Társadalompolitikai feladataink. Az 1926 október 24-30-ig tartott közegészségi és társadalompolitikai értekezlet munkálatai. Dr. Vass József m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter megbízásából szerk.: Balogh Andor, és Dr. Kovrig Béla. Bp.,1927,Franklin, XX+4+388 p. Bekötött papírborítókkal. Átkötött félvászon-kötésben, az elülső papírborító és a címlap kijár.
Sainte-Beuve,[Charles-Augustin]: Arczképek a franczia ujabbkori társadalomból. Ford., jegyzetekkel és bevezetéssel ellátta: Wohl Janka. Bp., 1888, MTA,(Révai-ny.),XIX+1+416+1 p. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, Hirháger-kötés, kopott, foltos borítóval, az utolsó 3 lap kijár.
Lenin, [Vlagyimir Iljics]: Állam és forradalom. A marxizmus tanítása az államról és a proletariátus feladatairól a forradalomban. [Budapest, 1945]. "Szikra" Könyvkiadó (Szabadság Pécsi Nyomda Kft.) 126 p. Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924) bolsevik forradalmár, ideológus, politikus társadalom- és forradalomelméleti értekezése 1917-ben keletkezett, az 1917-es februári orosz forradalom, illetve a szovjetrendszert megalapító októberi bolsevik puccs között. Értekezésében a háborúba keveredett kapitalista államot, mint az imperializmus szörnyetegét mutatja be, mely szétzúzatásra ítéltetett, hiszen elsődleges feladata az osztályharcot folytató munkásosztály ellehetetlenítése és nyomorban tartása. Az értekezés az 1848-as és 1870-es párizsi forradalmak marxi és engelsi kommentárjaiból indul ki, számos szenvedélyes hangú kirohanást intéz az imperialista típusúnak nevezett kapitalista állam ellen, megjövendöli annak elhalálozását, illetve a kommunizmus eljövetelének fázisokra bontott folyamatát. A szöveg az 1905-ös és 1917-es orosz forradalmak tanulságait is elemezni próbálja, ám a kézirat a Leninre, mint a bolsevik hatalomátvétel vezetőjére váró feladatok miatt megszakad; e tényre a mű utószava utal is. A nagyívű értekezés első magyar kiadása Rudas László fordításában jelent meg magyarul, 1919-ben, a második edíciót a világháború idején adják ki Moszkvában (1943), illetve Kolozsváron (1945). Példányunk a kolozsvári kiadást csekély lemaradással követő budapesti kiadásból való. Számos oldalon kiemelések, aláhúzások, néhány oldalon ismeretlen szerzőtől származó széljegyzetek. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban.
Lenin, [Vlagyimir Iljics]: Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka. (Népszerű vázlat.) Moszkva, 1945. Idegennyelvű Irodalmi Kiadó (Tyipografija "Iszkra Revoljucii") 1 t. (címlapon a szerző portréja) + 100 + [4] p. Első magyar nyelvű kiadás. Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924) bolsevik forradalmár, ideológus, politikus társadalomelméleti írása 1916-ban, zürichi emigrációja idején keletkezett. Az osztályharc elméletéből kiinduló társadalomelméleti írás az 1917. februári szentpétervári forradalom utáni hónapokban látott napvilágot. Lenin ebben a művében amellett érvel, hogy a tőkés világgazdaság monopóliumra törekvő összefonódásai, valamint a finánctőke érdekei szükségszerűen vezettek az első világháború kirobbanásához. A marxista-leninista imperializmus-elmélet alapművének első, magyar nyelvű, moszkvai kiadását a következő évek során magyar lakta területeken mindenhol újabb és újabb kiadások követték: az elméleti mű pár év leforgása alatt megjelent Kolozsváron, Budapesten, Újvidéken, Pozsonyban és Ungváron is. Fűzve, enyhén sérült gerincű kiadói borítóban, jó példány.
Tömegek és ünnepek. A nyilvánosság rítusai a közép-európai modernségben. Szerk.: Csúri Károly, Orosz Magdolna, Szendi Zoltán. Mű-helyek 8. Bp., 2009, Gondolat, 323 p. Kiadói papírkötés.
Darabanth Auction House
![Sainte-Beuve,[Charles-Augustin]: Arczképek a franczia ujabbkori társadalomból. Ford., jegyzetekkel és bevezetéssel ellátta: Wohl Janka. Bp., 1888, MTA,(Révai-ny.),XIX+1+416+1 p. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, Hirháger-kötés, kopott, foltos borítóval, az utolsó 3 lap kijár.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3409454.jpg)
![Lenin, [Vlagyimir Iljics]: Állam és forradalom. A marxizmus tanítása az államról és a proletariátus feladatairól a forradalomban. [Budapest, 1945]. "Szikra" Könyvkiadó (Szabadság Pécsi Nyomda Kft.) 126 p. Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924) bolsevik forradalmár, ideológus, politikus társadalom- és forradalomelméleti értekezése 1917-ben keletkezett, az 1917-es februári orosz forradalom, illetve a szovjetrendszert megalapító októberi bolsevik puccs között. Értekezésében a háborúba keveredett kapitalista államot, mint az imperializmus szörnyetegét mutatja be, mely szétzúzatásra ítéltetett, hiszen elsődleges feladata az osztályharcot folytató munkásosztály ellehetetlenítése és nyomorban tartása. Az értekezés az 1848-as és 1870-es párizsi forradalmak marxi és engelsi kommentárjaiból indul ki, számos szenvedélyes hangú kirohanást intéz az imperialista típusúnak nevezett kapitalista állam ellen, megjövendöli annak elhalálozását, illetve a kommunizmus eljövetelének fázisokra bontott folyamatát. A szöveg az 1905-ös és 1917-es orosz forradalmak tanulságait is elemezni próbálja, ám a kézirat a Leninre, mint a bolsevik hatalomátvétel vezetőjére váró feladatok miatt megszakad; e tényre a mű utószava utal is. A nagyívű értekezés első magyar kiadása Rudas László fordításában jelent meg magyarul, 1919-ben, a második edíciót a világháború idején adják ki Moszkvában (1943), illetve Kolozsváron (1945). Példányunk a kolozsvári kiadást csekély lemaradással követő budapesti kiadásból való. Számos oldalon kiemelések, aláhúzások, néhány oldalon ismeretlen szerzőtől származó széljegyzetek. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3421975.jpg)
![Lenin, [Vlagyimir Iljics]: Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka. (Népszerű vázlat.) Moszkva, 1945. Idegennyelvű Irodalmi Kiadó (Tyipografija "Iszkra Revoljucii") 1 t. (címlapon a szerző portréja) + 100 + [4] p. Első magyar nyelvű kiadás. Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924) bolsevik forradalmár, ideológus, politikus társadalomelméleti írása 1916-ban, zürichi emigrációja idején keletkezett. Az osztályharc elméletéből kiinduló társadalomelméleti írás az 1917. februári szentpétervári forradalom utáni hónapokban látott napvilágot. Lenin ebben a művében amellett érvel, hogy a tőkés világgazdaság monopóliumra törekvő összefonódásai, valamint a finánctőke érdekei szükségszerűen vezettek az első világháború kirobbanásához. A marxista-leninista imperializmus-elmélet alapművének első, magyar nyelvű, moszkvai kiadását a következő évek során magyar lakta területeken mindenhol újabb és újabb kiadások követték: az elméleti mű pár év leforgása alatt megjelent Kolozsváron, Budapesten, Újvidéken, Pozsonyban és Ungváron is. Fűzve, enyhén sérült gerincű kiadói borítóban, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3421976.jpg)
