Dr. vitéz Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész. 1., 2., 6. és 7. kötet. 1921-1929, Sopron, Székely és Társa Könyvnyomdája, sérült, néhol elvált papírkötés, folt, elvált könyvtest, kijáró lapok.
Megyeri Anna: Serényi Árpád. Zalaegerszeg és Göcsej fotográfusa. Zalaegerszeg, 2017., Göcseji Múzeum, 258 p. Nagyon gazdag fotóanyaggal illusztrált. Kiadói papírkötés.
Sopron Vármegye Levéltárának Oklevél-gyűjteménye. I. rész: Középkori oklevelek. (1236-1526.) Összeáll.: Sümeghy Dezső. Sopron, 1928, Sopron Vármegye Törvényhatósága, XXVIII+223+1 p. Kiadói papírkötés, a gerincen sérülésnyommal, az elülső borító felső sarkán kis törésnyommal, de alapvetően szép állapotban, felvágatlan lapokkal. Ritka!
Schlager, [Johann Evangelist]: Alterthümliche Ueberlieferungen von Wien aus handschriftlichen Quellen. Wien, 1844, Leopold Grund-ny., IV+200 p.+ 3 t. (ebből 2 kihajtható). Első kiadás. Német nyelven. Aranyozott egészvászon-kötésben, kissé sérült, kopottas borítóval és gerinccel, belül nagyrészt jó állapotban, helyenként kissé foltos lapokkal.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. III. kötet Magyarország I. kötete. Bp., 1888, Magyar Királyi Államnyomda, XVI+526 p.+1 (Ormánsági magyar népviselet, hártyapapírral védett kromocinkográfia (hártyapapír sérült) t. Nagyon gazdag egészoldalas és szövegközti képanyaggal illusztrált. Kiadói dúsan aranyozott, festett egészvászon-kötés, Gottermayer-kötés, kopásokkal a borítón, enyhén foltos első lapok
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország IV. kötete: A Dunántúl. Budapest, 1896. Magyar Királyi Államnyomda. XII + 600 p. + 1 t. (hártyapapírral védett színes tábla). Első kiadás. Kötetünk a XIX. századi magyar könyvkiadás egyik legnagyobb vállalkozásának, az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi tartományát bemutató, reprezentatív, gazdagon illusztrált földrajzi-néprajzi monográfiasorozatnak önmagában is megálló darabja. A Rudolf trónörökös kezdeményezésére kiadott sorozat 1886-1901 között huszonegy kötetben jelent meg, főszerkesztésére Jókai Mórt kérték fel. A magyarul és németül egyaránt megjelenő sorozat kötetei az éppen méltatott tartomány történelmének és építőművészetének, néprajzi örökségének, mezőgazdasági és kézműipari karakterének megrajzolására törekedett, a népélet és a vidékenként igen eltérő népszokások, szokásrendek és ősfoglalkozások igen gazdag rajzával. . A huszonegy kötetes sorozat bizonyos kötetei elegendőnek bizonyultak egy-egy (osztrák) tartomány karakterének megörökítésére: Bécs és Alsó-Ausztria, Dalmácia, Karintia vagy éppen Galícia tárgyalása egyetlen kötetben is teljes. Tartománymérete miatt azonban Csehország két, Magyarország pedig egyenesen nyolc kötetnyi tárgyalást igényelt. A magyar történelmet és népkaraktert, valamint az országos gazdasági áttekintést tárgyaló Magyarország I. után a Magyarország II. kötet a legmagyarabbnak tekintett vidékkel, az Alfölddel foglalkozott, a III. kötet pedig Budapesttel. A Dunántúl térségét részletező IV. kötetünk a Duna folyam részletes bemutatása után az egyes megyék történeti, néprajzi és gazdasági részleteit ismerteti, a Dunántúl régészeti feltárásának és építészeti eredményeinek: vár- és városépítészetének, kastély- és kúriaépítészeti sajátosságainak gazdag rajzával. Kötetünk alkalmanként kitér a dunántúli ősfoglalkozások ismertetésére is, valamint néhány néprajzi csoport sajátosságait is méltatja (vendek, hiencek, rábaköziek, sárköziek, mohácsiak). A tartalomból: Eötvös Károly: A Dunántúl Gonda Béla: A magyar Duna Pasteiner Gyula: Őskori, római és népvándorlás kori emlékek a Dunán túl Eötvös Károly: Veszprém megye. Zala megye Bellosics Bálint: A zala- és vasmegyei vendek Baksay Sándor: Tolna megye. Somogy megye. Baranya megye Balogh Gyula: Vas megye Herrmann Antal: A hieczek Bella Lajos: Sopron megye Rodiczky Jenő: Moson megye Francsics Norbert: Győr megye Takáts Sándor: Tata és vidéke Kőrösy László: Esztergom és környéke Wekerle Sándor: Fejér megye Eötvös Károly: A Balaton tava (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. XIII. kötet.) Aranyozott, festett, vaknyomásos kiadói szürke egészvászon kötésben (Gottermayer Nándor, Budapest), márványmintás festésű lapszélekkel. Szép példány.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország III. kötete: Budapest és Fiume. Budapest, 1893. Magyar Királyi Államnyomda. XII + 604 p. + 1 t. (színes). Első kiadás. Kötetünk a XIX. századi magyar könyvkiadás egyik legnagyobb vállalkozásának, az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi tartományát bemutató, reprezentatív, gazdagon illusztrált földrajzi-néprajzi monográfiasorozatnak önmagában is megálló darabja. A Rudolf trónörökös kezdeményezésére kiadott sorozat 1886-1901 között huszonegy kötetben jelent meg, főszerkesztésére Jókai Mórt kérték fel. A magyarul és németül egyaránt megjelenő sorozat kötetei az éppen méltatott tartomány történelmének és építőművészetének, néprajzi örökségének, mezőgazdasági és kézműipari karakterének megrajzolására törekedett, a népélet és a vidékenként igen eltérő népszokások, szokásrendek és ősfoglalkozások igen gazdag rajzával. A huszonegy kötetes sorozat bizonyos kötetei elegendőnek bizonyultak egy-egy (osztrák) tartomány karakterének megörökítésére: Bécs és Alsó-Ausztria, Dalmácia, Karintia vagy éppen Galícia tárgyalása egyetlen kötetben is teljes. Tartománymérete miatt azonban Csehország két, Magyarország pedig egyenesen nyolc kötetnyi tárgyalást igényelt. A magyar történelmet és népkaraktert, valamint az országos gazdasági áttekintést tárgyaló Magyarország I. után a Magyarország II. kötet a legmagyarabbnak tekintett vidékkel, az Alfölddel foglalkozott, kötetünk: a III. kötet pedig a nemzet fővárosát, illetve tengeri kikötőjét, Fiumét tárgyalta. Gazdagon illusztrált könyvünk nagyját Budapest történelmének részletezése, valamint modernitásának dicsérete teszi ki: a városligeti, margitszigeti, svábhegyi és zugligeti kikapcsolódás lehetőségeinek és módozatainak elősorolása, a Dunakorzón, a körutakon és az Andrássy úton való séta nagyszerű lehetőségeinek méltatása, a múzeumok, a színházak és az Opera intézményeinek, valamint a kávéházi életnek általános magasztalása. A művelt városi szórakozásformákat tárgyaló (néprajzinak szánt) fejezetek után kötetünk a magyar irodalom és színművészet, az építészet, szobrászat és festészet témáinak is szán egy-egy fejezetet, egy rövidebb tanulmány pedig Budapest iparát, kereskedelmét és közlekedését méltatja. Kötetünkről éppúgy elmondható, mint az ünnepi sorozat bármely kötetéről, hogy elsősorban a tartomány néprajzi és kulturális karakterének megrajzolására vállalkozik: szociográfiai mélyfúrásokra alig; ennek megfelelően a sajátosan pesti szórakozásformák sokkal bővebb tárgyalást kapnak, mint a lakhatási és gyáripari viszonyok árnyoldalai. (A kapcsolódó képanyag azonban különös erővel eleveníti meg az 1880-as évek középosztályának öltözködési, társaséleti, viselkedés-, szokás- és közlekedési kultúráját). A tartalomból: Jókai Mór: Bevezetés Salamon Ferenc: Budapest története Pasteiner Gyula: Az építés Budapesten Jókai Mór: Budapesti élet Rákosi Jenő: Budapest városrészei Berzeviczy Albert: Budapest iskolái Pulszky Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum Váczy János: A Magyar Tudományos Akadémia Váczy János: A magyar irodalom Paulay Ede: A magyar színészet Bartalus István - Káldy Gyula: Az egyházi és világi zene Keleti Gusztáv: Festészet és szobrászat Lukács Béla: Budapest ipara és kereskedelme Ilosvay Lajos: Budapest ásványos vizei és fürdői Marczali Henrik - Thirring Gusztáv: Gödöllő és vidéke. A budai hegyvidék. Szentendre és Visegrád környéke Kenedi Géza: Fiume és kerülete. A címoldalon régi tulajdonosi bélyegzés, az első előzéken Ex libris, illetve kereskedői körbélyegzés. Néhány oldalon apró foltosság. Poss. Kovách Aristid, Kovách Tihamér. (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. IX. kötet.) Aranyozott, festett, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben (Gottermayer Nándor, Budapest), márványmintás festésű lapszélekkel. Szép példány.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország III. kötete: Budapest és Fiume. Budapest, 1893. Magyar Királyi Államnyomda. XII + 604 p. + 1 t. (színes). Első kiadás. Kötetünk a XIX. századi magyar könyvkiadás egyik legnagyobb vállalkozásának, az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi tartományát bemutató, reprezentatív, gazdagon illusztrált földrajzi-néprajzi monográfiasorozatnak önmagában is megálló darabja. A Rudolf trónörökös kezdeményezésére kiadott sorozat 1886-1901 között huszonegy kötetben jelent meg, főszerkesztésére Jókai Mórt kérték fel. A magyarul és németül egyaránt megjelenő sorozat kötetei az éppen méltatott tartomány történelmének és építőművészetének, néprajzi örökségének, mezőgazdasági és kézműipari karakterének megrajzolására törekedett, a népélet és a vidékenként igen eltérő népszokások, szokásrendek és ősfoglalkozások igen gazdag rajzával. A huszonegy kötetes sorozat bizonyos kötetei elegendőnek bizonyultak egy-egy (osztrák) tartomány karakterének megörökítésére: Bécs és Alsó-Ausztria, Dalmácia, Karintia vagy éppen Galícia tárgyalása egyetlen kötetben is teljes. Tartománymérete miatt azonban Csehország két, Magyarország pedig egyenesen nyolc kötetnyi tárgyalást igényelt. A magyar történelmet és népkaraktert, valamint az országos gazdasági áttekintést tárgyaló Magyarország I. után a Magyarország II. kötet a legmagyarabbnak tekintett vidékkel, az Alfölddel foglalkozott, kötetünk: a III. kötet pedig a nemzet fővárosát, illetve tengeri kikötőjét, Fiumét tárgyalta. Gazdagon illusztrált könyvünk nagyját Budapest történelmének részletezése, valamint modernitásának dicsérete teszi ki: a városligeti, margitszigeti, svábhegyi és zugligeti kikapcsolódás lehetőségeinek és módozatainak elősorolása, a Dunakorzón, a körutakon és az Andrássy úton való séta nagyszerű lehetőségeinek méltatása, a múzeumok, a színházak és az Opera intézményeinek, valamint a kávéházi életnek általános magasztalása. A szórakozásformákat tárgyaló (néprajzinak szánt) fejezetek után kötetünk a magyar irodalom és színművészet, az építészet, szobrászat és festészet témáinak is szánt egy-egy fejezetet, egy rövidebb fejezet pedig Budapest iparát, kereskedelmét és közlekedését méltatja. Kötetünkről éppúgy elmondható, mint az ünnepi sorozat bármely kötetéről, hogy elsősorban a tartomány néprajzi és kulturális karakterének megrajzolására vállalkozik, szociográfiai mélyfúrásokra viszont alig; ennek megfelelően a sajátosan pesti szórakozásformák sokkal bővebb tárgyalást kapnak, mint a lakhatási és gyáripari viszonyok árnyoldalai. A tartalomból: Jókai Mór: Bevezetés Salamon Ferenc: Budapest története Pasteiner Gyula: Az építés Budapesten Jókai Mór: Budapesti élet Rákosi Jenő: Budapest városrészei Berzeviczy Albert: Budapesti iskolái Pulszky Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum Váczy János: A Magyar Tudományos Akadémia Váczy János: A magyar irodalom Paulay Ede: A magyar színészet Bartalus István - Káldy Gyula: Az egyházi és világi zene Keleti Gusztáv: Festészet és szobrászat Lukács Béla: Budapest ipara és kereskedelme Ilosvay Lajos: Budapest ásványos vizei és fürdői Marczali Henrik - Thirring Gusztáv: Gödöllő és vidéke. A budai hegyvidék. Szentendre és Visegrád környéke Kenedi Géza: Fiume és kerülete. Az első előzéken apró hiány, néhány oldalon apró, halvány foltosság. (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. IX. kötet.) Aranyozott, festett, vaknyomásos kiadói szürke egészvászon kötésben (Gottermayer Nándor, Budapest), márványmintás festésű lapszélekkel. Szép példány.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia. Budapest, 1892. Magyar Királyi Államnyomda. 1 t. (hártyapapírral védett színes címkép) + XVI + 732 p. Első kiadás. Kötetünk a XIX. századi magyar könyvkiadás egyik legnagyobb vállalkozásának, az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi tartományát bemutató, reprezentatív, gazdagon illusztrált földrajzi-néprajzi monográfiasorozatnak önmagában is megálló darabja. A Rudolf trónörökös kezdeményezésére kiadott sorozat 1886-1901 között huszonegy kötetben jelent meg, főszerkesztésére Jókai Mórt kérték fel. A magyarul és németül egyaránt megjelenő sorozat kötetei az éppen méltatott tartomány történelmének és építőművészetének, néprajzi örökségének, mezőgazdasági és kézműipari karakterének megrajzolására törekedett, a népélet és a vidékenként igen eltérő népszokások, szokásrendek és ősfoglalkozások igen gazdag rajzával. A kötetek közgazdasági része a tartomány legjellemzőbb és legjobban ábrázolható (legfestőibb) gazdasági ágait részletezi, kötetünk esetében a Tengermellék és Dalmácia mediterrán jellege miatt kiemelt figyelem jut a borászatra, a selyemhernyó-tenyésztésre és ennek feldolgozóiparára, valamint a halászat és a hajóipar kérdéseire, ez utóbbi kapcsán pedig a hajógyártás kimondottan gyáripari jellege is megmutatkozik, igaz, ennek a munkás érdekképviseletet jelentő potenciális árnyoldalai nélkül. Reprezentatív jellegű sorozatunk köteteire egyébként is sokkal inkább jellemző a Monarchia sokféleségének ünneplése, mint a válságjelenségek boncolása; kötetünk sokkal gazdagabb a népszokások, helyi tradíciók, a népviseletek és népmondák, a helyi lakodalmi és temetési szokások bemutatásában, mint a bérproblémák, nemzetiségi konfliktusok, demokratikus deficitek árnyalt leírásában, ez utóbbiak iránt néprajzi és országismereti fókuszú sorozatunk egyetlen kötete sem érdeklődik. Emlékezetes adalék viszont, hogy a vidék olasz, szlovén, dalmát, horvát és szerb kultúrájának leírására autentikus nemzetiségi szerzőket kértek fel (a magyarországi kötetek esetében a döntően magyar szerzők a helyi nemzetiségi kultúrák ünneplésére igen kis terjedelmet szánnak). A tartalomból: Osztrák Tengermellék: Noé Henrik: Görcz és Gradiska tájképekben Liburnaui Lorenz: Isztria tájképekben Swida Ferenc: Trieszt tájleírása, népélete, történelmi és művelődési fejlődése Benussi Bernát: Isztria története Zuckerkandl Emil - Vipauz Károly: Az Osztrák Tengermellék népe Coronini Ferenc: Görczi és gradiskai népélet Tomasin Péter: A Trieszt-környéki nép Tomasin Péter: Népélet Isztriában (a szlávok kivételével) Spincic Alajos: Isztria szláv részének néprajza Sabladoski Klodic Antal: Szláv nyelv és irodalom Triesztben és Isztriában Zernitz Antal: Olasz irodalom Hauser Alajos: Építés, várak és helységek Isztriában Righetti János: Szobrászat és képírás Isztriában Bolle János: Mezőgazdaság Görczben és Gradiskában Becher Ernő: A tengerészet fejlődése s a hajózás Triesztben és Isztriában Bujatti Ede: Kereskedés, ipar és hajóépítés Triesztben Graeffe Ede: A halászat az Osztrák Tengermelléken Czoernig Károly: Ipar, kereskedelem, sókészítés és bányászat Isztriában Hugues Károly: Földmívelés, borászat és állattenyésztés Isztriában Dalmáczia: Noé Henrik - Gelcich Jenő: Dalmáczia tájképekben Rutar Simon - Gelcich József - Erber Tullius: Dalmáczia története Vipauz Károly - Liepopili Antal - Pocina Rókus - Zlatovic István: Dalmáczia népélete. A lakosság testalkata . A bocche di cattarói nép élete. Zene Hauser Alajos: Építés, szobrászat és festészet Dalmácziában Menger Károly (szerk.): Közgazdasági élet Dalmácziában. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzés, az első előzéken Ex libris. Poss. Kovách Aristid, Kovách Tihamér. (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. VIII. kötet.) Aranyozott, festett, vaknyomásos kiadói szürke egészvászon kötésben (Gottermayer Nándor, Budapest), vörös festésű lapszélekkel. Szép példány.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország I. kötete. Budapest, 1888. Magyar Királyi Államnyomda. XVI + 526 p. + 1 t. (színes, hártyapapírral védett). Első kiadás. Kötetünk a XIX. századi magyar könyvkiadás egyik legnagyobb vállalkozásának, az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi tartományát bemutató, reprezentatív, gazdagon illusztrált földrajzi-helytörténeti-néprajzi-országismereti monográfia-sorozatának önmagában is megálló darabja. A Rudolf trónörökös kezdeményezésére kiadott sorozat 1886-1901 között huszonegy kötetben jelent meg, főszerkesztésére Jókai Mórt kérték fel. A magyarul és németül egyaránt megjelentő sorozat országismertető kötetei az éppen méltatott tartomány történelmének, néprajzi, népéleti, mezőgazdasági, szőlészeti, halászati, vadászati, kézmű- és gyáripari karakterének megrajzolására törekedett, a népélet és a tradicionális, vidékenként igen eltérő népszokások igen gazdag rajzával. A huszonegy kötetes sorozat bizonyos kötetei elegendőnek bizonyultak egy-egy (osztrák) tartomány történelmi, néprajzi, kulturális és gazdasági karakterének megörökítésére: Bécs és Alsó-Ausztria, Dalmácia, Karintia vagy éppen Galícia tárgyalása egyetlen kötetben is teljes. Tartományméretük miatt azonban Csehország két, Magyarország pedig egyenesen nyolc kötetnyi tárgyalást igényelt. Kötetünk a sorozat Magyarországot tárgyaló köteteinek bevezető kötete (Magyarország I.), mely gazdagon illusztrált lapjain a magyar történelem teljességét kívánta bemutatni, a magyar népkaraktert méltatni, a népi hiedelemvilágot, néprajzot, népi kultúrát és népi öltözetét sokrétűen jellemezni, valamint megkísérelte érzékeltetni az ország mezőgazdasági, ipari és közlekedési potenciáljának kiteljesedését. Sorozatunk - reprezentatív jellegénél fogva - mindig is inkább törekedett a Monarchia egyes tartományai nemzeti karakterének, illetve fejlődésének méltatására, mint szociális mélyfúrásokra vagy a válságjelenségek boncolására, ám igencsak meglepő, hogy a magyarországi köteteknél - a Lajtán túli tartományleírások gyakorlatával szemben - a magyar szerkesztők egyáltalán nem vették igénybe szlovák, szerb, ruszin vagy román munkatársak segítségét, a tót, szerb, ruszin vagy román népkarakterről (és történelemről) igen kevés szó esik: díszművünk meghatározó kötetei így a magyarság mint államalkotó nemzet primátusát sugallják. A tartalomból: Rudolf trónörökös: Előszó Hunfalvy János: A magyar szent korona birodalmának földrajzi alakulata Pulszky Ferenc - Szabó Károly - Csánki Dezső - Pauler Gyula - Jókai Mór: Magyarország története -- A magyar nyelv sajátságai. A magyar nép eredete, alkata, hősi indulata. A magyar nép kedélye, váralkata. Családélet. Vallás, őshit, babonák. Az Attila-Csaba mondakör és Álmos Jókai Mór: A magyar nép humora. A magyar népköltészet Imre Sándor: A magyar közmondások Barthalus István: A magyar palotás zene és a népdalok Baksay Sándor: A magyar népviselet Közgazdaság: Tormay Béla: Mezőgazdaság és állattenyésztés Molnár István: Bortermelés Törs Kálmán - Molnár István: Kertészet Bedő Albert: Az erdők és az erdészet Keleti Károly: Az ipar Lukács Béla: Közlekedési intézmények. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzés, az első előzéken Ex libris. Poss. Kovách Aristid, Kovách Tihamér (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. III. kötet.) Aranyozott, festett, vaknyomásos kiadói szürke egészvászon kötésben (Gottermayer Nándor, Budapest), márványmintás festésű lapszélekkel. Szép példány.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben II. kötet: Bécs és Alsó-Ausztria. Bp., 1888, M. Kir. Államnyomda, XVI+688 p. + 1 (színes képtábla) t. Nagyon gazdag egészoldalas és szövegközti képanyaggal illusztrált. Kiadói dúsan aranyozott, festett egészvászon-kötés, Gottermayer-kötés, a hátsó borítón folt, néhány lap foltos, egyébként jó állapotban
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Bevezető kötet. Budapest, 1887. Magyar Királyi Államnyomda. [2] + VIII + 594 + [2] p. + 1 t. (kihajtható hasonmás). Első kiadás. Kötetünk a XIX. századi magyar könyvkiadás egyik legnagyobb vállalkozásának, az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi tartományát bemutató, reprezentatív, gazdagon illusztrált földrajzi-néprajzi monográfiasorozatnak önmagában is megálló darabja. A Rudolf trónörökös kezdeményezésére kiadott sorozat 1886-1901 között huszonegy kötetben jelent meg, főszerkesztésére Jókai Mórt kérték fel. A magyarul és németül egyaránt megjelenő sorozat kötetei az éppen méltatott tartomány történelmének és építőművészetének, néprajzi örökségének, mezőgazdasági és kézműipari karakterének megrajzolására törekedett, a népélet és a vidékenként igen eltérő népszokások, szokásrendek és ősfoglalkozások igen gazdag rajzával. A tartományi kötetek előtt azonban bevezető kötetünk vázolja a sorozat kitűzött célját (gazdagon illusztrált kötetekben bemutatni a Monarchia sajátos, a földrajzi, éghajlati, néprajzi és gazdasági sokféleségben megnyilvánuló értékét), majd tematikus fejezeteiben bőségesen méltatja a Monarchia földrajzát, tájait, éghajlatait, növény- és állatvilágát, újabb fejezetben jellemzi a Monarchia népfajait, végül leghangsúlyosabb fejezeteiben bemutatja a Monarchia sajátos történetét. Ez utóbbi erősen fókuszált történetmondás, amely a területet lakó germán és szláv népek őstörténetétől a magyarok bevonulása után erősen válogat a középkori történelemből, a térségben időről időre felbukkanó Habsburg-uralkodókat kiemelve az időkből, majd a 16. századtól a térség feletti döntő uralmat megszerző Habsburgok látószögéből beszéli el a történelmet (ebből a látószögből Erdély, Lengyelország szempontja, illetve a török és délszláv szempont nem igazán látszik). Kötetünk bő fele ugyanakkor egységes vonalvezetésű történetmondás I. Ferdinánd német-római császártól I. Ferenc József osztrák császárig, magyar és cseh királyig. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzés, az első előzéken Ex libris. Néhány oldalon apró, halvány foltosság. Poss. Kovách Aristid, Kovách Tihamér. (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. I. kötet.) Aranyozott, festett, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Darabanth Auction House
![Schlager, [Johann Evangelist]: Alterthümliche Ueberlieferungen von Wien aus handschriftlichen Quellen. Wien, 1844, Leopold Grund-ny., IV+200 p.+ 3 t. (ebből 2 kihajtható). Első kiadás. Német nyelven. Aranyozott egészvászon-kötésben, kissé sérült, kopottas borítóval és gerinccel, belül nagyrészt jó állapotban, helyenként kissé foltos lapokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3373620.jpg)
![Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Bevezető kötet. Budapest, 1887. Magyar Királyi Államnyomda. [2] + VIII + 594 + [2] p. + 1 t. (kihajtható hasonmás). Első kiadás. Kötetünk a XIX. századi magyar könyvkiadás egyik legnagyobb vállalkozásának, az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi tartományát bemutató, reprezentatív, gazdagon illusztrált földrajzi-néprajzi monográfiasorozatnak önmagában is megálló darabja. A Rudolf trónörökös kezdeményezésére kiadott sorozat 1886-1901 között huszonegy kötetben jelent meg, főszerkesztésére Jókai Mórt kérték fel. A magyarul és németül egyaránt megjelenő sorozat kötetei az éppen méltatott tartomány történelmének és építőművészetének, néprajzi örökségének, mezőgazdasági és kézműipari karakterének megrajzolására törekedett, a népélet és a vidékenként igen eltérő népszokások, szokásrendek és ősfoglalkozások igen gazdag rajzával. A tartományi kötetek előtt azonban bevezető kötetünk vázolja a sorozat kitűzött célját (gazdagon illusztrált kötetekben bemutatni a Monarchia sajátos, a földrajzi, éghajlati, néprajzi és gazdasági sokféleségben megnyilvánuló értékét), majd tematikus fejezeteiben bőségesen méltatja a Monarchia földrajzát, tájait, éghajlatait, növény- és állatvilágát, újabb fejezetben jellemzi a Monarchia népfajait, végül leghangsúlyosabb fejezeteiben bemutatja a Monarchia sajátos történetét. Ez utóbbi erősen fókuszált történetmondás, amely a területet lakó germán és szláv népek őstörténetétől a magyarok bevonulása után erősen válogat a középkori történelemből, a térségben időről időre felbukkanó Habsburg-uralkodókat kiemelve az időkből, majd a 16. századtól a térség feletti döntő uralmat megszerző Habsburgok látószögéből beszéli el a történelmet (ebből a látószögből Erdély, Lengyelország szempontja, illetve a török és délszláv szempont nem igazán látszik). Kötetünk bő fele ugyanakkor egységes vonalvezetésű történetmondás I. Ferdinánd német-római császártól I. Ferenc József osztrák császárig, magyar és cseh királyig. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzés, az első előzéken Ex libris. Néhány oldalon apró, halvány foltosság. Poss. Kovách Aristid, Kovách Tihamér. (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. I. kötet.) Aranyozott, festett, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3373622.jpg)
