Sztaniyszlavszkij, Konsztantyin Szergejevics: Egy színész felkészül. (Sárdy János operaénekes tulajdonosi bejegyzésével.) (Budapest), 1946. Athenaeum (ny.) 307 + [1] p. Egyetlen magyar kiadás. Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij (1863-1938) iskolateremtő színházpedagógus gyakorlati kézikönyvének címoldalán Sárdy János operaénekes saját kezű aláírása. Poss.: Sárdy János (1907-1969) operaénekes, színész, érdemes művész, opera és operettszerepekben egyaránt fellépett. Illusztrált kiadói félvászon kötésben. Jó példány.
Orlay Jenő Chappy: Dzsessz-dobbal a világ körül. (Dedikált.) Budapest, 1943. (Szerző - May János Nyomdai Műintézet Rt.) 1 t. (címkép) + 252 p. + 15 t. Egyetlen kiadás. Dedikált: "Sárdy Jánosnak, a kiváló operaénekesnek szeretettel: Orlay Jenő Chappy. 944. II. 18." Orlay Jenő (1905-1973) zenész, dobos, zenekarvezető, az első magyar big band alapítója. Visszaemlékezésében gyermekkorától zenekari befutásáig tekinti át élettörténetét, illetve a magyar dzsessz-élet érintkező részét. Prov.: Sárdy János (1907-1969) operaénekes, színész, érdemes művész, opera és operettszerepekben egyaránt fellépett. Aranyozott gerincű kiadói félvászon kötésben. Jó példány.
Villon, Francois - Faludy György: Francois Villon balladái Faludy György átköltésében. (Számozott, aláírt.) Budapest, 1991. Magyar Világ Kiadó (Passzer Nyomdaipari Kft.) 93 + [1] p. Aláírt kolofonoldal: Megjelent 1991 karácsonyára 1200 számozott példányban a Mester eredeti ajánlásával. Ez a kötet a 142. példány. "Jó szívvel: Faludy György." Oldalszámozáson belül számos szövegközti fametszettel, a versek után a fordító 1937-ben keletkezett utószavával. Prov.: Ormos Erzsébet, a Magyar Világ Kiadó munkatársa volt. Aranyozott, illusztrált, vaknyomásos kiadói bőrkötésben, illusztrált, enyhén kopott kiadói tokban. Jó példány.
Faludy György: Pokolbeli napjaim után. (Dedikált.) [Budapest], 2000. Magyar Világ Kiadó (Gyomai Kner Nyomda Rt.) 318 + [2] p. Első kiadás. Dedikált: "Ormos Erzsinek sok szeretettel: Faludy György. 2000. X. 10." A kötet a "Pokolbeli víg napjaim" néven ismert önéletrajzi regény folytatása. A remek emlékezettel bíró költő erős fejezeteket szán a recski kényszermunkatábor éveinek (1950-1953), de beszámol az 1953-1956 közötti irodalmi élet számos aspektusáról is, az irodalmi besúgók és a tisztességes szerzők világáról, mely világban a szerző műfordításra kényszerült, saját nevén köteteket nem jelentethetett meg. A szerző visszaemlékezéseiben számos szerzőről és politikusról szokatlan szempontú, máshol nem szereplő portré készül (Illyés Gyuláról, Kéthly Annáról). Emlékezetes látószög nyílik az 1956-os írószövetségi napokra is, majd a forradalom bukása után az ország kényszerű elhagyására. A visszaemlékezés második része Faludy második nyugati emigrációjáról számol be, nagyjából 1963-ig, második felesége halálának évéig - Faludy a kötetet felesége emlékének ajánlotta. Prov.: Ormos Erzsébet, a Magyar Világ Kiadó munkatársa volt. Színes, illusztrált kiadói kartonkötésben. Jó példány.
Faludy György: Pokolbeli víg napjaim. (Dedikált.) [Budapest], 1998. Magyar Világ Kiadó (Gyomai Kner Nyomda Rt.) 407 + [1] p. Dedikált: "Ormos Erzsinek sok szeretettel: Faludy György. 1998. XII. 16." Faludy György önéletrajzi regénye először angliai emigrációjában, 1962-ben jelent meg, "My Happy Days In Hell" címmel, magyarul először 1987-ben, szamizdat kiadásban. A kiváló emlékezetű szerző életének 1938-tól 1951-ig tartó szakaszát tekinti át, 1938. évi francia emigrációjától Lisszabonba, Marokkóba, majd az Egyesült Államokba való költözéséig. Amerikai katonaéveiről viszonylag röviden szól, majd átfogó igénnyel vázolja a koalíciós idők éveit (1945-1948), végül letartóztatásának és recski börtönbüntetésének időszakát. Az emlékezetesen fekete humorral megírt beszámoló első fele számos érdekességet tartogat a második világháborús franciaországi és amerikai magyar emigráció belső konfliktusairól és reményeiről, a naplónak a koalíciós időkre vonatkozó része pedig egy máshol nem látható, nagyon emlékezetes látószöget nyit a kommunista hatalomátvétellel fenyegetett hazai irodalmi, kulturális és szerkesztőségi élet létmódjaira. A legsötétebb részletek természetesen Faludy 1950-ben történt letartóztatása után következnek, de itt világlik ki legjobban a szerző sajátos fekete humora. Prov.: Ormos Erzsébet, a Magyar Világ Kiadó munkatársa volt. Színes, illusztrált kiadói kartonkötésben. Jó példány.
Rátonyi Róbert: Operett I-II. [Teljes, két kötetben.] (Dedikált.) Budapest, (1984). Zeneműkiadó (Alföldi Nyomda, Debrecen). 413 + [3] p.; 249 + [3] p. Egyetlen kiadás. Dedikált: "Juditnak, aki annak a Sárdy Jancsinak asszonya volt, aki oly sok embert tett boldoggá, és ő volt az, Judit, aki Jancsit boldoggá tette! Szeretettel - kézcsókkal: Rátonyi Róbert. 1987. XII. 15." Rátonyi Róbert színművész operett-monográfiáját oldalszámozáson belül gazdag képanyag illusztrálja. Dedikáció a második kötet címoldalán. A második kötet utolsó íve kétszer bekötve. Prov.: Sárdy Jánosné Balogh Judit, Sárdy János (1907-1969) operaénekes és színész második felesége, özvegye. Egységes, aranyozott gerincű kiadói egészvászon kötésben, színes, illusztrált kiadói védőborítóban. Az első kötet gerincén és kötéstábláin apró foltosság. Jó példány.
[Folyóirat] Tündérujjak. Magyar kézimunka ujság. Szerkeszti: Szegedy Ila. Megjelenik havonta. II. évfolyam, 9-20. szám. (1926. január - 1926. december). [Teljes év, egybekötve.] Budapest, 1926. Korvin Testvérek Grafikai Műintézete. 32 p + 1 t. (színes).; 24 p.; 24 p. + 1 t. (kihajtható, kétoldalas); 32 p., 24 p., 24 p., 24 p. + 1 t. (kihajtható, kétoldalas); 24 p. + 1 t. (kihajtható, kétoldalas); 24 p.; 24 p.; 24 p.; 24 p. A Szegedy Ilona szakíró szerkesztésében megindult, gazdagon illusztrált, havonta jelentkező kézimunka újság, a Tündérujjak 1925 májusától 1944 áprilisáig létezett. A hímzés, varrás, lakberendezés és kozmetika témaköreiben tanácsokat adó folyóirat lapszámaink többsége országos hírű szerzők iránymutatást adó vezércikkeivel indul; a vezércikkek egy része a női kézimunka nevelő hatásáról, művészi értékéről és ipari fontosságáról értekezik, többek között Szterényi József (Országos Magyar Háziipari Szövetség), Fenyő Miksa (Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége), Györgyi Kálmán (Országos Magyar Iparművészeti Társulat), Gróh István (Országos Iparművészeti Főiskola) szerzőségével. A programcikkekkel ellentétben a varrási, hímzési, lakberendezési és kozmetikai és életmódbeli szakcikkeket a szerkesztőség női tagjai jegyzik. Lapszámunk képanyaga mindenekelőtt az 1920-as évek fűzőt eldobó, a test vonalát követő, egyenes, hosszúkás vonalvezetésű, vállakat szabadon hagyó, lezser, korábban szokatlanul merésznek számító női divat példáiból válogat, abból a világszerte elterjedt divatstílusból, melyet általánosan a jazz-korszakhoz társítunk. A női divaton kívül bőséges példaanyag található baba- és gyermekruhák, függönyök, kárpitok, asztal- és oltárterítők, gyermekjátékok készítésére és díszítésére. Lapszámaink irodalmi anyagot is közread, a folyóirat folytatásos elbeszéléseit Herczeg Ferenc, Surányi Miklós, Kosáryné Réz Lola, Erdős Renée, Dánielné Lengyel Laura írták, időről időre novellafordítások is feltűnnek a lap hasábjain, az olvasóközönség közérdeklődésére számot tevő, nőtörténeti ismeretterjesztő cikkek mellett. Néhány levélen apró szakadásnyom, néhány mellékleten kisebb sérülés a hajtás mentén, egy lapszám első, két lapszám hátsó borítója hiányzik. Példányunk előzékei hiányosak, az évfolyam 12 szabásminta-melléklettel teljes. Lakatos 0. Aranyozott, sérült gerincű, enyhén foltos kiadói egészvászon kötésben.
[Folyóirat] Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. Főszerkesztők: Bangha Béla és Bernhard Zsigmond. Megjelenik havonta. X. évfolyam, 1-12. szám. (1923. január - 1923. december.) [Teljes évfolyam, egybekötve.] Budapest, 1923. Pallas Rt. ny. IV + 768 p. Az 1913-1944 között fennállt, Magyar Kultúra címen megjelenő katolikus társadalmi és tudományos szemle markáns egyház-, nemzet-, társadalom- és kultúrpolitikai álláspontot képviselt. Legfontosabb szerzője a korszak katolikus sajtóvezére, Bangha Béla. A lap szemhatára bőven túlterjed a katolikus hitvédelem területén, erős véleményeket fogalmaz meg a szociáldemokrácia, a protestantizmus, a forradalmi mozgalmak, egyes társadalmi jelenségek és természettudományos állásfoglalások ellenében. Legfontosabb "Tanulmányok" rovata képviseli a legmarkánsabb véleményeket, de időről időre "Szemlék és kritikák" rovatában is erős katolikus álláspontból kritizálja a hazai közgazdasági, művelődési és sajtókérdéseket. Színházi és kulturális szemléjét számos szerző jegyzi, a polgári színház és újságírás egyes nyugatos szerzőit olykor maró szatírával kezeli, megállapítva írásaik és színművészetük gyökértelen és mulandó mivoltát. Míg Osvát Ernő folyóirata és egyes hazai dekadens költők életműve emlékezetesen vitriolos kritikát kap, az akadémiai és konzervatív körökben befutott szerzők, Harsányi Zsolt és Herczeg Ferenc aktuális munkái viszont elismerő méltatásban részesülnek. Aktuális társadalmi kérdésekről markáns véleményt formál a lap Pajzs és kard rovata, Tárcarovata pedig katolikus útleírásokat és novellákat közöl. A tartalomból: Bangha Béla: A magyar katolikus szervezkedés kérdése -- Jablonkay Gábor: Megismerhető-e az igazság? -- Ferdinandy László: Elhalhat-e az állam? Marx államelmélete. -- N. Czike Gábor: Tatár-magyar rokonság -- Szarvas Miklós: Negyvenkét nap a tengeren (útleírás) -- Pray György születésének kétszázadik évfordulója -- Polónyi Ferenc: Veszedelmes irányzat a cserkészetben -- A zsidóság számadatai -- Lehrbuch der Nationalökonomie. Könyvismertetés -- Bangha Béla: A katolicizmus fellegvárai -- Az egyház viszonya a zsidósághoz -- Szabó Dezsőről -- "Katolikus" és "felekezetnélküli" tudományosság -- Vallásbántó tudományos előadások -- Csóka Lajos: A protestáns gályarabság történelmi háttere -- Hidasnémeti [Ferdinandy] László: Szociáldemokrácia és konszolidáció -- Nagy Péter: Renan Ernőről (1823-1892) -- A Ku-Klux-Klan mozgalom Amerikában -- Ferdinandy László: Mi a nemzet? -- Az a bizonyos másik irodalom. A Nyugat jubileumi füzetéhez -- Czékus Géza: Ravasz László beszédei -- Csóka Lajos: A faji gondolat kérdése -- Balanyi György: A német probléma -- Garcia Villada Zacarias: A mai katolikus Spanyolország -- Miért nem sikerült megakadályozni a forradalmat? -- Nékám Lajos: Egyetemi problémák -- Bernhard Zsigmond: A teozófusok gondolatvilága. Lakatos 1578. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
[Folyóirat] Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. Főszerkesztők: Bangha Béla és Bernhard Zsigmond. Megjelenik havonta. XI. évfolyam, 1-12. szám. (1924. január - 1924. december.) [Teljes évfolyam, egybekötve.] Az 1913-1944 között fennállt, Magyar Kultúra címen megjelenő katolikus társadalmi és tudományos szemle markáns egyház-, nemzet-, társadalom- és kultúrpolitikai álláspontot képviselt. Legfontosabb szerzője a korszak katolikus sajtóvezére, Bangha Béla. A lap szemhatára bőven túlterjed a katolikus hitvédelem területén, erős véleményeket fogalmaz meg a szociáldemokrácia, a protestantizmus, a forradalmi mozgalmak, egyes társadalmi jelenségek és természettudományos állásfoglalások ellenében. Legfontosabb "Tanulmányok" rovata képviseli a legmarkánsabb véleményeket, de időről időre "Szemlék és kritikák" rovatában is erős katolikus álláspontból kritizálja a hazai közgazdasági, művelődési és sajtókérdéseket. Színházi és kulturális szemléjét számos szerző jegyzi, a polgári színház és újságírás egyes nyugatos szerzőit olykor maró szatírával kezeli, megállapítva írásaik és színművészetük gyökértelen és mulandó mivoltát. Míg a nyugatos Szomory Dezső legújabb bemutatója emlékezetesen vitriolos kritikát kap, az akadémiai és konzervatív körökben befutott szerzők, Harsányi Zsolt és Herczeg Ferenc aktuális munkái viszont elismerő méltatásban részesülnek. Aktuális társadalmi kérdésekről markáns véleményt formál a lap Pajzs és kard rovata, Tárcarovata pedig katolikus útleírásokat és novellákat közöl. Évfolyamunk különösen nagyívű cikksorozatot közöl társadalmi és művészeti kérdésekről, Ferdinandy László állambölcseleti és társadalomelméleti problémákat vizsgál, Jablonkay Gábor pedig Jókai Mór világnézetét és prózaművészetét veszi górcső alá a közelgő jubileum alkalmából. A tartalomból: Bernhard Zsigmond: Mi a teozófusok ihletve látása? -- Nékám Lajos: Egyetemi problémák -- Ferdinandy László: Osztályharc és pacifizmus -- König Antal: Naplójegyzetek a német katolikusokról -- Magyar szerző Einstein ellen. Könyvismertetés -- Hevesi Sándor: Színház és kereszténység -- Ferdinandy László: Lenin -- Jablonkay Gábor: Jókai és a katolicizmus -- N. Czike Gábor: Jugor-föld -- A gyermekáldás megakadályozása és az orvostudomány -- Székely László: Chesterton megérkezése -- Gálfy László: A nemzetközi probléma és az Egyház -- Bangha Béla: Séta a földalatti Rómában -- König Antal: Müncheni naplójegyzetek a Kahr-Hitler-pörhöz -- Jablonkay Gábor: Jókai humora és szellemessége katolikus szempontból -- Czékus Géza: Följegyzések a nyomdász sztrájk idejéből -- Szira Béla: Passióelőadások a Nemzeti Színházban -- Boroviczény Nándor: A munka keresztény fogalma -- Czékus Géza: A nyolcórás munkanap -- Hamvas Endre: A tuaregek apostola -- Károlyi Mihály emlékiratai. Könyvismertetés -- N. Czike Gábor: A középkor szükséglet-fedezési és a modern kor nyereségért-gazdálkodási rendszere -- Erdélyi problémák. Könyvismertetés. A címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés. Lakatos 1578. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Nyirő József: Néma küzdelem. Regény. (Dedikált.) (Budapest, 1944). Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. (ny.) 576 p. Első kiadás. Dedikált: "Erzsébetnek Nyirő József." Nyirő József erdélyi korszakának utolsó regénye az először 1944-ben megjelenő Néma küzdelem. Az erdélyi századfordulón játszódó, rendkívül sötét tónusú regény a Mezőföldön játszódik, és az erdélyi magyarság végső megfogyatkozását fogalmazza meg, számos esszébetéttel. Egy évvel később Észak-Erdélyt ismét Romániához csatolták. Példányunk első előzékének és első ívének fűzése meglazult. Feliratozott, sérült gerincű, enyhén foltos kiadói félvászon kötésben.
Darabanth Auction House
![Sztaniyszlavszkij, Konsztantyin Szergejevics: Egy színész felkészül. (Sárdy János operaénekes tulajdonosi bejegyzésével.) (Budapest), 1946. Athenaeum (ny.) 307 + [1] p. Egyetlen magyar kiadás. Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij (1863-1938) iskolateremtő színházpedagógus gyakorlati kézikönyvének címoldalán Sárdy János operaénekes saját kezű aláírása. Poss.: Sárdy János (1907-1969) operaénekes, színész, érdemes művész, opera és operettszerepekben egyaránt fellépett. Illusztrált kiadói félvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3334891.jpg)
![Lestyán Sándor: Cigánymuzsika. Rigó Jancsi és Chimay hercegné regényes szerelme. 8 képpel. (Dedikált.) (Budapest, 1940). Dr. Vajna és Bokor kiadása (Globus Nyomdai Műintézet Rt.) 1 t. (címkép) + 272 + [2] p. + 3 t. (kétoldalas). Egyetlen kiadás. Dedikált: "Sárdy Jánosnak, kézszorítással: Lestyán Sándor. 1947. március 9." Prov.: Sárdy János (1907-1969) operaénekes, színész. Fűzve, sérült, javított, enyhén foltos kiadói borítóban, védőborító nélkül.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3328812.jpg)
![Villon, Francois - Faludy György: Francois Villon balladái Faludy György átköltésében. (Számozott, aláírt.) Budapest, 1991. Magyar Világ Kiadó (Passzer Nyomdaipari Kft.) 93 + [1] p. Aláírt kolofonoldal: Megjelent 1991 karácsonyára 1200 számozott példányban a Mester eredeti ajánlásával. Ez a kötet a 142. példány. "Jó szívvel: Faludy György." Oldalszámozáson belül számos szövegközti fametszettel, a versek után a fordító 1937-ben keletkezett utószavával. Prov.: Ormos Erzsébet, a Magyar Világ Kiadó munkatársa volt. Aranyozott, illusztrált, vaknyomásos kiadói bőrkötésben, illusztrált, enyhén kopott kiadói tokban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3317670.jpg)
![Faludy György: Pokolbeli napjaim után. (Dedikált.) [Budapest], 2000. Magyar Világ Kiadó (Gyomai Kner Nyomda Rt.) 318 + [2] p. Első kiadás. Dedikált: "Ormos Erzsinek sok szeretettel: Faludy György. 2000. X. 10." A kötet a "Pokolbeli víg napjaim" néven ismert önéletrajzi regény folytatása. A remek emlékezettel bíró költő erős fejezeteket szán a recski kényszermunkatábor éveinek (1950-1953), de beszámol az 1953-1956 közötti irodalmi élet számos aspektusáról is, az irodalmi besúgók és a tisztességes szerzők világáról, mely világban a szerző műfordításra kényszerült, saját nevén köteteket nem jelentethetett meg. A szerző visszaemlékezéseiben számos szerzőről és politikusról szokatlan szempontú, máshol nem szereplő portré készül (Illyés Gyuláról, Kéthly Annáról). Emlékezetes látószög nyílik az 1956-os írószövetségi napokra is, majd a forradalom bukása után az ország kényszerű elhagyására. A visszaemlékezés második része Faludy második nyugati emigrációjáról számol be, nagyjából 1963-ig, második felesége halálának évéig - Faludy a kötetet felesége emlékének ajánlotta. Prov.: Ormos Erzsébet, a Magyar Világ Kiadó munkatársa volt. Színes, illusztrált kiadói kartonkötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3317659.jpg)
![Faludy György: Pokolbeli víg napjaim. (Dedikált.) [Budapest], 1998. Magyar Világ Kiadó (Gyomai Kner Nyomda Rt.) 407 + [1] p. Dedikált: "Ormos Erzsinek sok szeretettel: Faludy György. 1998. XII. 16." Faludy György önéletrajzi regénye először angliai emigrációjában, 1962-ben jelent meg, "My Happy Days In Hell" címmel, magyarul először 1987-ben, szamizdat kiadásban. A kiváló emlékezetű szerző életének 1938-tól 1951-ig tartó szakaszát tekinti át, 1938. évi francia emigrációjától Lisszabonba, Marokkóba, majd az Egyesült Államokba való költözéséig. Amerikai katonaéveiről viszonylag röviden szól, majd átfogó igénnyel vázolja a koalíciós idők éveit (1945-1948), végül letartóztatásának és recski börtönbüntetésének időszakát. Az emlékezetesen fekete humorral megírt beszámoló első fele számos érdekességet tartogat a második világháborús franciaországi és amerikai magyar emigráció belső konfliktusairól és reményeiről, a naplónak a koalíciós időkre vonatkozó része pedig egy máshol nem látható, nagyon emlékezetes látószöget nyit a kommunista hatalomátvétellel fenyegetett hazai irodalmi, kulturális és szerkesztőségi élet létmódjaira. A legsötétebb részletek természetesen Faludy 1950-ben történt letartóztatása után következnek, de itt világlik ki legjobban a szerző sajátos fekete humora. Prov.: Ormos Erzsébet, a Magyar Világ Kiadó munkatársa volt. Színes, illusztrált kiadói kartonkötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3317662.jpg)
![Rátonyi Róbert: Operett I-II. [Teljes, két kötetben.] (Dedikált.) Budapest, (1984). Zeneműkiadó (Alföldi Nyomda, Debrecen). 413 + [3] p.; 249 + [3] p. Egyetlen kiadás. Dedikált: "Juditnak, aki annak a Sárdy Jancsinak asszonya volt, aki oly sok embert tett boldoggá, és ő volt az, Judit, aki Jancsit boldoggá tette! Szeretettel - kézcsókkal: Rátonyi Róbert. 1987. XII. 15." Rátonyi Róbert színművész operett-monográfiáját oldalszámozáson belül gazdag képanyag illusztrálja. Dedikáció a második kötet címoldalán. A második kötet utolsó íve kétszer bekötve. Prov.: Sárdy Jánosné Balogh Judit, Sárdy János (1907-1969) operaénekes és színész második felesége, özvegye. Egységes, aranyozott gerincű kiadói egészvászon kötésben, színes, illusztrált kiadói védőborítóban. Az első kötet gerincén és kötéstábláin apró foltosság. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3334896.jpg)
![[Folyóirat] Tündérujjak. Magyar kézimunka ujság. Szerkeszti: Szegedy Ila. Megjelenik havonta. II. évfolyam, 9-20. szám. (1926. január - 1926. december). [Teljes év, egybekötve.] Budapest, 1926. Korvin Testvérek Grafikai Műintézete. 32 p + 1 t. (színes).; 24 p.; 24 p. + 1 t. (kihajtható, kétoldalas); 32 p., 24 p., 24 p., 24 p. + 1 t. (kihajtható, kétoldalas); 24 p. + 1 t. (kihajtható, kétoldalas); 24 p.; 24 p.; 24 p.; 24 p. A Szegedy Ilona szakíró szerkesztésében megindult, gazdagon illusztrált, havonta jelentkező kézimunka újság, a Tündérujjak 1925 májusától 1944 áprilisáig létezett. A hímzés, varrás, lakberendezés és kozmetika témaköreiben tanácsokat adó folyóirat lapszámaink többsége országos hírű szerzők iránymutatást adó vezércikkeivel indul; a vezércikkek egy része a női kézimunka nevelő hatásáról, művészi értékéről és ipari fontosságáról értekezik, többek között Szterényi József (Országos Magyar Háziipari Szövetség), Fenyő Miksa (Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége), Györgyi Kálmán (Országos Magyar Iparművészeti Társulat), Gróh István (Országos Iparművészeti Főiskola) szerzőségével. A programcikkekkel ellentétben a varrási, hímzési, lakberendezési és kozmetikai és életmódbeli szakcikkeket a szerkesztőség női tagjai jegyzik. Lapszámunk képanyaga mindenekelőtt az 1920-as évek fűzőt eldobó, a test vonalát követő, egyenes, hosszúkás vonalvezetésű, vállakat szabadon hagyó, lezser, korábban szokatlanul merésznek számító női divat példáiból válogat, abból a világszerte elterjedt divatstílusból, melyet általánosan a jazz-korszakhoz társítunk. A női divaton kívül bőséges példaanyag található baba- és gyermekruhák, függönyök, kárpitok, asztal- és oltárterítők, gyermekjátékok készítésére és díszítésére. Lapszámaink irodalmi anyagot is közread, a folyóirat folytatásos elbeszéléseit Herczeg Ferenc, Surányi Miklós, Kosáryné Réz Lola, Erdős Renée, Dánielné Lengyel Laura írták, időről időre novellafordítások is feltűnnek a lap hasábjain, az olvasóközönség közérdeklődésére számot tevő, nőtörténeti ismeretterjesztő cikkek mellett. Néhány levélen apró szakadásnyom, néhány mellékleten kisebb sérülés a hajtás mentén, egy lapszám első, két lapszám hátsó borítója hiányzik. Példányunk előzékei hiányosak, az évfolyam 12 szabásminta-melléklettel teljes. Lakatos 0. Aranyozott, sérült gerincű, enyhén foltos kiadói egészvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3331402.jpg)
![[Folyóirat] Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. Főszerkesztők: Bangha Béla és Bernhard Zsigmond. Megjelenik havonta. X. évfolyam, 1-12. szám. (1923. január - 1923. december.) [Teljes évfolyam, egybekötve.] Budapest, 1923. Pallas Rt. ny. IV + 768 p. Az 1913-1944 között fennállt, Magyar Kultúra címen megjelenő katolikus társadalmi és tudományos szemle markáns egyház-, nemzet-, társadalom- és kultúrpolitikai álláspontot képviselt. Legfontosabb szerzője a korszak katolikus sajtóvezére, Bangha Béla. A lap szemhatára bőven túlterjed a katolikus hitvédelem területén, erős véleményeket fogalmaz meg a szociáldemokrácia, a protestantizmus, a forradalmi mozgalmak, egyes társadalmi jelenségek és természettudományos állásfoglalások ellenében. Legfontosabb "Tanulmányok" rovata képviseli a legmarkánsabb véleményeket, de időről időre "Szemlék és kritikák" rovatában is erős katolikus álláspontból kritizálja a hazai közgazdasági, művelődési és sajtókérdéseket. Színházi és kulturális szemléjét számos szerző jegyzi, a polgári színház és újságírás egyes nyugatos szerzőit olykor maró szatírával kezeli, megállapítva írásaik és színművészetük gyökértelen és mulandó mivoltát. Míg Osvát Ernő folyóirata és egyes hazai dekadens költők életműve emlékezetesen vitriolos kritikát kap, az akadémiai és konzervatív körökben befutott szerzők, Harsányi Zsolt és Herczeg Ferenc aktuális munkái viszont elismerő méltatásban részesülnek. Aktuális társadalmi kérdésekről markáns véleményt formál a lap Pajzs és kard rovata, Tárcarovata pedig katolikus útleírásokat és novellákat közöl. A tartalomból: Bangha Béla: A magyar katolikus szervezkedés kérdése -- Jablonkay Gábor: Megismerhető-e az igazság? -- Ferdinandy László: Elhalhat-e az állam? Marx államelmélete. -- N. Czike Gábor: Tatár-magyar rokonság -- Szarvas Miklós: Negyvenkét nap a tengeren (útleírás) -- Pray György születésének kétszázadik évfordulója -- Polónyi Ferenc: Veszedelmes irányzat a cserkészetben -- A zsidóság számadatai -- Lehrbuch der Nationalökonomie. Könyvismertetés -- Bangha Béla: A katolicizmus fellegvárai -- Az egyház viszonya a zsidósághoz -- Szabó Dezsőről -- "Katolikus" és "felekezetnélküli" tudományosság -- Vallásbántó tudományos előadások -- Csóka Lajos: A protestáns gályarabság történelmi háttere -- Hidasnémeti [Ferdinandy] László: Szociáldemokrácia és konszolidáció -- Nagy Péter: Renan Ernőről (1823-1892) -- A Ku-Klux-Klan mozgalom Amerikában -- Ferdinandy László: Mi a nemzet? -- Az a bizonyos másik irodalom. A Nyugat jubileumi füzetéhez -- Czékus Géza: Ravasz László beszédei -- Csóka Lajos: A faji gondolat kérdése -- Balanyi György: A német probléma -- Garcia Villada Zacarias: A mai katolikus Spanyolország -- Miért nem sikerült megakadályozni a forradalmat? -- Nékám Lajos: Egyetemi problémák -- Bernhard Zsigmond: A teozófusok gondolatvilága. Lakatos 1578. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3334900.jpg)
![[Folyóirat] Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. Főszerkesztők: Bangha Béla és Bernhard Zsigmond. Megjelenik havonta. XI. évfolyam, 1-12. szám. (1924. január - 1924. december.) [Teljes évfolyam, egybekötve.] Az 1913-1944 között fennállt, Magyar Kultúra címen megjelenő katolikus társadalmi és tudományos szemle markáns egyház-, nemzet-, társadalom- és kultúrpolitikai álláspontot képviselt. Legfontosabb szerzője a korszak katolikus sajtóvezére, Bangha Béla. A lap szemhatára bőven túlterjed a katolikus hitvédelem területén, erős véleményeket fogalmaz meg a szociáldemokrácia, a protestantizmus, a forradalmi mozgalmak, egyes társadalmi jelenségek és természettudományos állásfoglalások ellenében. Legfontosabb "Tanulmányok" rovata képviseli a legmarkánsabb véleményeket, de időről időre "Szemlék és kritikák" rovatában is erős katolikus álláspontból kritizálja a hazai közgazdasági, művelődési és sajtókérdéseket. Színházi és kulturális szemléjét számos szerző jegyzi, a polgári színház és újságírás egyes nyugatos szerzőit olykor maró szatírával kezeli, megállapítva írásaik és színművészetük gyökértelen és mulandó mivoltát. Míg a nyugatos Szomory Dezső legújabb bemutatója emlékezetesen vitriolos kritikát kap, az akadémiai és konzervatív körökben befutott szerzők, Harsányi Zsolt és Herczeg Ferenc aktuális munkái viszont elismerő méltatásban részesülnek. Aktuális társadalmi kérdésekről markáns véleményt formál a lap Pajzs és kard rovata, Tárcarovata pedig katolikus útleírásokat és novellákat közöl. Évfolyamunk különösen nagyívű cikksorozatot közöl társadalmi és művészeti kérdésekről, Ferdinandy László állambölcseleti és társadalomelméleti problémákat vizsgál, Jablonkay Gábor pedig Jókai Mór világnézetét és prózaművészetét veszi górcső alá a közelgő jubileum alkalmából. A tartalomból: Bernhard Zsigmond: Mi a teozófusok ihletve látása? -- Nékám Lajos: Egyetemi problémák -- Ferdinandy László: Osztályharc és pacifizmus -- König Antal: Naplójegyzetek a német katolikusokról -- Magyar szerző Einstein ellen. Könyvismertetés -- Hevesi Sándor: Színház és kereszténység -- Ferdinandy László: Lenin -- Jablonkay Gábor: Jókai és a katolicizmus -- N. Czike Gábor: Jugor-föld -- A gyermekáldás megakadályozása és az orvostudomány -- Székely László: Chesterton megérkezése -- Gálfy László: A nemzetközi probléma és az Egyház -- Bangha Béla: Séta a földalatti Rómában -- König Antal: Müncheni naplójegyzetek a Kahr-Hitler-pörhöz -- Jablonkay Gábor: Jókai humora és szellemessége katolikus szempontból -- Czékus Géza: Följegyzések a nyomdász sztrájk idejéből -- Szira Béla: Passióelőadások a Nemzeti Színházban -- Boroviczény Nándor: A munka keresztény fogalma -- Czékus Géza: A nyolcórás munkanap -- Hamvas Endre: A tuaregek apostola -- Károlyi Mihály emlékiratai. Könyvismertetés -- N. Czike Gábor: A középkor szükséglet-fedezési és a modern kor nyereségért-gazdálkodási rendszere -- Erdélyi problémák. Könyvismertetés. A címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés. Lakatos 1578. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3335987.jpg)
