Székely András: A szerelem krónikája avagy az erotika kultúrtörténete. Bp., 1988, Officina Nova. Színes és fekete-fehér fotókkal illsuztrált. Kiadói kartonált papírkötés
Psota Irén - B. Fábri Margit: Psota. Bp., 2004. Urbis, (Debrecen,Kinizsi-ny.), 284 + [8] p. Egyetlen kiadás. Psota Irén (1929-2016) kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Nemzet Színésze, az 1950-es, 1960-as és 1970-es és 1980-as évek meghatározó jelentőségű színpadi és filmszínésze visszaemlékezései, egykori naplói és színésztársaival készített interjúk alapján. Oldalszámozáson belül gazdag szövegközti fotóanyaggal. Színes, illusztrált kiadói kartonkötésben, jó állapotban.
Máté Imre: Csonton kutya. Így írtok künn. Irodalmi paródiák. Lengyel Zsolt festményeivel és Darázs Mária rajzaival. (Dedikált.) (München), 1984. Galerie Parabel (Herp Nyomda). 96 p. Egyetlen kiadás. A szerző verses dedikációjával: ?Pista, / e lista / Tégedet / nem tartalmaz, / mert ez költő-halmaz, / görbe tükör / a sok firkász ökör / orra előtt. // Majd ha a politikusokról írok paródiákat, te is sorra kerülsz! Megrendíthetetlen barátsággal Horváth Pistának, a világfordító diplomatának. Imre [és] Mária. 2000. XII. 20?. Máté Imre (1934?2012) költő, a nyugati magyar emigráció tagja. Egyetemistaként részt vett az 1956-os forradalomban, 1956 novemberében elhagyta az országot, Münchenben telepedett le. Irodalmi paródiával a nyugati magyar emigráció 51 költője előtt tiszteleg (Faludy György, Határ Győző, Kibédi Varga Áron, Kristóf Ágota, Makkai Ádám, Tollas Tibor, Tolvaly Ferenc). A verseket Lengyel Zsolt és Darázs Mária szürreális montázsai és festményei kísérik. Prov.: Horváth István (sz. 1943) közgazdász, külkereskedő, bonni nagykövet 1984?1991 között. Feliratozott kiadói egészvászon kötésben, színes, illusztrált kiadói védőborítóban. Jó példány.
Gayer, Kurt - Krämer, Heinz - Kempter, Georg F.: Die Villa Reitzenstein und ihre Herren. Die Geschichte des Baden-Württembergischen Regierungssitzes. (Dedikált.) Stuttgart, (1988). DRW-Verlag (Karl Weinbrenner & Söhne, Leinfelden). 288 p. Egyetlen kiadás. A magánkastélyként szolgáló Reitzenstein-villa 1910-1913 között épült, neobarokk stílusban. A fényűző parkkal kiegészített stuttgarti épületegyüttest 1922-ben megvásárolta a Baden-Württembergi Állam, azóta a tartományi miniszterelnök hivatalos rezidenciájaként szolgál, időnként kormányüléseket is tartanak benne. Oldalszámozáson belül gazdag fotóanyaggal kísért kötetünk a magán célokra épült, később hivatali célokra használt épületnek és lakóinak történetét beszéli el, a korai időszakot tekintve magánéleti, a miniszterelnöki korszakban magától értetődően politikai hangsúlyokkal. Kötetünkben elhelyezve a baden-württembergi miniszterelnök hivatalos, nyomtatott üdvözlőkártyája, középen dombornyomott államcímerrel, valamint dedikációval: "Für Horváth István." A dedikáció szerzője feltehetően az egyik szerző. Prov.: Horváth István (sz. 1943) közgazdász, külkereskedő, bonni nagykövet 1984-1991 között. Illusztrált kiadói egészvászon kötésben, színes, illusztrált kiadói védőborítóban. Jó példány.
[Folyóirat] Magyar Csillag. Szerkeszti: Illyés Gyula. Társszerkesztő: Schöpflin Aladár. Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én. Harmadik évfolyam, 1-12. szám. (1943. január - június.) Budapest, 1943. Hungária Hírlapnyomda Rt. VII + [1] + 764 p. [Teljes félév, egybekötve.] Az 1941 októberétől 1944 áprilisáig megjelenő szépirodalmi, kritikai és esszéfolyóirat, az Illyés Gyula szerkesztette Magyar Csillag a Nyugat jogutódja, szerzői nagy része is a nagy múltú folyóirattól érkezett. A magyarság és a szellem megmaradását célul kitűző lap esszéket, visszaemlékezéseket, elbeszéléseket és verseket, néprajzi, zenei, képzőművészeti, irodalomtörténeti tanulmányokat tett közzé. "Anyag és adat" című rovata forrásokat, "Figyelő" című rovatában pedig irodalmi, színházi és filmkritikákat közölt. Évfolyamunk legfontosabb esszé- és jegyzetírói Illyés Gyula, Németh László, Cs. Szabó László és Halász Gábor. Megjelenteti naplójegyzeteit lapszámainkban Márai Sándor, verseit Radnóti Miklós, számos író pedig gyermekkora helyszíneit idézi fel, szubjektív helytörténeti írásaiban (Illés Endre lőcsei, Keresztury Dezső zalaegerszegi, Kolozsvári Grandpierre Emil kolozsvári gyermekkorát idézi fel). A parasztság sorsának megkerülhetetlen társadalmi kérdését boncolja Németh László "A népi író" című tanulmánysorozatában. Lakatos 1467. Aranyozott gerincű kiadói félvászon kötésben. Jó példány.
Darabanth Auction House
![Psota Irén - B. Fábri Margit: Psota. Bp., 2004. Urbis, (Debrecen,Kinizsi-ny.), 284 + [8] p. Egyetlen kiadás. Psota Irén (1929-2016) kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Nemzet Színésze, az 1950-es, 1960-as és 1970-es és 1980-as évek meghatározó jelentőségű színpadi és filmszínésze visszaemlékezései, egykori naplói és színésztársaival készített interjúk alapján. Oldalszámozáson belül gazdag szövegközti fotóanyaggal. Színes, illusztrált kiadói kartonkötésben, jó állapotban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3331463.jpg)
![Máté Imre: Csonton kutya. Így írtok künn. Irodalmi paródiák. Lengyel Zsolt festményeivel és Darázs Mária rajzaival. (Dedikált.) (München), 1984. Galerie Parabel (Herp Nyomda). 96 p. Egyetlen kiadás. A szerző verses dedikációjával: ?Pista, / e lista / Tégedet / nem tartalmaz, / mert ez költő-halmaz, / görbe tükör / a sok firkász ökör / orra előtt. // Majd ha a politikusokról írok paródiákat, te is sorra kerülsz! Megrendíthetetlen barátsággal Horváth Pistának, a világfordító diplomatának. Imre [és] Mária. 2000. XII. 20?. Máté Imre (1934?2012) költő, a nyugati magyar emigráció tagja. Egyetemistaként részt vett az 1956-os forradalomban, 1956 novemberében elhagyta az országot, Münchenben telepedett le. Irodalmi paródiával a nyugati magyar emigráció 51 költője előtt tiszteleg (Faludy György, Határ Győző, Kibédi Varga Áron, Kristóf Ágota, Makkai Ádám, Tollas Tibor, Tolvaly Ferenc). A verseket Lengyel Zsolt és Darázs Mária szürreális montázsai és festményei kísérik. Prov.: Horváth István (sz. 1943) közgazdász, külkereskedő, bonni nagykövet 1984?1991 között. Feliratozott kiadói egészvászon kötésben, színes, illusztrált kiadói védőborítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3313621.jpg)
![[Folyóirat] Magyar Csillag. Szerkeszti: Illyés Gyula. Társszerkesztő: Schöpflin Aladár. Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én. Harmadik évfolyam, 1-12. szám. (1943. január - június.) Budapest, 1943. Hungária Hírlapnyomda Rt. VII + [1] + 764 p. [Teljes félév, egybekötve.] Az 1941 októberétől 1944 áprilisáig megjelenő szépirodalmi, kritikai és esszéfolyóirat, az Illyés Gyula szerkesztette Magyar Csillag a Nyugat jogutódja, szerzői nagy része is a nagy múltú folyóirattól érkezett. A magyarság és a szellem megmaradását célul kitűző lap esszéket, visszaemlékezéseket, elbeszéléseket és verseket, néprajzi, zenei, képzőművészeti, irodalomtörténeti tanulmányokat tett közzé. "Anyag és adat" című rovata forrásokat, "Figyelő" című rovatában pedig irodalmi, színházi és filmkritikákat közölt. Évfolyamunk legfontosabb esszé- és jegyzetírói Illyés Gyula, Németh László, Cs. Szabó László és Halász Gábor. Megjelenteti naplójegyzeteit lapszámainkban Márai Sándor, verseit Radnóti Miklós, számos író pedig gyermekkora helyszíneit idézi fel, szubjektív helytörténeti írásaiban (Illés Endre lőcsei, Keresztury Dezső zalaegerszegi, Kolozsvári Grandpierre Emil kolozsvári gyermekkorát idézi fel). A parasztság sorsának megkerülhetetlen társadalmi kérdését boncolja Németh László "A népi író" című tanulmánysorozatában. Lakatos 1467. Aranyozott gerincű kiadói félvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3313650.jpg)
