1938 Turisták Lapja 50. évf. 1938. december 12. sz. Szerk.: Pettler Gyula. Hozzákötve (az elejére): Név- és Tárgymutató a Turisták Lapja 1-50. évfolyamához (1888-1938.) Összeáll.: Papp László. Bp., Magyar Turista Egyesület, 2+54+2+503-876 p. Gazdag képanyaggal illusztrált. Átkötött félvászon-kötés, kissé kopott borítóval.
1917-1918 Turistaság és Alpinizmus. A Magyar Turista Szövetség és a Magyar Sí Szövetség, a Magyarországi Kárpát Egyesület, a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület, valamint a benti egyesületek hivatalos lapja. VIII. évfolyam 1-12. sz. 1917 július - 1918 június. Szerk.: Vigyázó János. Kiadják : Komarnicki Gyula és Vigyázó János. Bp., 1917-1918, Ifj. Kellner Ernő, VII+1+323+IV+2 p.+11 t. Gazdag képanyaggal illusztrált. Átkötött félvászon-kötés, egy bekötött papírborítóval, a papírborító laza, egy tábla kijár.
Tót-Váradi Kászonyi András: Magyarországból tett velencei utazás. Bárándy Gergely jegyzeteivel. Bárándy Gergely által DEDIKÁLT! Bp., Scolar. Kiadói kartonált kötés, jó állapotban.
Hiller István: A soproni egyetemi hallgatók mozgalmai a két világháború között. (Fejezetek a Soproni Egyetem történetéből 1919-1945.) Sopron, 1975. (Győr-Sopron megyei Nyomdaipari Vállalat Soproni üzeme.) 218 + [6] p. Egyetlen kiadás. Hiller István (1934-1993) soproni erdőmérnök, könyvtáros munkája a soproni főiskolai hallgatók részvételét vizsgálja az első világháborút követő 1921. évi védelmi harcokban. A Selmecbányai Bányászati Akadémia az első világháborús összeomlás következtében 1919-ben testületileg Budapestre, majd Sopronba menekült. Nyugat-Magyarország területére ugyanakkor a nemzeti önrendelkezés jegyében frissen alakult Ausztria is igényt tartott, már 1918 végétől, és katonai mozgósítást követően be is nyomult Nyugat-Magyarországra, ám itt a gyorsan megszerveződött, Rongyos Gárdaként ismert magyar irreguláris haderővel találta szemben magát. Az 1921 nyarán kitörő nyugat-magyarországi felkelés során a gerillataktikát bevető Rongyos Gárda komolyabb hadi eredményeket ért el, mi több, egész Burgenland területét visszafoglalta, sőt Lajtabánság néven egy rövid életű önálló államot is kikiáltott. A harcokban magyar oldalról nem csupán a háborúban szolgált egységek vettek részt, a felkeléshez csatlakozott a soproni bányamérnöki hallgatók jó része is. Az oldalszámozáson belül gazdag szövegközti fotóanyaggal illusztrált kiadvány az egyetemi-főiskolai hallgatóság hadi részvételét, valamint politikai magatartását vizsgálja, kiemelten a nyugat-magyarországi felkelés és az annak sikere nyomán megtartott soproni népszavazás idején. Az 1975-ben keletkezett tanulmány az egyetemi hallgatóság 1919-1921-es hazafias szerepe mellett természetesen erősen kiemeli a hallgatóság forradalmi és baloldali vonásait is, különös tekintettel a későbbi nyilas és antiszemita propaganda elleni fellépéseire koncentrálva. (A Soproni Szemle kiadványai. Új sorozat, 8. szám.) Fűzve, színes, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Major Jenő: Adatok a feldebrői templom keletkezésének település- és birtoktörténeti hátteréhez. (Dedikált.) Budapest, 1976. (Akadémiai Nyomda.) 193-226 p. Egyetlen kötetkiadás. Dedikált: "Dr. Mőcsényi Mihálynak barátsággal, Major Jenő. 1978. III. 1." Major Jenő (1922-1988) településtörténész rövid tanulmányában a Heves megyei Feldebrőn található, Árpád-kori templom alapításának egy közkeletű tévedését cáfolja. Okiratokból, birtoklevelekből jut a szerző arra a következtetésre, hogy a fundálás nem köthető az 1041-1044 között uralkodott Aba Sámuel királyunk személyéhez, a legenda feltehetően onnan származik, hogy a templom kegyurai később az Aba nemzetségből kerültek ki. (Különlenyomat az Építés- és Építészettudomány VIII. kötet 1-2. számából.) Prov.: Mőcsényi Mihály (1919-2017) kertészmérnök, tájépítész, egyetemi tanár. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Román János: A sárospataki szőlőművelés történetének 16-17. századi forrásai a mezővárosi protokollumokban. Közli Román János. Sárospatak, 1964. (Múzeumok Rota Üzeme, [Budapest]). 227 + [1] p. Egyetlen kiadás. Összesen 400 példányban készült borászat-történeti forráskötetünk a sárospataki városbíró által fogalmazott, ellenjegyzett magyar nyelvű szőlészeti-borászati adásvételi dokumentumokat adja közre. A dokumentumok 1579-1699 között keletkeztek, és nem csupán a szőlészeti pereskedések mögött meghúzódó konfliktusokat, indulatokat és érveléseket örökítik meg, hanem egyszersmind rámutatnak a sárospataki szőlősgazdák gazdasági kapcsolatainak topográfiai vetületeire (az adásvételi formulák olykor nem éppen a szomszédban élő, kassai személyekhez is kötődhetnek). A kötet végén részletes névmutató. (A Sárospataki Rákóczi Múzuem Forráskiadványai 1.) Fűzve, színes, illusztrált kiadói borítóban.
Csányi Károly - Lux Géza: Az ócsai református templom. Építészhallgatóink középkori építészeti felvételei. Budapest, 1939. [Állami Nyomda.] 16 p. Egyetlen kötetkiadás. A szövegközti alaprajzokkal, homlokzat- és enteriőrrajzokkal, felvételekkel gazdagon illusztrált munka a tatárjárás előtt, a XIII. században a premontrei rend számára épült apátsági templom építészeti méltatása. Az építészeti leírás előtt a tanulmány a rendelkezésre álló dokumentumok alapján tisztázza a templom emelésének feltételezhető időpontját, e nemben több legendás alapítási időt is cáfol (az egyik elmélet a honfoglalás előtti időkre teszi az építkezés kezdetét). A tanulmány először a Technika című folyóirat 1939. évi lapszámaiban jelent meg. (A m. kir. József Nádor Műegyetem Középkori Építészeti tanszékének közleményei.) Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
MIercurea - Ciuc - Csíkszereda 1972. Csíkszereda - 1972., Hargita Megye Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottsága - Csíkszereda Város Néptanácsa - Csíkszeredai Múzeum, 19 t. Az 1 t. a borító grafikája [Gaál András.] Gaál András, Kovács Dénes, Márton Árpád, Mérey András, Moldovan Horea, Sövér Elek. Kiadói papír mappa, kopott borítóval. Megjelent 1000+50 példányban. 21x30 cm.