Hírlap először 1956 karácsonyán jelent meg. Álláspontja szépen igazodott az MSZMP éppen aktuális álláspontjához. 1956 karácsonyi lapszámában még októberi eseményekről, illetve annak következményeiről: áruhiányról, fűtetlenségről, tanítási nehézségekről, amnesztiáról és szegény sorsú, külföldi hatalmak által megtévesztett magyar menekültekről számolt be. 1957. májusi lapszámában viszont már Horthy-fasiszták által szervezett ellenforradalomról és felelőtlen disszidensekről cikkezett. Lapszámunk teljes terjedelmében közli Kádár János május 1-jei győzelmi beszédét. Jellemző részletek: "Miben van a különös jelentősége a mai magyar május elsejének népünk számára? Abban, hogy ezen a napon az októberi ellenforradalmi támadás fölött, a nemzetközi munkásosztály segítségével döntő győzelmet aratott magyar dolgozó nép ünnepli szabadon május elsejét, a proletár nemzetköziség ünnepét. (Nagy taps.) Az 1956. októberi események menetében a magyar Horthy-fasiszta burzsoázia, amely egyrészről az ellenforradalom posványában süllyedt, áruló Nagy Imre-csoporttal, másrészt az amerikai nagytőke által vezetett nemzetközi imperializmussal szövetkezett, megdöntéssel fenyegette a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjét". A beszéd további szalagcímei: A szocialista Magyarország győzött -- A fő irány helyes! -- Egészséges a népgazdaság vérkeringése -- Megacélozódtak a magyar szocialista forradalom erői -- A párt erejének növelése -- Szocialista demokrácia, keménység a bűnösökkel szemben -- Nyilvános vita a hároméves tervről. A további tartalomból: Új üzletek, korszerű raktárak, vendéglőbővítés, szálloda-helyreállítás -- Jár-e családi pótlék előzetes letartóztatás, illetve szabadságvesztés terhe alatt? -- Második napja tart az írországi magyar disszidensek éhségsztrájkja. Az Esti Hírlap az elkövetkező években ideológiai szigorán lazított, és a Kádár-féle diktatúra szelepeként rizikósabb, a párt véleményével nem feltétlenül egyező témák tárgyalásának is helyet adott, ezzel pedig a korszak egyik nevezetes sajtótermékévé vált. A címlapon halvány foltosság, a hajtások mentén apró szakadásnyomokkal. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Igazság. A Forradalmi Magyar Ifjúság lapja. Felelős szerkesztő: Obersovszky Gyula. I. évfolyam, 3. szám. (1956. október 30.) Budapest, 1956. (Nyomda nélkül). [2] p. Folio. A forradalmi honvédség és ifjúság lapját 1956. október 23-a éjjeli óráiban alapították. A Nagy Imre kormányzatához legközelebb álló napilap vezércikkeinek többségét a később börtönre ítélt és elhallgattatott Obersovszky Gyula újságíró írta, a lap munkatársai között szerepelt Örkény István, Szilvási Lajos és az ekkoriban még gazdasági újságírónak számító Kornai János (a lap szerzői a megtorlást követően egészen más pályát futottak be). A tartalomból: Így kezdődött -- A fegyverek hallgassanak, de a harcot folytassuk! -- Hír szerint megkezdődött a szovjet csapatok kivonulása Budapestről. Csak átcsoportosítás -- A rendőrség a szabadságharcosokhoz csatlakozott -- 20 perc a Péterfy utcai körház hősei között -- A szabadságharcosok nem fasiszták -- Köszöntjük Tildy Zoltánt és Kovács Bélát! Jó állapotú lap, hajtogatva.