Huszár Lajos: Bethlen Gábor pénzei. Kolozsvár, 1945. Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. 122 + [2] p. + 13 t. Egyetlen kiadás. Huszár Lajos (1906-1987) nemzetközi hírű numizmata, történész. Éremtörténeti értekezése az erdélyi fejedelemség bethleni korszakának pénzverési korszakaiba és tendenciáiba vezet be, valamint ismerteti az igen változatos verőhelyeken keletkező különféle Bethlen-érmék formakincsét. A táblákon a Bethlen-érmék numizmatikai fotóanyaga. Példányunk fűzése a fedőborítóknál megerősítve. Néhány oldalon széljegyzetek. (Az Erdélyi Magyar Tudományos Intézet kiadványai.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
Hitler, Adolf: Harcom. (Mein Kampf.) Két kötet egybekötve. (Utószó: Mónus Áron.) (Santon) [Isle of Man], (1996). Interseas Editions (Alfa-Print ny.) 367 + [1] p. A nemzetiszocialista vezető egyetlen, még életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit. A történelmi dokumentumként közzétett, kommentár nélküli Mein Kampf-szövegfordítás után a kiadó részéről Mónus Áron közírónak (jelen kiadás fordítójának és terjesztőjének) aktuálpolitikai megjegyzésekben bővelkedő nyílt levele. A fordítót a tiltott mű engedély nélküli terjesztéséért később pénzbírságra ítélték. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban.
Eckhart Ferenc: A szentkorona-eszme története. Budapest, 1941. Magyar Tudományos Akadémia (Franklin-Társulat ny.) 356 p. + 1 t. Első kiadás. Eckhart Ferenc (1885-1957) történész, jogtörténész, fő kutatási területe a földesúri és megyei igazságszolgáltatás története volt, illetve a szentkorona-tan története. Nemzetközi kitekintéssel készült műve a téma alapvető monográfiája. A címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés, a címoldal és példányunk első és utolsó oldalain, valamint hátsó borítóján vízfoltosság. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Báró Doblhoff Lily: Horthy Miklós. Bp., é.n., Athenaeum. 321+2 p. A címlap előtt Horthy Miklós fekete-fehér arcképével, néhány fekete-fehér képpel illusztrált. Kiadói egészvászon kötés, kissé kopott és kissé foltos borítóval.
1801 Schaffrath Lipót (1734-1808): Oratio funebris in exeqviis reverendissimi, ac clarissimi domini Georgii Pray ... Habita a Leopoldo L. B. A Schaffrath ... Dum Regia Scientiarvm Universitas Pestiensis iusta Fvnebria, solenni ritu persolveret. Pesthini, 1801, TypisMatthiae Trattner, 24 p. Papírkötés.
Emlékbeszéd Pray György (1723-1801) jezsuita szerzetes, történetíró halálára.
Molnár József Jenő, tatai: Freisingi Ottó és munkái. Kútfőtanulmány. (Dedikált.) Kolozsvár, 1909. Szent Bonaventura Könyvnyomda. 49 + [3] p. Egyetlen kiadás. Dedikált: "Nagyságos dr. Erdélyi Pál egyetemi tanár, könyvtár-igazgató úrnak mély tisztelete jeléül. Kolozsvár, 1909. június 15. Dr. Molnár J. Jenő." Freisingi Ottó (1114-1158) német püspök, történetíró történeti művei döntően német kérdésekkel foglalkoznak, de munkája fontos forrás a korai magyar államról és a magyar nép karakteréről is. Molnár József Jenő műve a magyar szempontból is érdekesnek mondható német klerikus és történetíró történetírásának és általában a középkori krónikaíró társadalmi pozíciójának kritikai elemzése. (Freisingi Ottó Krónikája néhány évvel később, 1912-ben jelent meg először magyar fordításban.) Feliratozott korabeli egészvászon kötésben, vörös festésű lapszélekkel. Jó példány.
[Folyóirat] Történelmi és Régészeti Értesítő. A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat közlönye. Szerkesztik Janky Károly és Miletz János. I-III. évfolyam (1875-1877). [Három évfolyam valamennyi lapszáma egybekötve.] Temesvárott, 1875-1877. Csanád-egyházmegyei könyvnyomda -- Magyar-féle könyvnyomda. [2] + 196 p.; [2] + 214 p.; [4] + 196 p. A Temesváron alapított régészeti és történelmi évnegyedes folyóirat 1875-1917 között jelent meg; döntően a Bánság (Arad, Torontál, Temes, Krassó-Szörény vármegyék), kisebb részben Erdély római, népvándorlás kori és középkori régészetével és történelmével foglalkozott. Folyóiratunk jeles közreműködője, számos régészeti és művészettörténeti tanulmányának írója Ormós Zsigmond (1813-1894) temesi főispán, műgyűjtő, mecénás, régész és művészettörténész, a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat alapítója, példányunk az ő ajándékaként került a possessorhoz. A tartalomból: Miletz János: Temesvár hadi jelentősége történelmünkben I. Mátyás király haláláig Temesvár város tereinek és utczáinak új elnevezése Lőzsart Nándor: Francovilla és Francohorion [Nagy Károly frank király egykori dél-magyarországi telepítésének régészeti emlékei] Ortvay Tivadar: A Kund-kapitányság Miletz János: Chronologiai adatok a magyar királyok tartózkodásáról Temesvárott A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat rendes havi választmányi ülése Római emlékkövek Karánsebesen és Orsován Iványi István: Lugos és Karánsebes története 1526-1658. Böhm Antal: Régészeti tanulmányok a délmagyarországi római utakról Boleszny Antal: A belgrádi békekötés tekintettel Orsova és a mehádiai Hercules-fürdők vidékére Miletz János: Temes és Arad vármegyék történelmi és régészeti emlékei Ormós Zsigmond: Visszaemlékezés Kölcsey Ferenczre Ormós Zsigmond: Kupeczky János festész élete és közgyűlési megnyitó beszéd Varga Ferenc: A nem rég eltörült honi czéhrendszer rövid ismertetése Iványi István: Mikor jöttek a piaristák Temesvárra? Miletz János: Régiség-leletek a temesvári vársánczok közelében Egy római sír-emlékkő Szörénytorokban Péch József: A zsadányi avar telepek Temes vármegyében Ivánfi Ede: Titel mint prépostság, káptalan, hiteles hely és vár Történeti-régészeti kirándulás Palánkra és Rámára Adatok Temesvár műveltségi viszonyaihoz a XVIII. században. Az első évfolyam lapszámainak nyitóoldalain régi szerzeményi bejegyzés. Aranyozott gerincű, vaknyomásos, kissé foltos korabeli egészvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel.
Sarfatti, M[argherita] G[rassini]: Mussolini élete. Előszóval ellátta B[enito] Mussolini. Fordította Kosztolányi Dezső. Budapest, [1927]. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 1 t. (címkép) + 286 p. + 7 t. Első kiadás. Mussolini-életrajzunk szerzője Margherita Grassini Sarfatti (1880-1961) olasz művészeti kritikus, újságírónő, Mussolini régi ismerőse még a szocialista időkből, valamint népes szeretőgárdájának egyik tagja. Az újságírói és művészeti körökben egyaránt ügyesen mozgó Sarfatti asszonyról közismert volt Mussolinihez fűződő bensőséges kapcsolata, nem véletlen, hogy a munka 1925. évi angol, majd 1926. évi első olasz kiadása sokszoros bestsellerré vált. Szövegéről az is köztudott volt, hogy a Duce az eredeti életrajz szövegén számos korrekciót hajtott végre, ám ez az életrajz szenzációs értékét még csak növelte. Kötetünk első nyomtatott oldalán és a címlap verzóján a Duce nyomdatechnikai úton sokszorosított kézírása. Kötetünk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Aranyozott, vaknyomásos kiadói félbőr kötésben, az első kötéstábla aranyozott fasces-szimbólumával szemközt aranyozott Mussolini-kézjegy. Jó példány.
Wenzel Gusztáv: A turíni békekötés 1381. Pest, 1862. Emich Gusztáv ny. [2] + 124 p. Egyetlen kiadás. Wenzel Gusztáv (1812-1891) jogász, történetíró kötete az Anjou-házból való I. (Nagy) Lajos itáliai hadjáratait lezáró 1381. évi torinói béke körülményeit elemzi, illetve a kapcsolódó latin okmányokat adja közre. Az Anjou-dinasztia oldalága által birtokolt nápolyi trón öröklésének kérdésében kialakult konfliktus miatt 1347-ben I. (Nagy) Lajos bekapcsolódott a dél-itáliai konfliktusba. A több szakaszból álló konfliktus 1351-ben és 1358-ban kiújult. A genovai-nápolyi-magyar szövetség és a Velencei Köztársaság közötti háborúságra végül csak 1381-ben került békepecsét, az úgynevezett torinói béke keretében. A békeszerződésben Velence elismerte a magyar korona Dalmácia feletti jogait, Cattaro városát átadta Nagy Lajosnak, illetve némi adófizetésre is kötelezte magát. Kötetünk zömét a terjedelmes békeokmány latin átirata tölti ki, melyet a későbbi békeokmányok szövege követ. A címlapon és a hátsó előzéken régi gyűjteményi bélyegzés, a címlap verzóján régi tulajdonosi bélyegzés. Néhány levél fűzése a gerincnél megerősítve. (Különnyomat a Történelmi Tár XI. kötetéből.) Enyhén sérült korabeli félvászon kötésben, az enyhén kopott első kötéstáblán kézi címfeliratozás, a gerincen címke. Körülvágatlan, jó példány.
Thóldt József Kristóf: Fehéregyház (Ecclesia Alba) és Árpád sírja. A magyar állam alkotmányos fennállásának ezredik évéhez. Minden igaz honfinak ajánlva. Budapest, 1883. Fanda József ny. 41 + [1] p. Egyetlen kiadás. Thóldt József Kristóf szerző 31 évnyi állhatatos, kitartó kutatását összegzi rövid dolgozatában. Anonymus, Béla király névtelen jegyzőjének egy fontos utalása nyomán a szerző éveken át vizsgálódott Óbuda környékén; dolgozatában úgy gondolja, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye nem lehetett Székesfehérvárott, nem is a temették a mai kiscelli kastély környékére, a fejedelmi sír voltaképpen az óbudai Victoria téglagyár területén, lappang, hová is a kegyeletes emlékezetnek illő volna pompás műemléket emelnie. A rövid dolgozat végén rövid sajtóvisszhang. Fűzve, keretdíszes, enyhén sérült, kissé hiányos kiadói borítóban. Jó példány, nagyon ritka könyv.
A Magyar Királyi Országos Levéltár Diplomatikai Osztályában őrzött pecsétek mutatója. 12 fénynyomatú táblával. Budapest, 1889. Országos Levéltár - Athenaeum Rt. ny. 38 p. + 12 t. Egyetlen kiadás. A címlapon, a belív néhány oldalán és néhány táblán régi gyűjteményi bélyegzés. Példányunk fűzése enyhén meglazult. Könyvtári duplum. Poss.: M. Kir. Igazságügyi Ministerium könyvtára; Pesterzsébeti Múzeum gyűjteménye. Kissé sérült gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel, a gerincen és az első kötéstáblán egykori katalóguscímkékkel.
Darabanth Auction House
![Huszár Lajos: Bethlen Gábor pénzei. Kolozsvár, 1945. Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. 122 + [2] p. + 13 t. Egyetlen kiadás. Huszár Lajos (1906-1987) nemzetközi hírű numizmata, történész. Éremtörténeti értekezése az erdélyi fejedelemség bethleni korszakának pénzverési korszakaiba és tendenciáiba vezet be, valamint ismerteti az igen változatos verőhelyeken keletkező különféle Bethlen-érmék formakincsét. A táblákon a Bethlen-érmék numizmatikai fotóanyaga. Példányunk fűzése a fedőborítóknál megerősítve. Néhány oldalon széljegyzetek. (Az Erdélyi Magyar Tudományos Intézet kiadványai.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3368994.jpg)
![Hitler, Adolf: Harcom. (Mein Kampf.) Két kötet egybekötve. (Utószó: Mónus Áron.) (Santon) [Isle of Man], (1996). Interseas Editions (Alfa-Print ny.) 367 + [1] p. A nemzetiszocialista vezető egyetlen, még életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit. A történelmi dokumentumként közzétett, kommentár nélküli Mein Kampf-szövegfordítás után a kiadó részéről Mónus Áron közírónak (jelen kiadás fordítójának és terjesztőjének) aktuálpolitikai megjegyzésekben bővelkedő nyílt levele. A fordítót a tiltott mű engedély nélküli terjesztéséért később pénzbírságra ítélték. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3377491.jpg)
![Molnár József Jenő, tatai: Freisingi Ottó és munkái. Kútfőtanulmány. (Dedikált.) Kolozsvár, 1909. Szent Bonaventura Könyvnyomda. 49 + [3] p. Egyetlen kiadás. Dedikált: "Nagyságos dr. Erdélyi Pál egyetemi tanár, könyvtár-igazgató úrnak mély tisztelete jeléül. Kolozsvár, 1909. június 15. Dr. Molnár J. Jenő." Freisingi Ottó (1114-1158) német püspök, történetíró történeti művei döntően német kérdésekkel foglalkoznak, de munkája fontos forrás a korai magyar államról és a magyar nép karakteréről is. Molnár József Jenő műve a magyar szempontból is érdekesnek mondható német klerikus és történetíró történetírásának és általában a középkori krónikaíró társadalmi pozíciójának kritikai elemzése. (Freisingi Ottó Krónikája néhány évvel később, 1912-ben jelent meg először magyar fordításban.) Feliratozott korabeli egészvászon kötésben, vörös festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3368990.jpg)
![[Folyóirat] Történelmi és Régészeti Értesítő. A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat közlönye. Szerkesztik Janky Károly és Miletz János. I-III. évfolyam (1875-1877). [Három évfolyam valamennyi lapszáma egybekötve.] Temesvárott, 1875-1877. Csanád-egyházmegyei könyvnyomda -- Magyar-féle könyvnyomda. [2] + 196 p.; [2] + 214 p.; [4] + 196 p. A Temesváron alapított régészeti és történelmi évnegyedes folyóirat 1875-1917 között jelent meg; döntően a Bánság (Arad, Torontál, Temes, Krassó-Szörény vármegyék), kisebb részben Erdély római, népvándorlás kori és középkori régészetével és történelmével foglalkozott. Folyóiratunk jeles közreműködője, számos régészeti és művészettörténeti tanulmányának írója Ormós Zsigmond (1813-1894) temesi főispán, műgyűjtő, mecénás, régész és művészettörténész, a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat alapítója, példányunk az ő ajándékaként került a possessorhoz. A tartalomból: Miletz János: Temesvár hadi jelentősége történelmünkben I. Mátyás király haláláigTemesvár város tereinek és utczáinak új elnevezéseLőzsart Nándor: Francovilla és Francohorion [Nagy Károly frank király egykori dél-magyarországi telepítésének régészeti emlékei] Ortvay Tivadar: A Kund-kapitányságMiletz János: Chronologiai adatok a magyar királyok tartózkodásáról TemesvárottA Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat rendes havi választmányi üléseRómai emlékkövek Karánsebesen és OrsovánIványi István: Lugos és Karánsebes története 1526-1658.Böhm Antal: Régészeti tanulmányok a délmagyarországi római utakrólBoleszny Antal: A belgrádi békekötés tekintettel Orsova és a mehádiai Hercules-fürdők vidékéreMiletz János: Temes és Arad vármegyék történelmi és régészeti emlékeiOrmós Zsigmond: Visszaemlékezés Kölcsey FerenczreOrmós Zsigmond: Kupeczky János festész élete és közgyűlési megnyitó beszédVarga Ferenc: A nem rég eltörült honi czéhrendszer rövid ismertetéseIványi István: Mikor jöttek a piaristák Temesvárra? Miletz János: Régiség-leletek a temesvári vársánczok közelébenEgy római sír-emlékkő SzörénytorokbanPéch József: A zsadányi avar telepek Temes vármegyébenIvánfi Ede: Titel mint prépostság, káptalan, hiteles hely és várTörténeti-régészeti kirándulás Palánkra és RámáraAdatok Temesvár műveltségi viszonyaihoz a XVIII. században. Az első évfolyam lapszámainak nyitóoldalain régi szerzeményi bejegyzés. Aranyozott gerincű, vaknyomásos, kissé foltos korabeli egészvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357910.jpg)
![Sarfatti, M[argherita] G[rassini]: Mussolini élete. Előszóval ellátta B[enito] Mussolini. Fordította Kosztolányi Dezső. Budapest, [1927]. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 1 t. (címkép) + 286 p. + 7 t. Első kiadás. Mussolini-életrajzunk szerzője Margherita Grassini Sarfatti (1880-1961) olasz művészeti kritikus, újságírónő, Mussolini régi ismerőse még a szocialista időkből, valamint népes szeretőgárdájának egyik tagja. Az újságírói és művészeti körökben egyaránt ügyesen mozgó Sarfatti asszonyról közismert volt Mussolinihez fűződő bensőséges kapcsolata, nem véletlen, hogy a munka 1925. évi angol, majd 1926. évi első olasz kiadása sokszoros bestsellerré vált. Szövegéről az is köztudott volt, hogy a Duce az eredeti életrajz szövegén számos korrekciót hajtott végre, ám ez az életrajz szenzációs értékét még csak növelte. Kötetünk első nyomtatott oldalán és a címlap verzóján a Duce nyomdatechnikai úton sokszorosított kézírása. Kötetünk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Aranyozott, vaknyomásos kiadói félbőr kötésben, az első kötéstábla aranyozott fasces-szimbólumával szemközt aranyozott Mussolini-kézjegy. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357697.jpg)
![Wenzel Gusztáv: A turíni békekötés 1381. Pest, 1862. Emich Gusztáv ny. [2] + 124 p. Egyetlen kiadás. Wenzel Gusztáv (1812-1891) jogász, történetíró kötete az Anjou-házból való I. (Nagy) Lajos itáliai hadjáratait lezáró 1381. évi torinói béke körülményeit elemzi, illetve a kapcsolódó latin okmányokat adja közre. Az Anjou-dinasztia oldalága által birtokolt nápolyi trón öröklésének kérdésében kialakult konfliktus miatt 1347-ben I. (Nagy) Lajos bekapcsolódott a dél-itáliai konfliktusba. A több szakaszból álló konfliktus 1351-ben és 1358-ban kiújult. A genovai-nápolyi-magyar szövetség és a Velencei Köztársaság közötti háborúságra végül csak 1381-ben került békepecsét, az úgynevezett torinói béke keretében. A békeszerződésben Velence elismerte a magyar korona Dalmácia feletti jogait, Cattaro városát átadta Nagy Lajosnak, illetve némi adófizetésre is kötelezte magát. Kötetünk zömét a terjedelmes békeokmány latin átirata tölti ki, melyet a későbbi békeokmányok szövege követ. A címlapon és a hátsó előzéken régi gyűjteményi bélyegzés, a címlap verzóján régi tulajdonosi bélyegzés. Néhány levél fűzése a gerincnél megerősítve. (Különnyomat a Történelmi Tár XI. kötetéből.) Enyhén sérült korabeli félvászon kötésben, az enyhén kopott első kötéstáblán kézi címfeliratozás, a gerincen címke. Körülvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3352914.jpg)
![Horváth Jenő: Erdély története. Bp.,[1939], Szent István-Társulat, 173 p. Kiadói papírkötés, szakadt borítóval, aláhúzásokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357743.jpg)
![Thóldt József Kristóf: Fehéregyház (Ecclesia Alba) és Árpád sírja. A magyar állam alkotmányos fennállásának ezredik évéhez. Minden igaz honfinak ajánlva. Budapest, 1883. Fanda József ny. 41 + [1] p. Egyetlen kiadás. Thóldt József Kristóf szerző 31 évnyi állhatatos, kitartó kutatását összegzi rövid dolgozatában. Anonymus, Béla király névtelen jegyzőjének egy fontos utalása nyomán a szerző éveken át vizsgálódott Óbuda környékén; dolgozatában úgy gondolja, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye nem lehetett Székesfehérvárott, nem is a temették a mai kiscelli kastély környékére, a fejedelmi sír voltaképpen az óbudai Victoria téglagyár területén, lappang, hová is a kegyeletes emlékezetnek illő volna pompás műemléket emelnie. A rövid dolgozat végén rövid sajtóvisszhang. Fűzve, keretdíszes, enyhén sérült, kissé hiányos kiadói borítóban. Jó példány, nagyon ritka könyv.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357874.jpg)
