[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. I. évfolyam, 2. szám. (1941. június 5.) Budapest, 1941. Stádium Rt. ny. Folio. 23 + [1] p. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali (bár nem nyilas irányzatú) Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. Lapszámunk képes hadi riportjai a tengelyhatalmak földközi-tengeri és észak-afrikai győzelmeit ünneplik, némi terjedelmet szentelve a légierő fölényének. Oláh György szélsőjobboldali újságíró és szociográfus antiszemita kirohanást intéz a Magyar Tudományos Akadémia támogatói ellen, Rajniss Ferenc főszerkesztő vezércikke a demokráciák nevében kialakítandó, amerikai vezetésű világkormány ellenében foglal állást. Szerkesztőségi cikk méltatja Bárdossy László miniszterelnök római diplomáciai tevékenységét, ám Imrédy Béla szociális politikája mellett jóval lelkesültebb hang szól. Lapszámunk rövidebb riportot szán a dunai életnek, a heti sporteseményeknek. Különlegességként Mándy Iván egy rövidebb novellájával is találkozhatunk. Lapszámunk karikatúráit Dinnyés Károly grafikusművész készítette. A középső oldalpáron dupla oldalas hadpolitikai térkép, az állandó térképrovatban ezúttal Szíria, Szuez és a Földközi-tenger keleti medencéjének kétszínnyomású térképei. A németbarát képes politikai folyóirat valamennyi lapszáma szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Egy levélen kisebb szakadás, néhány oldalon apró foltosság. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban.
[Folyóirat, 1956.] Szabad Nép. A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja. XIV. évfolyam, 295. szám. (1956. október 23.) [A lengyelországi változásokhoz: szembenézés a múlt hibáival. Megalakult a Petőfi Kör a budapesti egyetem bölcsészeti karán. A Petőfi Kör vezetősége Nagy Imre kormánytagságát, Rákosi Mátyás kizárását és Farkas Mihály felelősségre vonását sürgeti. A Műszaki Egyetem ifjúsága 15 pontos követelést fogalmazott meg.] Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. Folio. Az 1956-os forradalom kitörésének napján megjelent központi pártlap emlékezetes politikai pillanatképet rögzít. A Szabad Nép újságírói természetesen nem értesülhettek a nap későbbi eseményeiről, ám a forradalom kirobbanásához vezető út bizonyos tényezőit lapszámunk ismerteti. Ezek elsője a lengyelországi helyzet. A sztálini módszereket elítélő hruscsovi beszéd híre, valamint a lengyelországi iparosítás nyomorító terhe 1956 nyarán a poznani munkásfelkeléshez vezetett. Bár a mozgalmat kíméletlenül leverték, a korábban bebörtönzött lengyel kommunista vezető, Gomulka az ősz folyamán előreléphetett, és meghirdethetett egyfajta demokratizálódást, egyben kritizálta a lengyel iparosítás erőltetését. A hibákkal való szembenézés programja a hazai diákság körében reményeket, a lengyel felkelés eltiprása indulatokat kavart, ennek nyomán pedig a Szegedi Egyetem, a Műegyetem és az ELTE diákjai követeléseket megfogalmazó szervezeteket alakítottak. Lapunk közzéteszi az ELTE bölcsészeti karán alakult Petőfi Kör nyílt levelét, amely Rákosi Mátyás és Farkas Mihály felelősségre vonását, és az 1955-ben leváltott Nagy Imre kormányzati szerepbe emelését követeli. A változatlanul Gerő Ernő által uralt párt lapja természetesen elhallgatja a lengyelországi és hazai események valódi természetét: Lengyelországban a beköszöntött társadalmi béke képét közvetíti, a hazai egyetemi diákság híreit pedig békülékeny diákhírekkel elegyíti. Lapszámunk hajtásai mentén kisebb szakadásnyomok. Jó állapotú lap, hajtogatva.
Képes Krónika. Kálti Márk krónikája a magyarok tetteiről. Ford. és a jegyzeteket összeáll.: Geréb László. Bevezetéssel ellátta: Kardos Tibor. A művészettörténeti tanulmányt írta és a képeket kiválasztotta: Berkovits Ilona. Monumenta Hungarica III. Bp., 1959, Magyar Helikon, 254+(2) p. Számozott (350./700) példány! Kiadói egészbőr-kötés, a borítón és a gerincen kisebb sérülésekkel, intézményi bélyegzőkkel.
Mémorial de Sainte-Héléne, ou Journal [...] Napoléon durant dix-huit mois; Par le comte de Las Cases. Tome Second. Paris, 1823. Félbőr kötés, gerinc sérült, kopottas állapotban.
Szekfű Gyula 2 műve: Nép, nemzet, állam. Válogatott tanulmányok. Vál., szerk.: és a kiegészítő jegyzeteket írta: Erős Vilmos.; Rövid magyar történelem 1606-1939. Sajtó alá rendezte és szerk.: Soós István és Potó János. Millenniumi Magyar Történelem Historikusok. Bp., 2002, Osiris. Kiadói kartonált papírkötések.
Thuróczy János: A magyarok krónikája. / Rogerius mester: Siralmas ének. Thuróczy művét ford. és a hozzájuk tartozó jegyzeteket írták: Bellus Ibolya, Kristó Gyula. Rogerius művét ford.: Horváth János, a hozzá tartozó jegyzeteket írta: Zsoldos Attila. Kristó Gyula utószavával. Millenniumi Magyar Történelem. Források. Bp.,2001., Osiris. Kiadói kartonált papírkötés, karcos borítóval.
Darabanth Auction House
![[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. I. évfolyam, 2. szám. (1941. június 5.) Budapest, 1941. Stádium Rt. ny. Folio. 23 + [1] p. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali (bár nem nyilas irányzatú) Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. Lapszámunk képes hadi riportjai a tengelyhatalmak földközi-tengeri és észak-afrikai győzelmeit ünneplik, némi terjedelmet szentelve a légierő fölényének. Oláh György szélsőjobboldali újságíró és szociográfus antiszemita kirohanást intéz a Magyar Tudományos Akadémia támogatói ellen, Rajniss Ferenc főszerkesztő vezércikke a demokráciák nevében kialakítandó, amerikai vezetésű világkormány ellenében foglal állást. Szerkesztőségi cikk méltatja Bárdossy László miniszterelnök római diplomáciai tevékenységét, ám Imrédy Béla szociális politikája mellett jóval lelkesültebb hang szól. Lapszámunk rövidebb riportot szán a dunai életnek, a heti sporteseményeknek. Különlegességként Mándy Iván egy rövidebb novellájával is találkozhatunk. Lapszámunk karikatúráit Dinnyés Károly grafikusművész készítette. A középső oldalpáron dupla oldalas hadpolitikai térkép, az állandó térképrovatban ezúttal Szíria, Szuez és a Földközi-tenger keleti medencéjének kétszínnyomású térképei. A németbarát képes politikai folyóirat valamennyi lapszáma szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Egy levélen kisebb szakadás, néhány oldalon apró foltosság. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3423574.jpg)
![Zágoni Mikes Kelemen törökországi levelei. A szerző saját kéziratából életrajzi értekezéssel közli Toldy Ferencz. I-II. kötet. [Egybekötve.] Pesten, 1861, Heckenast Gusztáv, 224 p.; 246+(2) p. Első kiadás. Félvászon-kötésben, kopottas borítóval, kissé foltos lapokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3437595.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Szabad Nép. A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja. XIV. évfolyam, 295. szám. (1956. október 23.) [A lengyelországi változásokhoz: szembenézés a múlt hibáival. Megalakult a Petőfi Kör a budapesti egyetem bölcsészeti karán. A Petőfi Kör vezetősége Nagy Imre kormánytagságát, Rákosi Mátyás kizárását és Farkas Mihály felelősségre vonását sürgeti. A Műszaki Egyetem ifjúsága 15 pontos követelést fogalmazott meg.] Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. Folio. Az 1956-os forradalom kitörésének napján megjelent központi pártlap emlékezetes politikai pillanatképet rögzít. A Szabad Nép újságírói természetesen nem értesülhettek a nap későbbi eseményeiről, ám a forradalom kirobbanásához vezető út bizonyos tényezőit lapszámunk ismerteti. Ezek elsője a lengyelországi helyzet. A sztálini módszereket elítélő hruscsovi beszéd híre, valamint a lengyelországi iparosítás nyomorító terhe 1956 nyarán a poznani munkásfelkeléshez vezetett. Bár a mozgalmat kíméletlenül leverték, a korábban bebörtönzött lengyel kommunista vezető, Gomulka az ősz folyamán előreléphetett, és meghirdethetett egyfajta demokratizálódást, egyben kritizálta a lengyel iparosítás erőltetését. A hibákkal való szembenézés programja a hazai diákság körében reményeket, a lengyel felkelés eltiprása indulatokat kavart, ennek nyomán pedig a Szegedi Egyetem, a Műegyetem és az ELTE diákjai követeléseket megfogalmazó szervezeteket alakítottak. Lapunk közzéteszi az ELTE bölcsészeti karán alakult Petőfi Kör nyílt levelét, amely Rákosi Mátyás és Farkas Mihály felelősségre vonását, és az 1955-ben leváltott Nagy Imre kormányzati szerepbe emelését követeli. A változatlanul Gerő Ernő által uralt párt lapja természetesen elhallgatja a lengyelországi és hazai események valódi természetét: Lengyelországban a beköszöntött társadalmi béke képét közvetíti, a hazai egyetemi diákság híreit pedig békülékeny diákhírekkel elegyíti. Lapszámunk hajtásai mentén kisebb szakadásnyomok. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455777.jpg)
![Mémorial de Sainte-Héléne, ou Journal [...] Napoléon durant dix-huit mois; Par le comte de Las Cases. Tome Second. Paris, 1823. Félbőr kötés, gerinc sérült, kopottas állapotban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3461793.jpg)
