[Kézirat] Csődy Pál (1717-1794) szombathelyi nagyprépost latin nyelvű ajánló- és menlevele a stájerországi egyházi szolgálatára induló Földváry Mihály misés pap számára. (1783). Kelt: Szombathelyen, 1783. október 16-án. Egyetlen levél, mérete: 175x230 mm, 15 beírt sor. A Csődy Pál szombathelyi nagyprépost és címzetes apát által írt latin nyelvű ajánló- és menlevél a vizsgáit letett misés pap, Földváry Mihály számára készült, és kérelmezi, hogy engedélyezzék számára a szabad utazást, illetve a szentmisék bemutatását. Kalligrafikus kézírásunk a kor szokásos rövidítéseit alkalmazza, a levél végén egyházmegyei viaszpecséttel hitelesítve. Jó állapotú levél, hajtogatva.
[Kézirat] Faludy György (1910-2006) költő két, saját kezű aláírása a budai Korona Pódiumban megrendezett szerzői estje alkalmából. (1988 körül). A tiltott szerzőnek számító Faludy György 1988-ban látogatott újra Magyarországra. Szamizdatban megjelent verseskötetei jelentős érdeklődést generáltak, melynek nyomán az év során több szerzői estet is szerveztek számára, így lépett fel a budai Korona Pódiumban is. A Korona Pódium (szokásainak megfelelően) elhelyezte meghívójában a művész aláírására szolgáló számlálócédulát, ennek előoldalán Faludy György saját kezű aláírása, a művész azonban aláírását megismételte a Korona Pódium meghívólevelének előoldalán is. Jó állapotú számlálócédula és meghívólevél.
Faludy György: A pompeji strázsán. (Az első kiadás után készült, sokszorosított gépirat.) [Hely nélkül, 1955 körül]. [78] p. "A pompeji strázsán" címmel 1938-ban jelent meg Faludy György első önálló verseskötete, az Officina Kiadó gondozásában. Gépiratunk a verseskötet teljes szövegét közli, az eredeti kiadó feltüntetésével, ám oldalszámozás, illetve az eredeti versek címzettjeinek feltüntetése nélkül. Gépiratunk az 1950-es években keletkezhetett, Faludy György börtönbüntetése idején, illegális kiadványként. Fűzve, enyhén sérült gerincű, kézzel feliratozott korabeli borítóban.
[Aprónyomtatvány] Vitéz Elekes Antal hadiüzemi parancsnok felszólítása a Weiss Manfréd hadiüzem dolgozói számára azonnali munkafelvételére. (1944 április). Csepel, [1944]. Rapid-nyomda. Egyetlen lap, mérete: 420x295 mm. A feltehetőn 1944 áprilisában, az év húsvétján kelt parancs felszólítja a Weiss Manfréd hadiüzem alkalmazottjait, hogy a húsvéti ünnepek ellenére azonnal álljanak munkába. A hirdetmény az ellenszegülők ellen törvényes eljárás kezdeményezését helyezi kilátásba. A német megszállást követően a tulajdonosok, a Weiss-család sorsa bizonytalanná vált, a gyárat pedig 1944. április 3-tól szövetséges légicsapások rombolták. A német hadierő közvetlen kiszolgálási kötelezettségének, illetve a bombázási körülményeknek tudható be falragaszunk szigorú hangvétele. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Aprónyomtatvány] Az MSZMP KB Irodájának "Szigorúan bizalmas!" feliratú hivatalos levélborítékja, hátoldalán az MSZMP KB viaszpecsétjével. (1968). [Budapest, 1966]. [Nyomda nélkül]. Felül felbontott levélboríték, mérete: 230x320 mm. Nyomtatott levélborítékunk az MSZMP 1966. évi IX. Kongresszusa alkalmából került feladásra. Nem tudhatjuk, boríték pontosan milyen iratokat rejtett, ám az 1966. november 28. és december 3. között tartott pártkongresszuson a tömegszervezetek decentralizációjának szükségessége mellett nagy jelentőségű ügyről, az Új Gazdasági Mechanizmus bevezetéséről is döntöttek, valamint új vezetőséget, új Központi Bizottságot is választott az ekkoriban 600 000 tagot számláló párt. A kongresszus jelentőségére valló tény, hogy részt vett rajta Leonyid Brezsnyev szovjet főtitkár is. Nyomtatott levélborítékunkon a feladó jelzése és a "Szigorúan bizalmas!" felirat mellett "Azonnal kézbesítendő!" és "Kizárólag saját kezű felbontásra!" felülbélyegzés felülbélyegzések láthatóak, borítékunk közepén kisebb, az eredeti címzett nevét elrejtő vésésnyomok. Jó állapotú boríték.
Képes magyar történelem, irodalom és művészet. A Szent István Cikóriagyár hazafias matricagyűjtő füzete. [Budapest, 1937 körül]. Szent István Cikóriagyár (Hungária Nyomda Rt.) [22] p. Haránt alakú kötet. Hazafias matricagyűjtő albumunk a két világháború közti hazai kávéipari rivalizálás emléke. A kávégyártás vezető cége, a külföldi tulajdonban levő Franck Henrik és Fiai Rt. az 1930-as években többször perelte hazai versenytársait. A külföldi tulajdonban levő és a magyar gazdákkal olykor kíméletlenül fellépő Franck cég elleni nemzeti érzelmeket felhasználva a Szent István Cikóriagyár 1935 körül hazafias témájú, színes matricákat kezdett csomagolni pótkávé-dobozaihoz, melyhez később gyűjtőalbumokat is kiadott. A Franck kifogásolta a Szent István Cikóriagyár marketingstratégiáját, az ügyben 1938-ban indított pert indított, melyet meg is nyert, ennek nyomán a Szent István Cikóriagyárnak fel kellett hagynia hazafias termékkiegészítőivel, matrica- és albumkiadási gyakorlatával. Gyűjtőalbumunk 22 oldalán a magyar történelem, irodalom, művészet nagy alakjainak rövid ismertetőit olvashatni, az ismertetők fölött kijelölt helyre a gyűjtő beragaszthatta pótkávédobozában lelt színes matricáját. A történelmi személyiségeken kívül írók, költők, tudósok és művészek, a magyar katonai, polgári és népviseletek rövid méltatása is megtalálható gyűjtőalbumunkban, valamint a határon kívül rekedt váraink ismertetőit is meglelhetjük. Gyűjtőalbumunk összesen 112 színes, felragasztott matricát tartalmaz. Példányunk fűzése meglazult, egyes levelei kijárnak. Néhány levélen apró, halvány foltosság. (Szent István füzetek. 1.) Nemzeti színű zsinórral fűzött, színes, illusztrált, kissé sérült, enyhén foltos kiadói borítóban.
[Kézirat] Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író "A többi érdektelen" című kései novellájának egy oldal terjedelmű, autográf kézirata. (1992/1993) Kelt: Budapesten, 1992 körül. Egyetlen levél, 57 beírt sor. Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író és drámaíró egyben számottevő novellista is volt. "A többi érdektelen" címet nyert kései novellája a rendszerváltás éveiből való, nyomtatásban először a Népszabadság hétvégi mellékletében, az 1992. szeptember 26-i lapszámban jelent meg, onnan került az író utolsó elbeszéléskötetébe (Lemaradt angyalok, Budapest, 1993). Autográf kéziratunk a komor hangvételű, auschwitzi fordulatra épülő novella eredeti szövegének első felét tartalmazza: oldalszámozással, címadás nélkül. A kézirat és a nyomtatásban megjelent szöveg között jelentősebb eltérések vannak: a nyomtatásban megjelent szöveg, jóllehet, gördülékenyebb, de az átdolgozással némiképp veszített kísértetiességéből is, a kézirat és a végső változat összevetése Fejes Endre alkotói műhelyébe emlékezetes bepillantást nyújt. Kéziratunk bal szélén apró, halvány foltosság, a lapszélen apró gyűrődések, alul apró szakadásnyom. Jó állapotú lap.
Bálint Lajos, szül. Bleier (1886-1974) műkritikus, dramaturg, író, műfordító, a Thália Társaság egyik megalapítójának és titkárának hagyatékából 8 db gépelt kézirat, színház témában ("A Thália Társaság", "A legszebb szinésznő /Hegyesi Mari/", stb.), vegyes állapotban
Darabanth Auction House
![[Kézirat] Csődy Pál (1717-1794) szombathelyi nagyprépost latin nyelvű ajánló- és menlevele a stájerországi egyházi szolgálatára induló Földváry Mihály misés pap számára. (1783). Kelt: Szombathelyen, 1783. október 16-án. Egyetlen levél, mérete: 175x230 mm, 15 beírt sor. A Csődy Pál szombathelyi nagyprépost és címzetes apát által írt latin nyelvű ajánló- és menlevél a vizsgáit letett misés pap, Földváry Mihály számára készült, és kérelmezi, hogy engedélyezzék számára a szabad utazást, illetve a szentmisék bemutatását. Kalligrafikus kézírásunk a kor szokásos rövidítéseit alkalmazza, a levél végén egyházmegyei viaszpecséttel hitelesítve. Jó állapotú levél, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3472902.jpg)
![[Kézirat] Faludy György (1910-2006) költő két, saját kezű aláírása a budai Korona Pódiumban megrendezett szerzői estje alkalmából. (1988 körül). A tiltott szerzőnek számító Faludy György 1988-ban látogatott újra Magyarországra. Szamizdatban megjelent verseskötetei jelentős érdeklődést generáltak, melynek nyomán az év során több szerzői estet is szerveztek számára, így lépett fel a budai Korona Pódiumban is. A Korona Pódium (szokásainak megfelelően) elhelyezte meghívójában a művész aláírására szolgáló számlálócédulát, ennek előoldalán Faludy György saját kezű aláírása, a művész azonban aláírását megismételte a Korona Pódium meghívólevelének előoldalán is. Jó állapotú számlálócédula és meghívólevél.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3470568.jpg)
![Faludy György: A pompeji strázsán. (Az első kiadás után készült, sokszorosított gépirat.) [Hely nélkül, 1955 körül]. [78] p. "A pompeji strázsán" címmel 1938-ban jelent meg Faludy György első önálló verseskötete, az Officina Kiadó gondozásában. Gépiratunk a verseskötet teljes szövegét közli, az eredeti kiadó feltüntetésével, ám oldalszámozás, illetve az eredeti versek címzettjeinek feltüntetése nélkül. Gépiratunk az 1950-es években keletkezhetett, Faludy György börtönbüntetése idején, illegális kiadványként. Fűzve, enyhén sérült gerincű, kézzel feliratozott korabeli borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3470591.jpg)
![[Aprónyomtatvány] Vitéz Elekes Antal hadiüzemi parancsnok felszólítása a Weiss Manfréd hadiüzem dolgozói számára azonnali munkafelvételére. (1944 április). Csepel, [1944]. Rapid-nyomda. Egyetlen lap, mérete: 420x295 mm. A feltehetőn 1944 áprilisában, az év húsvétján kelt parancs felszólítja a Weiss Manfréd hadiüzem alkalmazottjait, hogy a húsvéti ünnepek ellenére azonnal álljanak munkába. A hirdetmény az ellenszegülők ellen törvényes eljárás kezdeményezését helyezi kilátásba. A német megszállást követően a tulajdonosok, a Weiss-család sorsa bizonytalanná vált, a gyárat pedig 1944. április 3-tól szövetséges légicsapások rombolták. A német hadierő közvetlen kiszolgálási kötelezettségének, illetve a bombázási körülményeknek tudható be falragaszunk szigorú hangvétele. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3451996.jpg)
![[Aprónyomtatvány] Az MSZMP KB Irodájának "Szigorúan bizalmas!" feliratú hivatalos levélborítékja, hátoldalán az MSZMP KB viaszpecsétjével. (1968). [Budapest, 1966]. [Nyomda nélkül]. Felül felbontott levélboríték, mérete: 230x320 mm. Nyomtatott levélborítékunk az MSZMP 1966. évi IX. Kongresszusa alkalmából került feladásra. Nem tudhatjuk, boríték pontosan milyen iratokat rejtett, ám az 1966. november 28. és december 3. között tartott pártkongresszuson a tömegszervezetek decentralizációjának szükségessége mellett nagy jelentőségű ügyről, az Új Gazdasági Mechanizmus bevezetéséről is döntöttek, valamint új vezetőséget, új Központi Bizottságot is választott az ekkoriban 600 000 tagot számláló párt. A kongresszus jelentőségére valló tény, hogy részt vett rajta Leonyid Brezsnyev szovjet főtitkár is. Nyomtatott levélborítékunkon a feladó jelzése és a "Szigorúan bizalmas!" felirat mellett "Azonnal kézbesítendő!" és "Kizárólag saját kezű felbontásra!" felülbélyegzés felülbélyegzések láthatóak, borítékunk közepén kisebb, az eredeti címzett nevét elrejtő vésésnyomok. Jó állapotú boríték.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3472905.jpg)
![Képes magyar történelem, irodalom és művészet. A Szent István Cikóriagyár hazafias matricagyűjtő füzete. [Budapest, 1937 körül]. Szent István Cikóriagyár (Hungária Nyomda Rt.) [22] p. Haránt alakú kötet. Hazafias matricagyűjtő albumunk a két világháború közti hazai kávéipari rivalizálás emléke. A kávégyártás vezető cége, a külföldi tulajdonban levő Franck Henrik és Fiai Rt. az 1930-as években többször perelte hazai versenytársait. A külföldi tulajdonban levő és a magyar gazdákkal olykor kíméletlenül fellépő Franck cég elleni nemzeti érzelmeket felhasználva a Szent István Cikóriagyár 1935 körül hazafias témájú, színes matricákat kezdett csomagolni pótkávé-dobozaihoz, melyhez később gyűjtőalbumokat is kiadott. A Franck kifogásolta a Szent István Cikóriagyár marketingstratégiáját, az ügyben 1938-ban indított pert indított, melyet meg is nyert, ennek nyomán a Szent István Cikóriagyárnak fel kellett hagynia hazafias termékkiegészítőivel, matrica- és albumkiadási gyakorlatával. Gyűjtőalbumunk 22 oldalán a magyar történelem, irodalom, művészet nagy alakjainak rövid ismertetőit olvashatni, az ismertetők fölött kijelölt helyre a gyűjtő beragaszthatta pótkávédobozában lelt színes matricáját. A történelmi személyiségeken kívül írók, költők, tudósok és művészek, a magyar katonai, polgári és népviseletek rövid méltatása is megtalálható gyűjtőalbumunkban, valamint a határon kívül rekedt váraink ismertetőit is meglelhetjük. Gyűjtőalbumunk összesen 112 színes, felragasztott matricát tartalmaz. Példányunk fűzése meglazult, egyes levelei kijárnak. Néhány levélen apró, halvány foltosság. (Szent István füzetek. 1.) Nemzeti színű zsinórral fűzött, színes, illusztrált, kissé sérült, enyhén foltos kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3470559.jpg)
![[Kézirat] Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író "A többi érdektelen" című kései novellájának egy oldal terjedelmű, autográf kézirata. (1992/1993) Kelt: Budapesten, 1992 körül. Egyetlen levél, 57 beírt sor. Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író és drámaíró egyben számottevő novellista is volt. "A többi érdektelen" címet nyert kései novellája a rendszerváltás éveiből való, nyomtatásban először a Népszabadság hétvégi mellékletében, az 1992. szeptember 26-i lapszámban jelent meg, onnan került az író utolsó elbeszéléskötetébe (Lemaradt angyalok, Budapest, 1993). Autográf kéziratunk a komor hangvételű, auschwitzi fordulatra épülő novella eredeti szövegének első felét tartalmazza: oldalszámozással, címadás nélkül. A kézirat és a nyomtatásban megjelent szöveg között jelentősebb eltérések vannak: a nyomtatásban megjelent szöveg, jóllehet, gördülékenyebb, de az átdolgozással némiképp veszített kísértetiességéből is, a kézirat és a végső változat összevetése Fejes Endre alkotói műhelyébe emlékezetes bepillantást nyújt. Kéziratunk bal szélén apró, halvány foltosság, a lapszélen apró gyűrődések, alul apró szakadásnyom. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3363228.jpg)
