Huszár Károly (szerk.): Szent Imre Album. A jubiláris ünnepségek története képekben. Bp., 1930. Kiadói egészvászon kötés, gerinc kissé szakadt, kissé kopottas állapotban.
[Folyóirat] A "Magyarország" politikai napilap lapszáma Dolfuss osztrák kancellár meggyilkolása alkalmából. Szerkeszti: Zilahy Lajos. XLI. évfolyam, 168. szám. (1934. június 27.) Budapest, 1934. Athenaeum ny. rt. 15 + [1] p. Folio. Lapszámunk vezércikke elítélő hangon számol be a Dolfuss osztrák kancellár meggyilkolásával kezdődő bécsi nemzetiszocialista puccskísérletről. Engelbert Dollfuss osztrák kancellár 1933 tavaszától tekintélyelvű állam kiépítését kezdte meg, radikálisan korlátozta a sajtószabadságot, és markánsan fellépett a szabadcsapatokat működtető osztrák szociáldemokraták és nemzetiszocialisták ellen. Dolfuss kancellár olasz mintára tekintélyelvű, korporatív, hivatásrendi államot kívánt bevezetni, amely egyszerre őrzi Ausztria katolikus és birodalmi gyökereit, és egyszerre iktatja ki a társadalmi békét szétfeszítő osztályharc minden formáját. Ennek jegyében a radikális cenzúra mellett kitoloncolta országából a nemzetiszocialista agitátorokat, sőt az osztrák náci pártot is betiltotta. Az 1934. július 25-én kitört bécsi puccs során a betiltott nemzetiszocialista párt keretlegényei meggyilkolták az elnököt, országszerte felkelést próbáltak kirobbantani, az osztrák főhatalom azonban helyén maradt. Lapszámunk közli a Dolfuss legfőbb ideológiai szövetségesének számító Mussolini gyászközleményét, és a magyar adminisztráció nevében is tiltakozik a barbár merénylet, nem különben a hátterében húzódó nemzetiszocialista hatalomátvételi kísérlet ellen. A lap további híreiben a puccskísérlet résztvevői ellen folytatott nyomozás részletei. Fűzve, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásnyomokkal. Jó példány.
[Folyóirat] Tempo. Magyar kiadás. II. évfolyam, 34. szám. [Olasz-magyar nyelvű, illusztrált háborús folyóirat.] (1943. július 8.) [Milano], (1943. Editrice Mondadori - Officine Grafiche Mondadori, Verona). Folio. 31 + [1] p. A nagy múltú, olasz Mondadori Kiadó képes heti magazinja a második világháború idején az Olaszországgal szövetséges államokban is megjelent: az olasz eredeti mellett létezett spanyol, francia, német, magyar, horvát, albán, görög és román kiadása is. A háborús propagandacélokat szolgáló kétnyelvű lap nem egyedülálló jelenség a világháborús időszakban: német lapmegfelelőitől eltérően azonban a Tempo a háborús tartalmon kívül erős kulturális tartalmat is közvetít, továbbá törekszik a kulturális kapcsolatok ápolására is. Szövegközti felvételekkel gazdagon illusztrált lapszámunk a tengelyhatalmak haditechnikájának méltatása mellett békebeli riportokat is közöl: a maremmai gyapjútermelés ismertetése mellett Róma képzőművészeti emlékeiből is kapunk ízelítőt, a rádióhallgatás módjaitól is szerepel cikk, a Budapest fürdővárosi jellegét méltató riportban pedig az aktuális női fürdőruha divatról is tájékozódhatunk. A Római Magyar Akadémia festőművészeinek itáliai témájú festményeiből egy csokorra valót tesz közzé a következő rövidebb cikk, a filmrovat a Bohémélet címen rendezett olasz filmet mutatja be, lapszámunk végül egészségtudományi rovattal zárul. A hátsó borító belső oldalán olasz nyelvlecke. Mindent összevéve folyóiratunk háborús időben háborús témákat is pedzeget, ám fő üzenete elsősorban kulturális jellegű. Ennek ellenére periodikánk rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékére. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.
Pósta Béla születésének százados ünnepe. 1862-1962. Az előszót, életművének méltatását, naplószerű feljegyzéseinek bevezetésért írta és a kéziratot sajtó alá rend.: Banner János. Életrajzok, Múzeumtörténet sorozat 1. sz. Bp., 1962, (Múzeumok Rotaüzeme-ny.), 1 t.+ 148 p. Kiadói papírkötés, a borítón és a gerincen kis sérülésekkel. Megjelent 500 példányban.
[Folyóirat, 1956.] Nem azért vagyunk felelős poszton, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy a nép érdekében cselekedjünk. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány miniszterelnökének beszéde. A Népszabadság rendkívüli kiadása. I. évfolyam, 7. szám. (1956. november 12.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 2 p. Folio. A Népszabadság rendkívüli száma Kádár János helyzetértékelő beszédét közli. Beszédében Kádár a forradalom okaként a Rákosi-Gerő-klikk országlásának bűnös módszereit jelöli meg, a Nagy Imre-kormányt azonban tehetetlenként és egyre inkább jobbra tolódóként jellemzi, amely képtelen volt úrrá lenni a napról napra jobban előbújó ellenforradalmi banditákon. A Kádár-féle Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak így fel kellett állni, megfékezendő a Nagy Imre-kormány körül feltűnő sanda erőket, amelyek vissza kívánták hozni 1) a földbirtokosok és bankok uralmát, 2) a csendőrséget, 3) a klerikális reakciót, 4) a tőkés társadalmi rendet, és végső soron a függetlenség jelszavával az országot 5) az imperialisták koncának vetették volna. E sürgető helyzetben a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány a szovjet hadsereg segítségét vette igénybe, amely katonai erő felvette a harcot a forradalom során előbújó 1) reakciósokkal, 2) bűnözőkkel, 3) fegyverrejtegetőkkel, 4) orvlövészekkel. Kádár János személyes fájdalmát fejezi ki, mivel a forradalom eredetileg nemes szándékát kétes elemek kisajátították, ám örömmel tájékoztatja hallgatóit, hogy az ellenforradalmár csoportok felszámolása jó úton halad. Emlékezetes retorikájú beszéde az 1956-os forradalom katonai megtorlásának fontos dokumentuma. Lapszámunk lapszélein apró sérülések. Jó állapotú lap, hajtogatva.
Unser aller Hitler. Wie Man euch den Führer zeigte und wie er wirklich ist. Berlin, 1940, Nibelungen-Verlag. Gazdag fekete-fehér fotóanyaggal illusztrálva. Német nyelven. Kiadói papírkötés, kissé viseltes borítóval.
Darabanth Auction House
![[Folyóirat] A "Magyarország" politikai napilap lapszáma Dolfuss osztrák kancellár meggyilkolása alkalmából. Szerkeszti: Zilahy Lajos. XLI. évfolyam, 168. szám. (1934. június 27.) Budapest, 1934. Athenaeum ny. rt. 15 + [1] p. Folio. Lapszámunk vezércikke elítélő hangon számol be a Dolfuss osztrák kancellár meggyilkolásával kezdődő bécsi nemzetiszocialista puccskísérletről. Engelbert Dollfuss osztrák kancellár 1933 tavaszától tekintélyelvű állam kiépítését kezdte meg, radikálisan korlátozta a sajtószabadságot, és markánsan fellépett a szabadcsapatokat működtető osztrák szociáldemokraták és nemzetiszocialisták ellen. Dolfuss kancellár olasz mintára tekintélyelvű, korporatív, hivatásrendi államot kívánt bevezetni, amely egyszerre őrzi Ausztria katolikus és birodalmi gyökereit, és egyszerre iktatja ki a társadalmi békét szétfeszítő osztályharc minden formáját. Ennek jegyében a radikális cenzúra mellett kitoloncolta országából a nemzetiszocialista agitátorokat, sőt az osztrák náci pártot is betiltotta. Az 1934. július 25-én kitört bécsi puccs során a betiltott nemzetiszocialista párt keretlegényei meggyilkolták az elnököt, országszerte felkelést próbáltak kirobbantani, az osztrák főhatalom azonban helyén maradt. Lapszámunk közli a Dolfuss legfőbb ideológiai szövetségesének számító Mussolini gyászközleményét, és a magyar adminisztráció nevében is tiltakozik a barbár merénylet, nem különben a hátterében húzódó nemzetiszocialista hatalomátvételi kísérlet ellen. A lap további híreiben a puccskísérlet résztvevői ellen folytatott nyomozás részletei. Fűzve, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásnyomokkal. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3439258.jpg)
![[Folyóirat] Tempo. Magyar kiadás. II. évfolyam, 34. szám. [Olasz-magyar nyelvű, illusztrált háborús folyóirat.] (1943. július 8.) [Milano], (1943. Editrice Mondadori - Officine Grafiche Mondadori, Verona). Folio. 31 + [1] p. A nagy múltú, olasz Mondadori Kiadó képes heti magazinja a második világháború idején az Olaszországgal szövetséges államokban is megjelent: az olasz eredeti mellett létezett spanyol, francia, német, magyar, horvát, albán, görög és román kiadása is. A háborús propagandacélokat szolgáló kétnyelvű lap nem egyedülálló jelenség a világháborús időszakban: német lapmegfelelőitől eltérően azonban a Tempo a háborús tartalmon kívül erős kulturális tartalmat is közvetít, továbbá törekszik a kulturális kapcsolatok ápolására is. Szövegközti felvételekkel gazdagon illusztrált lapszámunk a tengelyhatalmak haditechnikájának méltatása mellett békebeli riportokat is közöl: a maremmai gyapjútermelés ismertetése mellett Róma képzőművészeti emlékeiből is kapunk ízelítőt, a rádióhallgatás módjaitól is szerepel cikk, a Budapest fürdővárosi jellegét méltató riportban pedig az aktuális női fürdőruha divatról is tájékozódhatunk. A Római Magyar Akadémia festőművészeinek itáliai témájú festményeiből egy csokorra valót tesz közzé a következő rövidebb cikk, a filmrovat a Bohémélet címen rendezett olasz filmet mutatja be, lapszámunk végül egészségtudományi rovattal zárul. A hátsó borító belső oldalán olasz nyelvlecke. Mindent összevéve folyóiratunk háborús időben háborús témákat is pedzeget, ám fő üzenete elsősorban kulturális jellegű. Ennek ellenére periodikánk rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékére. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3439261.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Nem azért vagyunk felelős poszton, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy a nép érdekében cselekedjünk. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány miniszterelnökének beszéde. A Népszabadság rendkívüli kiadása. I. évfolyam, 7. szám. (1956. november 12.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 2 p. Folio. A Népszabadság rendkívüli száma Kádár János helyzetértékelő beszédét közli. Beszédében Kádár a forradalom okaként a Rákosi-Gerő-klikk országlásának bűnös módszereit jelöli meg, a Nagy Imre-kormányt azonban tehetetlenként és egyre inkább jobbra tolódóként jellemzi, amely képtelen volt úrrá lenni a napról napra jobban előbújó ellenforradalmi banditákon. A Kádár-féle Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak így fel kellett állni, megfékezendő a Nagy Imre-kormány körül feltűnő sanda erőket, amelyek vissza kívánták hozni 1) a földbirtokosok és bankok uralmát, 2) a csendőrséget, 3) a klerikális reakciót, 4) a tőkés társadalmi rendet, és végső soron a függetlenség jelszavával az országot 5) az imperialisták koncának vetették volna. E sürgető helyzetben a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány a szovjet hadsereg segítségét vette igénybe, amely katonai erő felvette a harcot a forradalom során előbújó 1) reakciósokkal, 2) bűnözőkkel, 3) fegyverrejtegetőkkel, 4) orvlövészekkel. Kádár János személyes fájdalmát fejezi ki, mivel a forradalom eredetileg nemes szándékát kétes elemek kisajátították, ám örömmel tájékoztatja hallgatóit, hogy az ellenforradalmár csoportok felszámolása jó úton halad. Emlékezetes retorikájú beszéde az 1956-os forradalom katonai megtorlásának fontos dokumentuma. Lapszámunk lapszélein apró sérülések. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455785.jpg)
