Tauril-atlasz. Az Osztrák-Magyar Monarchia automobil-térképe. Mérték: 1:600,000. 1. kötet [Unicus, több nem jelent meg.] Budapest, [1910 körül]. Tauril-Pneumatik Rt. (Hölzel Ed., Bécs). [4] + 6 p. + 51 térkép (színes, dupla oldalas térképek átnézeti térképpel és I-L-ig számozva). + [4] p. Egyetlen kiadás. 1910 körül kiadott térképünk az annektált Boszniával kiegészített Osztrák-Magyar Monarchia teljes területének közúti viszonyaira koncentrál. Közlekedési atlaszunk számos meglepetéssel szolgál. A rang szerint is kódolt elsőrendű, másodrendű és alsóbbrendű, valamint az automobilos közlekedés számára tiltott utak feltüntetésén kívül tanulmányozhatjuk a birodalmi vasúthálózat 1910 körüli fejlettségét, a településhálózatot, a birodalom vízrajzát és hegyrajzát, ez utóbbit színkódolás nélkül, a hegységnevek és az útszakaszok emelkedési szögének feltüntetése segítségével. Térképünk a Monarchia tartományainak általános közlekedési rendjét is feltünteti. Míg a szomszédos államok (Svájc, Németország, Oroszország, Románia és Olaszország) egységesen jobb oldali közlekedési rend mellett döntöttek, a Monarchia tartományainak többségében bal oldali közlekedési rend volt érvényben (Csehország, Alsó- és Felső-Ausztria, Salzburg, Stájerország, Bukovina és Galícia, Magyarország, Horvátország, Dalmácia, Bosznia, Hercegovina), de a délnyugati tartományokban (Tirol, Karintia, Görz, Isztria) jobb oldali közlekedési rendet tartottak. Egy Graz-Dubrovnik-autóút esetén tehát az osztrák úrvezető kétszer kényszerült oldalváltásra; a magyar korona országaiban a rendszer egységesebb volt. Atlaszunk színkódolással kiemeli az automobilok számára különösen veszélyes útszakaszokat. Budapest környékén az elsőrendű utak rendszere jelentősen eltér a maitól: Székesfehérvár felé Bicskén és Lovasberényen vezet az út, Bécs felé az út a Dorogi-árkon át húzódik (nem Bánréve-Tata felé), és míg Hatvan-Gyöngyös-Debrecen irányába egyértelmű a főutak rendszere, a Szolnok felé vezető főút Vecsés határában elakad, az ország déli vidékeire vivő utak pedig (az 5-ös és 6-os utak) a Duna vonalát követik, szorosan. Kiadói festett egészvászon-kötés, sérült kötéssel és gerinccel, a gerinc levált (de meg van), kijáró lapokkal, két szöveges lap hiányzik, de a térképek maguk hiánytalanok.
[Magyarország rézmetszetű térképe] Regnum Hungaria in Omnes suos Comitatus Accurate Divisum et Editum. Amszterdam Megjelent Frederick de Wit (1630?1706): "Atlas Major" című munkájában Későbbi levonat a XVIII-XIX századból? Vékony papíron. . Szélén beszakadásokkal, középen lyukakkal 485 x 585 mm.
1983 Homolka József: Budapest térképe házszámok megjelölésével és az utczák és terek betűrendes jegyzékével, az 1896-os Eggenberger-féle kiadás reprintje, 78x63 cm + ca 1930 Magyarország térképe Honvéd térképészeti Intézet. Két oldalas, domborzati és politikai
1940 A Magyar Vasutak térképe. MÁV Nagy méretű térkép a Trianon előtti területek vasúti hálózatával. Balkay jelzéssel 107x67 cm Szélén kis beszakadásokkal / Railways of the Hungarian Railway company
ca 1930 Magas-Tátra térképe, tervezte: Dr. Vigyázó János, 1.50.000, Bp. M. Kir. Állami Térképészet, vászonra vonva, 49x60 cm. Rajta a magyar és szlovák helységnevekkel.
Darabanth Auction House
![Tauril-atlasz. Az Osztrák-Magyar Monarchia automobil-térképe. Mérték: 1:600,000. 1. kötet [Unicus, több nem jelent meg.] Budapest, [1910 körül]. Tauril-Pneumatik Rt. (Hölzel Ed., Bécs). [4] + 6 p. + 51 térkép (színes, dupla oldalas térképek átnézeti térképpel és I-L-ig számozva). + [4] p. Egyetlen kiadás. 1910 körül kiadott térképünk az annektált Boszniával kiegészített Osztrák-Magyar Monarchia teljes területének közúti viszonyaira koncentrál. Közlekedési atlaszunk számos meglepetéssel szolgál. A rang szerint is kódolt elsőrendű, másodrendű és alsóbbrendű, valamint az automobilos közlekedés számára tiltott utak feltüntetésén kívül tanulmányozhatjuk a birodalmi vasúthálózat 1910 körüli fejlettségét, a településhálózatot, a birodalom vízrajzát és hegyrajzát, ez utóbbit színkódolás nélkül, a hegységnevek és az útszakaszok emelkedési szögének feltüntetése segítségével. Térképünk a Monarchia tartományainak általános közlekedési rendjét is feltünteti. Míg a szomszédos államok (Svájc, Németország, Oroszország, Románia és Olaszország) egységesen jobb oldali közlekedési rend mellett döntöttek, a Monarchia tartományainak többségében bal oldali közlekedési rend volt érvényben (Csehország, Alsó- és Felső-Ausztria, Salzburg, Stájerország, Bukovina és Galícia, Magyarország, Horvátország, Dalmácia, Bosznia, Hercegovina), de a délnyugati tartományokban (Tirol, Karintia, Görz, Isztria) jobb oldali közlekedési rendet tartottak. Egy Graz-Dubrovnik-autóút esetén tehát az osztrák úrvezető kétszer kényszerült oldalváltásra; a magyar korona országaiban a rendszer egységesebb volt. Atlaszunk színkódolással kiemeli az automobilok számára különösen veszélyes útszakaszokat. Budapest környékén az elsőrendű utak rendszere jelentősen eltér a maitól: Székesfehérvár felé Bicskén és Lovasberényen vezet az út, Bécs felé az út a Dorogi-árkon át húzódik (nem Bánréve-Tata felé), és míg Hatvan-Gyöngyös-Debrecen irányába egyértelmű a főutak rendszere, a Szolnok felé vezető főút Vecsés határában elakad, az ország déli vidékeire vivő utak pedig (az 5-ös és 6-os utak) a Duna vonalát követik, szorosan. Kiadói festett egészvászon-kötés, sérült kötéssel és gerinccel, a gerinc levált (de meg van), kijáró lapokkal, két szöveges lap hiányzik, de a térképek maguk hiánytalanok.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3456236.jpg)
![[Magyarország rézmetszetű térképe] Regnum Hungaria in Omnes suos Comitatus Accurate Divisum et Editum. Amszterdam Megjelent Frederick de Wit (1630?1706): "Atlas Major" című munkájában Későbbi levonat a XVIII-XIX századból? Vékony papíron. . Szélén beszakadásokkal, középen lyukakkal 485 x 585 mm.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3456465.jpg)
