Kriegsgeschichtliche Uebersicht der wichtigsten Feldzüge der letzten 100 Jahre. Horsetzky, Adolf von. Wien, 1889. Seidel, 33 t. (térképek) modern mappában, az eredeti borító felhasználásával.
cca 1900 11 db Közép-, Kelet-Európával és az Alpokkal kapcsolatos térképmelléklet a Pallas Nagy Lexikonából. Posner Károly Lajos és Fia, Bp., Pallas. Jórészt kihajtható, 24x30 cm-es térképek.
cca 1900 10 db Dél-Európával, a Balkánnal és a tengerszorosokkal kapcsolatos térképmelléklet a Pallas Nagy Lexikonából. Posner Károly Lajos és Fia, Bp., Pallas. jórészt kihajtható, 24x30 cm-es térképek.
[Térkép] Szentendre város kéziratos kisajátítási helyszínrajza a Sztaravoda-patak völgyében, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendrei Skanzen) I. ütemének fejlesztéseként. Mérték: 1: 2880. 9., 10., 14., 15. szelvény. (1967 körül). [Budapest, 1967 körül]. Tussal húzott térkép, pauszon, mérete: 530x430 mm egy 630x530 térképlapon. Tussal rajzolt térkép-kéziratunk a szentendrei Sztaravoda-patak felső folyásának völgyét ábrázolja, ott. Ezen a területen alakították ki a Szabadtéri Néprajzi Múzeum - közismert nevén a Szentendrei Múzeum - első épületcsoportját. Az első szabadtéri múzeumot még 1891-ben nyitották meg Stockholmban, a hagyományos életmód, a lakáskultúra és a tárgyi kultúra megörökítésének céljából. Magyarországon 1896-ban létesült az első, ideiglenes bemutatóhely, a Néprajzi Falu. A néprajzi kiállítóhely gondolata az épületek lebontása után folyamatosan napirenden maradt, ám a megvalósításra várni kellett. Az 1960-as években ismerték fel, hogy a falusi kockaház-építészet rohamos elterjedésével nem csupán a paraszti életmód, hanem a hagyományos paraszti építészeti kultúra is a megsemmisülés szélére jutott, a felismerés nyomán pedig 1965-ben határozatot hoztak a falumúzeum létesítéséről, melynek helyszínűül Szentendrét jelölték ki. Az építkezés az 1960-as évek végén indult, az első ütem 1974-re készült. Térképünk az építkezési helyszín felmérését szolgálta. A térképen felül apró javítás, illetve a felső lapszélen apró gyűrődés. Jó állapotú lap.
[Térkép] Pest megye térképe. Mérték: 1:144 000. Rajzolta: Kassay Sándorné. (1960) [Budapest], 1960. [ny. n.] Ofszetnyomat, mérete: 890x835 mm egy 1010x905 mm méretű térképlapon. Egyszínnyomású térképünk Pest megye területét ábrázolja a járásokkal, a járásokon belül pedig a települések teljes határainak feltüntetésével. Közigazgatási áttekintést szolgáló térképünk az 1950-es megyerendezéssel létrejött Pest megye eredeti, 11 járásra osztott járásbeosztását mutatja. Térképünk készülte után, 1965-ben, a központosítás jegyében az önálló aszódi járás területét felosztották a váci és gödöllői járás között, 1970-ben pedig a távoli szobi járást beolvasztották a váci járásba. Pest megye népességének növekedésével, illetve a jelentősebb városi hagyományoknak engedve a rendszerváltás után a korábbi központosított járásrendszer tagoltabbá vált, mára a jelentős hagyományú Nagykőrös önálló járásközponttá vált, nem tartozik Cegléd alá, a szobi járás ismét elvált Váctól, a budai járás, illetve a logisztikai-ipari súlyú déli, alföldi járások kisebb egységekre bomlottak: ma 19 járás osztozik Pest megye területén. Földrajzi fokbeosztást nélkülöző térképünk koordináta-rendszere a budapesti 0 km-hez mint origóhoz igazodik. Dokumentumunk egykori tulajdonosa a térkép egyes részein színezést, illetve kézi számozást helyezett el, ismeretlen célból, hátoldalán kézi számítások. Térképünk bal felső sarkában kisebb foltosság, felül középen kisebb szakadás. Jó állapotú térkép.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határának tagosítási térképe. (1903 körül) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 515x648 mm egy 583x750 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határát ábrázolja, azt a részt, ahol a mocsaras tájba átmenő vidék érintkezik Bihar, illetve Szilágy megye legközelebbi községeinek szalacsi, illetve péri határával. Az érmelléki tájon, a magyar határ román oldalán maradt település egykor a nagykárolyi járáshoz tartozott, és tipikus mezőgazdasági településnek számít, magyar lakossággal vegyes román közössége jelenlétét jelzi a 19. század közepén épült, tájidegenséget nélkülöző görögkatolikus templom. Tagosítási térképünkről azonban a község belterülete érthető módon elmarad, dokumentumunkon a község legtávolabbi határa, rajta magassági adatok, dűlőfelosztások, illetve tájékozódási pont gyanánt a mocsaras részek feltüntetve. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével az érmelléki falu térképállománya összeállítható. Térképünk alján nagyobb, a térkép alsó 1 cm-ét is érintő levágás, dokumentumunk bal szélén szintén levágás, amely azonban a térkép felületét nem érinti. A térképlapon kisebb gyűrődések, szakadásnyomok, hátoldalán enyhe foltosság. (Ér-Endréd, 18. térkép.) Jó állapotú lap.
Darabanth Auction House
![[Térkép] Szentendre város kéziratos kisajátítási helyszínrajza a Sztaravoda-patak völgyében, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendrei Skanzen) I. ütemének fejlesztéseként. Mérték: 1: 2880. 9., 10., 14., 15. szelvény. (1967 körül). [Budapest, 1967 körül]. Tussal húzott térkép, pauszon, mérete: 530x430 mm egy 630x530 térképlapon. Tussal rajzolt térkép-kéziratunk a szentendrei Sztaravoda-patak felső folyásának völgyét ábrázolja, ott. Ezen a területen alakították ki a Szabadtéri Néprajzi Múzeum - közismert nevén a Szentendrei Múzeum - első épületcsoportját. Az első szabadtéri múzeumot még 1891-ben nyitották meg Stockholmban, a hagyományos életmód, a lakáskultúra és a tárgyi kultúra megörökítésének céljából. Magyarországon 1896-ban létesült az első, ideiglenes bemutatóhely, a Néprajzi Falu. A néprajzi kiállítóhely gondolata az épületek lebontása után folyamatosan napirenden maradt, ám a megvalósításra várni kellett. Az 1960-as években ismerték fel, hogy a falusi kockaház-építészet rohamos elterjedésével nem csupán a paraszti életmód, hanem a hagyományos paraszti építészeti kultúra is a megsemmisülés szélére jutott, a felismerés nyomán pedig 1965-ben határozatot hoztak a falumúzeum létesítéséről, melynek helyszínűül Szentendrét jelölték ki. Az építkezés az 1960-as évek végén indult, az első ütem 1974-re készült. Térképünk az építkezési helyszín felmérését szolgálta. A térképen felül apró javítás, illetve a felső lapszélen apró gyűrődés. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3236582.jpg)
![[Térkép] Pest megye térképe. Mérték: 1:144 000. Rajzolta: Kassay Sándorné. (1960) [Budapest], 1960. [ny. n.] Ofszetnyomat, mérete: 890x835 mm egy 1010x905 mm méretű térképlapon. Egyszínnyomású térképünk Pest megye területét ábrázolja a járásokkal, a járásokon belül pedig a települések teljes határainak feltüntetésével. Közigazgatási áttekintést szolgáló térképünk az 1950-es megyerendezéssel létrejött Pest megye eredeti, 11 járásra osztott járásbeosztását mutatja. Térképünk készülte után, 1965-ben, a központosítás jegyében az önálló aszódi járás területét felosztották a váci és gödöllői járás között, 1970-ben pedig a távoli szobi járást beolvasztották a váci járásba. Pest megye népességének növekedésével, illetve a jelentősebb városi hagyományoknak engedve a rendszerváltás után a korábbi központosított járásrendszer tagoltabbá vált, mára a jelentős hagyományú Nagykőrös önálló járásközponttá vált, nem tartozik Cegléd alá, a szobi járás ismét elvált Váctól, a budai járás, illetve a logisztikai-ipari súlyú déli, alföldi járások kisebb egységekre bomlottak: ma 19 járás osztozik Pest megye területén. Földrajzi fokbeosztást nélkülöző térképünk koordináta-rendszere a budapesti 0 km-hez mint origóhoz igazodik. Dokumentumunk egykori tulajdonosa a térkép egyes részein színezést, illetve kézi számozást helyezett el, ismeretlen célból, hátoldalán kézi számítások. Térképünk bal felső sarkában kisebb foltosság, felül középen kisebb szakadás. Jó állapotú térkép.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3235433.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határának tagosítási térképe. (1903 körül) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 515x648 mm egy 583x750 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határát ábrázolja, azt a részt, ahol a mocsaras tájba átmenő vidék érintkezik Bihar, illetve Szilágy megye legközelebbi községeinek szalacsi, illetve péri határával. Az érmelléki tájon, a magyar határ román oldalán maradt település egykor a nagykárolyi járáshoz tartozott, és tipikus mezőgazdasági településnek számít, magyar lakossággal vegyes román közössége jelenlétét jelzi a 19. század közepén épült, tájidegenséget nélkülöző görögkatolikus templom. Tagosítási térképünkről azonban a község belterülete érthető módon elmarad, dokumentumunkon a község legtávolabbi határa, rajta magassági adatok, dűlőfelosztások, illetve tájékozódási pont gyanánt a mocsaras részek feltüntetve. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével az érmelléki falu térképállománya összeállítható. Térképünk alján nagyobb, a térkép alsó 1 cm-ét is érintő levágás, dokumentumunk bal szélén szintén levágás, amely azonban a térkép felületét nem érinti. A térképlapon kisebb gyűrődések, szakadásnyomok, hátoldalán enyhe foltosság. (Ér-Endréd, 18. térkép.) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3235410.jpg)
