Várnagy Antal: Hőgyész. Községtörténeti monográfia. I-II. rész. A szerző, Várnagy Antal (1923-2001) teológiai tanár, hőgyészi születésű helytörténész által DEDIKÁLT példány! I. rész: A kezdetekről 1722-ig. II. rész. 1722-1945. Hőgyész, 1990-1998, Nagyközségi Közös Tanács-Hőgyész Nagyközség Önkormányzata. Az I. kötetben 11 térkép-melléklettel. A II. kötetben 9 térképrajz-melléklettel. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Kiadói kartonált papírkötések, kiadói papír védőborítókban, az I. kötetben egy térkép-melléklet hiánnyal, az utolsó lap kijár, rajta aláhúzás és bejegyzés, a címlap laza. Megjelent 3000 és 2000 példányban.
Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros története. (Budapest), 1926. Kertész József könyvnyomdája, Karcag. [4] + 194 + [2] p. + 1 t. (kihajtható). Első kiadás. Iványi Béla (1878-1964) jog- és művelődéstörténész, levéltáros, debreceni egyetemi tanár, politikus. Gönci helytörténeti monográfiáját az előszó tanúsága szerint egy kedves kollégájának kérésére írta, aki korábban, egy a Zemplénben tartott nyaralása során felkereste a kisvárost, és annak levéltári anyagából bőséges válogatást vitt Debrecenbe. Iványi Béla helytörténeti monográfiája tehát levéltári alapokon nyugszik, társadalomtörténeti fókuszú, helyi konfliktusok leírásában gazdag, olvasmányos stílusban megírt várostörténete érdekessége, hogy a városi polgárok egészen korai, XVI. századi lajstromát tudja nyújtani; ilyen adatokkal a szabad királyi városok is alig büszkélkedhetnek, nemhogy a mezővárosi jogú Gönc városa. Igaz, ebben az időben tekintélyt kölcsönzött a városnak, hogy a megyegyűléseket itt tartották; Abaúj vármegye székhelye, Kassa ugyanis szabad királyi városi privilégiumai miatt nem fogadta falai közé a megyegyűlést. A szerző jogtörténeti érdeklődésére vall még a város újkori jogéletének vázolása is. Kötetünk utóéletéhez tartozik, hogy a fiatal Mályusz Elemér történész a kismonográfia néhány elemét kritizálta, emiatt pedig a hevesebb vérmérsékletű szerző párbajra hívta a történészt. (A visszaemlékezések szerint a levéltáros szerző és a középkorász Mályusz Elemér párbajában senki sem sérült meg.) Példányunk fűzése meglazult. (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának kiadványai. II. kötet, 2-3. füzet.) Fűzve, feliratozott, enyhén hiányos, sérült gerincű kiadói borítóban.
Póda Endre: A soproni plébánia története. [Sopron, 1892. Nyomatott Litfass Károly könyvnyomdájában]. 68 p. Egyetlen kiadás. Póda Endre (1840-1902) soproni plébános történeti egyháztörténeti összefoglalója a soproni egyházközség történetéről. A munka a Póda Endre által szerkesztett "Soproni szabad királyi város monographiája" című munka második kötetének függelékében jelent meg, a beszámoló az 1676. évi eseményekkel megszakad. Fűzve, borító nélkül, a gerincen korabeli papírcsíkkal megerősítve.
Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. Menetsebességi utasítás. Érvényes 1948 szeptember 1-től. Bp., 1948, Budapest Székesfővárosi Házinyomda, 1 (kihajtható térkép) t. + 41 p. Kiadói papírkötés.
Erdély és a Részek térképe és helységnévtára. Készült Lipszky János 1806-ban megjelent műve alapján. Szerk.: Herner János. Szeged, 1987, Penna Kisszövetkezet. Kiadói kartonált papírkötés.
Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban. Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. szám. Debrecen, 1984. Entz Gézának DEDIKÁLT! Kiadói papírkötés, gerinc kissé szakadt, egyébként jó állapotban.
Némethy Lajos: A Budapest-vizivárosi Erzsébetiek. Megtelepedésük századik évfordulója alkalmából. Tíz régi rézmetszet utánzatával. Bp., [1885], Rudnyánszky A.-ny., 41+(1) p.+ 9 t. Modern műbőr-kötésben, tulajdonosi bélyegzővel, ceruzás bejegyzésekkel és aláhúzásokkal.
Bereg vármegye címeres pecsétje 1836. Szerk.: Kujbusné Mecsei Éva, Mykhailo Mishuk. A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai II. közlemények 47. Nyíregyháza, 2017., Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára, 8 p. +4 sztl. lev. + 42 p. Hasonmás kiadás. Magyar, ukrán, angol nyelven. A hasonmás rész latin nyelven. Kiadói aranyozott bársony-kötésben, szép állapotban, 37x28 cm Megjelent 750 példányban.
A Sopronhorpácsi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet története, munkássága és célkitűzései. (Budapest, 1954. Földművelésügyi Minisztérium Kísérletügyi és Propaganda Igazgatósága - Szikra Lapnyomda). 79 + [1] p. Egyetlen kiadás. Az ipari szakkiadvány a répanemesítéseiről nevezetes mezőgazdasági kutatóintézet képes ismertetője. Az üzemet Kurt Sedlmayer (1900-1965) osztrák származású magyar növénytermesztési szakember 1930-ban alapította, és a két világháború közti időben nemesítéseivel felvirágoztatta. Az üzem átvészelte a világháborút is, ám az államosítást nem kerülhette el. A tulajdonos a koalíciós időkben maga ajánlotta fel az államnak üzemét, így különös kivételként vállalkozásában maradhatott, mégpedig igazgatói pozícióban. Az első néhány oldalon az intézet történetének sajátos nézőpontú összefoglalása, majd a répanemesítés mellett más nemesítési ágakban is jeleskedő intézet gazdasági tevékenységének bemutatása, oldalszámozáson belül gazdag fotóanyaggal, térképvázlatokkal, ábrákkal. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Darabanth Auction House
![Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros története. (Budapest), 1926. Kertész József könyvnyomdája, Karcag. [4] + 194 + [2] p. + 1 t. (kihajtható). Első kiadás. Iványi Béla (1878-1964) jog- és művelődéstörténész, levéltáros, debreceni egyetemi tanár, politikus. Gönci helytörténeti monográfiáját az előszó tanúsága szerint egy kedves kollégájának kérésére írta, aki korábban, egy a Zemplénben tartott nyaralása során felkereste a kisvárost, és annak levéltári anyagából bőséges válogatást vitt Debrecenbe. Iványi Béla helytörténeti monográfiája tehát levéltári alapokon nyugszik, társadalomtörténeti fókuszú, helyi konfliktusok leírásában gazdag, olvasmányos stílusban megírt várostörténete érdekessége, hogy a városi polgárok egészen korai, XVI. századi lajstromát tudja nyújtani; ilyen adatokkal a szabad királyi városok is alig büszkélkedhetnek, nemhogy a mezővárosi jogú Gönc városa. Igaz, ebben az időben tekintélyt kölcsönzött a városnak, hogy a megyegyűléseket itt tartották; Abaúj vármegye székhelye, Kassa ugyanis szabad királyi városi privilégiumai miatt nem fogadta falai közé a megyegyűlést. A szerző jogtörténeti érdeklődésére vall még a város újkori jogéletének vázolása is. Kötetünk utóéletéhez tartozik, hogy a fiatal Mályusz Elemér történész a kismonográfia néhány elemét kritizálta, emiatt pedig a hevesebb vérmérsékletű szerző párbajra hívta a történészt. (A visszaemlékezések szerint a levéltáros szerző és a középkorász Mályusz Elemér párbajában senki sem sérült meg.) Példányunk fűzése meglazult. (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának kiadványai. II. kötet, 2-3. füzet.) Fűzve, feliratozott, enyhén hiányos, sérült gerincű kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3301436.jpg)
![Póda Endre: A soproni plébánia története. [Sopron, 1892. Nyomatott Litfass Károly könyvnyomdájában]. 68 p. Egyetlen kiadás. Póda Endre (1840-1902) soproni plébános történeti egyháztörténeti összefoglalója a soproni egyházközség történetéről. A munka a Póda Endre által szerkesztett "Soproni szabad királyi város monographiája" című munka második kötetének függelékében jelent meg, a beszámoló az 1676. évi eseményekkel megszakad. Fűzve, borító nélkül, a gerincen korabeli papírcsíkkal megerősítve.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3288864.jpg)
![Dombóvári Antal: Hévízgyörk története. Hévízgyörk,[2014],Hévízgyörk Önkormányzata, 196 p. Gazdag képanyaggal illusztrált. Kiadói papírkötés.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3304051.jpg)
![Némethy Lajos: A Budapest-vizivárosi Erzsébetiek. Megtelepedésük századik évfordulója alkalmából. Tíz régi rézmetszet utánzatával. Bp., [1885], Rudnyánszky A.-ny., 41+(1) p.+ 9 t. Modern műbőr-kötésben, tulajdonosi bélyegzővel, ceruzás bejegyzésekkel és aláhúzásokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230903.jpg)
![A Sopronhorpácsi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet története, munkássága és célkitűzései. (Budapest, 1954. Földművelésügyi Minisztérium Kísérletügyi és Propaganda Igazgatósága - Szikra Lapnyomda). 79 + [1] p. Egyetlen kiadás. Az ipari szakkiadvány a répanemesítéseiről nevezetes mezőgazdasági kutatóintézet képes ismertetője. Az üzemet Kurt Sedlmayer (1900-1965) osztrák származású magyar növénytermesztési szakember 1930-ban alapította, és a két világháború közti időben nemesítéseivel felvirágoztatta. Az üzem átvészelte a világháborút is, ám az államosítást nem kerülhette el. A tulajdonos a koalíciós időkben maga ajánlotta fel az államnak üzemét, így különös kivételként vállalkozásában maradhatott, mégpedig igazgatói pozícióban. Az első néhány oldalon az intézet történetének sajátos nézőpontú összefoglalása, majd a répanemesítés mellett más nemesítési ágakban is jeleskedő intézet gazdasági tevékenységének bemutatása, oldalszámozáson belül gazdag fotóanyaggal, térképvázlatokkal, ábrákkal. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3284491.jpg)
