Pesti Hírlap 1941. évi naptára. Erdély. Budapest, [1940]. Légrády Testvérek Rt. (ny.) 160 p. A Légrády Testvérek tulajdonában levő konzervatív hírlap (1878-1944) a korszak egyik legnépszerűbb napilapjaként az első világháborúban hazafias irányvonalat képviselt, a főszerkesztő, Légrády Ottó pedig a kezdetektől a trianoni békediktátum elszánt ellenfele volt: érthető, hogy az 1938-tól meginduló országgyarapodásokat nagy örömmel üdvözölte. 1941. évi naptárának csaknem egésze Észak-Erdély visszatérését ünnepli. Évkönyvünk különös fénytörésben mutatja a visszanyert országrész demográfiai statisztikáit, méltatja kultúrkincseit és természeti örökségét, áttekinti Észak-Erdély idegenben töltött évtizedeit, fotóanyagát Észak-Erdélyből, szépirodalmi anyagát pedig kimondottan erdélyi kötődésű szépíróktól veszi (Kós Károly, Nyirő József, Tamási Áron, Wass Albert). Az év végén összeállított kiadvány 1940 november elejéig tekinti át az elmúlt év magyar és világpolitikai, hadi eseményeit, oldalszámozáson belül néhány hadműveleti vázlattal. Fűzve, színes, illusztrált, enyhén sérült gerincű, kissé foltos kiadói borítóban.
Tömöry Lajos: Hajdúszovát gazdasági földrajza a XVII. század közepe óta. Közlemények a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből 12. sz. Debrecen, 1942, (Beke Zoltán-ny.), 64 p. Kiadói papírkötés, tulajdonosi bélyegzővel.
Megyesi József: Visszatekintés - Polgár város elmúlt kétszáz éve - Életképek, foglalkozások egy család életén keresztül. 141p. Illusztrált, kiadói papírkötésben
Nagy Lajos: A Víziváros XVII. század végi topográfiája. (Dedikált.) (Budapest, 1964). (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata - Révai Nyomda). 181-249 + [3] p. Egyetlen önálló kiadás. Dedikált: "Szamos Györgynek barátsággal: Nagy Lajos". Nagy Lajos helytörténész egész oldalas térképvázlatokkal és látképekkel illusztrált történeti urbanisztikai tanulmánya a Víziváros beépültségét vizsgálja a XVII. század utolsó éveiben. (Különlenyomat a Tanulmányok Budapest múltjából című sorozat 16. kötetéből.) Prov.: Szamos György történész, antikvárius. Fűzve, gerincén vászoncsíkkal erősített korabeli borítóban. Jó példány.
Szakál Aurél Mészáros Endre Jánoshalma anno... - A település története képekben a 19. század közepétől a 20. század közepéig Jánoshalma, 2016. 267p. Gazdag képanyaggal illusztrált. Kiadói kartonált papírkötés.
Kapossy János: Maulbertsch a szombathelyi püspöki palotában. 8 képpel. Szombathely, 1943. Martineum Könyvnyomda Rt. 23 + [1] p. + 8 t. Egyetlen kiadás. Kapossy János (1894-1952) művészettörténész, egyetemi tanár. Elsősorban a hazai barokk korszakkal foglalkozott. Rövid tanulmánya Franz Anton Maulbertsch (1724-1796), a hazánkban alkotó osztrák festőművész szombathelyi munkásságát elemzi. A frissen alapított szombathelyi római katolikus egyházmegye püspöki palotája 1778-1783 között épült, egyes freskóinak megalkotására a Dunántúlon már számos reprezentatív művet megalkotó művészt kérték fel. A művész korai, szertelen és energikus rokokó festészetét a szombathelyi püspöki palotában komolyabb, klasszicizmusba hajló művészet váltotta fel. A Savaria történetéből vett történeti freskók, illetve a mennyezetfestmény 1783-ban készült el. Az első borítófedélen hagyatéki bélyegzés, "Zádor Anna hagyatékából" felirattal. (Acta Savariensa. 3. szám.) Poss.: Zádor Anna. [Zádor Anna (1904-1995) művészettörténész, műemlékvédő, egyetemi tanár, szerkesztő, fő kutatási területe a klasszicizmus és romantika művészettörténete és történeti építészete.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban, jó példány.
Tardy Lajos: Orosz utazók Budán és Pesten. (Dedikált.) [Budapest, 1971]. [Budapesti Történeti Múzeum - Ny. n.] 187-209 + [1]. Egyetlen önálló kiadás. Dedikált: "Szamos Györgynek régi barátsággal: Tardy Lajos. 1971. V. 21". Tardy Lajos (1914-1990) szovjet hadifogságot megjárt művelődéstörténész, műfordító, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója. Rövid munkájában a XVIII-XIX. századi orosz látogatók magyarországi megfigyeléseiből tesz közzé korábban publikálatlan részleteket, társadalomtörténeti kommentárokkal. A hazánkba látogató orosz szerzetesek, kereskedelmi utazók és szépírók munkái az 1720-as évektől a késő reformkorig terjedő időszakban keletkeztek. [Különlenyomat a Tanulmányok Budapest múltjából XVIII. kötetéből.] Prov.: Szamos György történész. Fűzve, gerincén vászoncsíkkal megerősített, feliratozatlan korabeli borítóban, jó példány.
Tardy Lajos: Caterino Zenónak, Uzun Hasszán követének útja Grúzián át Mátyás udvarába. (Dedikált.) Budapest, 1969. (Akadémiai Nyomda). 479 + [1] p. Egyetlen önálló kiadás. Dedikált: "Szamos György kollégámnak "igaz" baráti szeretettel: Tardy Lajos. 1970. febr. 3". Tardy Lajos (1914-1990) szovjet hadifogságot megjárt művelődéstörténész, műfordító, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója. Rövid munkájában Caterino Zeno velencei követ (1435 körül - 1490 körül) utazását dolgozza fel. Caterino Zeno velencei patrícius követjárásának célja a perzsa-grúz területeket uraló Uzun Hasszán emírrel való kapcsolatfelvétel volt: a mohamedán uralkodó ebben az időben többször mért csapást török hadakra a Kaukázus előterében. Caterino Zeno első európai utazóként értékes feljegyzéseket készített a korabeli Hasszán-udvarról, illetve a Kaukázus vidékének törökellenes politikájáról. A velencei utazó a visszaúton felkereste a törökellenes szövetséget tervező Mátyás udvarát is. Caterino Zeno követjárásainak eredeti szövege elveszett, szövegét leszármazottjai töredékesen adták ki. Tanulmányunk a jeles velencei követ és utazó egykori útjának rekonstruálására tesz kísérletet, mely a törökellenes keleti magyar diplomácia szempontjából is számottevő. (Különlenyomat a Filológiai Közlöny 1968. évi 3-4. számából.) Prov.: Szamos György történész. Fűzve, feliratozott kiadói borítóban, jó példány.
Darabanth Auction House
![Pesti Hírlap 1941. évi naptára. Erdély. Budapest, [1940]. Légrády Testvérek Rt. (ny.) 160 p. A Légrády Testvérek tulajdonában levő konzervatív hírlap (1878-1944) a korszak egyik legnépszerűbb napilapjaként az első világháborúban hazafias irányvonalat képviselt, a főszerkesztő, Légrády Ottó pedig a kezdetektől a trianoni békediktátum elszánt ellenfele volt: érthető, hogy az 1938-tól meginduló országgyarapodásokat nagy örömmel üdvözölte. 1941. évi naptárának csaknem egésze Észak-Erdély visszatérését ünnepli. Évkönyvünk különös fénytörésben mutatja a visszanyert országrész demográfiai statisztikáit, méltatja kultúrkincseit és természeti örökségét, áttekinti Észak-Erdély idegenben töltött évtizedeit, fotóanyagát Észak-Erdélyből, szépirodalmi anyagát pedig kimondottan erdélyi kötődésű szépíróktól veszi (Kós Károly, Nyirő József, Tamási Áron, Wass Albert). Az év végén összeállított kiadvány 1940 november elejéig tekinti át az elmúlt év magyar és világpolitikai, hadi eseményeit, oldalszámozáson belül néhány hadműveleti vázlattal. Fűzve, színes, illusztrált, enyhén sérült gerincű, kissé foltos kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3418645.jpg)
![Nagy Lajos: A Víziváros XVII. század végi topográfiája. (Dedikált.) (Budapest, 1964). (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata - Révai Nyomda). 181-249 + [3] p. Egyetlen önálló kiadás. Dedikált: "Szamos Györgynek barátsággal: Nagy Lajos". Nagy Lajos helytörténész egész oldalas térképvázlatokkal és látképekkel illusztrált történeti urbanisztikai tanulmánya a Víziváros beépültségét vizsgálja a XVII. század utolsó éveiben. (Különlenyomat a Tanulmányok Budapest múltjából című sorozat 16. kötetéből.) Prov.: Szamos György történész, antikvárius. Fűzve, gerincén vászoncsíkkal erősített korabeli borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3423577.jpg)
![Kapossy János: Maulbertsch a szombathelyi püspöki palotában. 8 képpel. Szombathely, 1943. Martineum Könyvnyomda Rt. 23 + [1] p. + 8 t. Egyetlen kiadás. Kapossy János (1894-1952) művészettörténész, egyetemi tanár. Elsősorban a hazai barokk korszakkal foglalkozott. Rövid tanulmánya Franz Anton Maulbertsch (1724-1796), a hazánkban alkotó osztrák festőművész szombathelyi munkásságát elemzi. A frissen alapított szombathelyi római katolikus egyházmegye püspöki palotája 1778-1783 között épült, egyes freskóinak megalkotására a Dunántúlon már számos reprezentatív művet megalkotó művészt kérték fel. A művész korai, szertelen és energikus rokokó festészetét a szombathelyi püspöki palotában komolyabb, klasszicizmusba hajló művészet váltotta fel. A Savaria történetéből vett történeti freskók, illetve a mennyezetfestmény 1783-ban készült el. Az első borítófedélen hagyatéki bélyegzés, "Zádor Anna hagyatékából" felirattal. (Acta Savariensa. 3. szám.) Poss.: Zádor Anna. [Zádor Anna (1904-1995) művészettörténész, műemlékvédő, egyetemi tanár, szerkesztő, fő kutatási területe a klasszicizmus és romantika művészettörténete és történeti építészete.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3421089.jpg)
![Tardy Lajos: Orosz utazók Budán és Pesten. (Dedikált.) [Budapest, 1971]. [Budapesti Történeti Múzeum - Ny. n.] 187-209 + [1]. Egyetlen önálló kiadás. Dedikált: "Szamos Györgynek régi barátsággal: Tardy Lajos. 1971. V. 21". Tardy Lajos (1914-1990) szovjet hadifogságot megjárt művelődéstörténész, műfordító, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója. Rövid munkájában a XVIII-XIX. századi orosz látogatók magyarországi megfigyeléseiből tesz közzé korábban publikálatlan részleteket, társadalomtörténeti kommentárokkal. A hazánkba látogató orosz szerzetesek, kereskedelmi utazók és szépírók munkái az 1720-as évektől a késő reformkorig terjedő időszakban keletkeztek. [Különlenyomat a Tanulmányok Budapest múltjából XVIII. kötetéből.] Prov.: Szamos György történész. Fűzve, gerincén vászoncsíkkal megerősített, feliratozatlan korabeli borítóban, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3421092.jpg)
![Tardy Lajos: Caterino Zenónak, Uzun Hasszán követének útja Grúzián át Mátyás udvarába. (Dedikált.) Budapest, 1969. (Akadémiai Nyomda). 479 + [1] p. Egyetlen önálló kiadás. Dedikált: "Szamos György kollégámnak "igaz" baráti szeretettel: Tardy Lajos. 1970. febr. 3". Tardy Lajos (1914-1990) szovjet hadifogságot megjárt művelődéstörténész, műfordító, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója. Rövid munkájában Caterino Zeno velencei követ (1435 körül - 1490 körül) utazását dolgozza fel. Caterino Zeno velencei patrícius követjárásának célja a perzsa-grúz területeket uraló Uzun Hasszán emírrel való kapcsolatfelvétel volt: a mohamedán uralkodó ebben az időben többször mért csapást török hadakra a Kaukázus előterében. Caterino Zeno első európai utazóként értékes feljegyzéseket készített a korabeli Hasszán-udvarról, illetve a Kaukázus vidékének törökellenes politikájáról. A velencei utazó a visszaúton felkereste a törökellenes szövetséget tervező Mátyás udvarát is. Caterino Zeno követjárásainak eredeti szövege elveszett, szövegét leszármazottjai töredékesen adták ki. Tanulmányunk a jeles velencei követ és utazó egykori útjának rekonstruálására tesz kísérletet, mely a törökellenes keleti magyar diplomácia szempontjából is számottevő. (Különlenyomat a Filológiai Közlöny 1968. évi 3-4. számából.) Prov.: Szamos György történész. Fűzve, feliratozott kiadói borítóban, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3421098.jpg)
