Nagykanizsa (Magyar városok monografiája). Írta: Barbarits Lajos. Munkatársak: Finta József, Villányi Henrik, Szabó Zsigmond, Blankenberg Imre, Weiser János, Mező Ferenc, N. Szabó Gyula. Budapest, 1929. A Magyar Városok Monografiája Kiadóhivatala (Wodianer F. és Fiai Grafikai Intézet Rt.) [8] + 394 + [2] p. Nagykanizsa társadalomtörténeti és ipartörténeti részletekben gazdag helytörténeti monográfiája egy szép reményű, gazdasági fejlődés előtt álló, társadalmi egyletekben gazdag település képét rögzíti: a török kor után újjáalakított település nem csupán ipartestületekkel, szak- és közoktatással, jogszolgáltatással, önkormányzatisággal, csendőrséggel és tűzoltósággal, közegészségüggyel, hanem sportegyesületekkel, fejlett sajtó- és színházi élettel is bír. Oldalszámozáson belül gazdag szövegközti illusztrációs anyaggal. A címlapon régi katalógusszám és gyűjteményi bélyegzés, utóbbi a belív néhány oldalán megismétlődik. (Magyar városok monografiája. IV. szám.) Poss.: Budapesti Műszaki Egyetem Városépítéstani Tanszéke. Aranyozott, vaknyomásos, foltos, kissé sérült kiadói egészvászon kötésben (Müller György, Budapest), az első kötéstáblán a város dombornyomásos címerével.
Griebens Reiseführer útikönyv-sorozat 3 kötete (Olaszország): Bertarelli, L. V.: Oberitalien.; Mittelitalien. Florenz und Rom.; Süditalien. Neapel, Sizilien und Sardinien. Griebens Reiseführer Band 201., 202., 203. Milano, 1927, Touring Club Italiano. Számos térképpel illusztrálva. Német nyelven. Kiadói egészvászon-kötés, változó állapotban.
Auernheimer, Raoul: Wien. Bild und Schicksal. Wien, 1938, Otto Lorenz Verlag. Egészoldalas, fekete-fehér és színes illusztrációkkal. Kiadói egészvászon-kötés, koszos, foltos borítóval, belül túlnyomórészt jó állapotban.
Acta - 1999. A Székely Nemzeti Múzeum és a Csíki Székely Múzeum Évkönyve. I-II. köt. Sepsiszentgyörgy, 2000, T3 Kiadó. Magyar és román nyelven. Kiadói papírkötés.
Varga Sándor Frigyes: Szolnok leírása és története. Szolnok, 1935. Varga József ny. 16 p. Varga Sándor Frigyes (1904-1976) szolnoki helytörténész, bibliográfus rövid várostörténeti írása a megyeszékhelyről. A szerző az Alföld legjellegzetesebb városának nevezi Szolnokot, és kitér földrajzi, gazdasági, népesedési viszonyaira, majd összefoglalja történetét a kezdetektől 1934-ig. Néhány oldalon széljegyzetek, aláhúzások. A munka első kiadása 1935-ben, a megyéről írt monográfia évében jelent meg, példányunk a második kiadásból való. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Ila Bálint: A gömöri jobbágyság a XVII-XVIII. században az úrbérrendezésig. Budapest, 1938. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt., Pécs). 99 + [1] p. + 3 t. (kihajtható gazdasági táblázatok). Egyetlen kiadás. Ila Bálint (1903-1975) történész gazdaságtörténeti dolgozata tudatosan egyetlen vármegye adataiból építkezik, megítélése szerint a jobbágyság gazdasági, jogi körülményeit csak a legapróbb szintre bontva lehet vizsgálni, hiszen a helyi földrajzi, politikai, hadászati sajátosságok igen jelentős befolyással vannak minden megye jobbágyságának mindennapjaira, ekként a teljes hazai jobbágyság társadalmi és gazdasági helyzetének áttekintése csak a megyei adatfelvételek és monográfiák tükrében értelmezhető. A szerző sokszor kitér a vegyes lakosság által lakott vármegye nemzetiségenként elkülönülő életfeltételeire: egészen más körülmények között él a síkvidéki magyar, a hegyvidéki szlovák és német jobbágyság, ismét másként a ruszin pásztorság; a törökdúlás is másként fenyegeti a földrajzilag is rendkívül tagolt megye lakosságát, és a nagybirtokosság hatalma is eltérő az egyes kisebb régiókban. (A Felvidéki Tudományos Társaság kiadványai, 1. sorozat, 6. szám.) Fűzve, színes, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.
Lettrich Edit: Esztergom, a dorogi iparvidék városa. (Dedikált.) Budapest, 1964. Akadémiai Kiadó (Akadémiai Nyomda). 181 + [3] p. Egyetlen kiadás. Dedikált: "dr. Major Jenő kollegának köszönettel és őszinte barátsággal. Lettrich Edit. Budapest, 1964. ápr. 29." Lettrich Edit (sz. 1925) geográfus történeti urbanisztikai áttekintése Esztergom városának múltjáról és jelenéről, oldalszámozáson belül ábrákkal, térképvázlatokkal, felvételekkel. A történeti részben a szerző feltűnően kerüli a város urbanizációjának vallási és kereskedelmi tényezőinek tárgyalását, a kötet zöme ugyanis Esztergom városát, mint a dorogi iparvidék egyik kiszolgáló települését értelmezi, jóllehet az igen alapos munka némelyik infografikájából világosan kiderül, hogy a város az 1950-as, 1960-as évek erőteljes iparosítási hulláma során is csak áttételesen kapcsolódott a dorogi iparvidékhez. Az utolsó fejezet Esztergom jelenkora urbanizációs folyamatainak alapos áttekintése. (Földrajzi tanulmányok. 3. szám.) Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, színes, illusztrált kiadói borítóban, az első borító fűzése meglazult. -- Hozzá tartozik: Lettrich Edit: Esztergom népességszámának és társadalmi rétegződésének alakulása az 1750-1945 közötti időszakban. (Dedikált.) [Budapest, 1959. Statisztikai Vállalat - Athenaeum Nyomda.] 565-580 p. Dedikált: "dr. Major Jenő kollegának tisztelettel: Lettrich Edit." Tanulmányunk a Demográfia Népességtudományi folyóirat 2. évfolyamának 4. számából származik. Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, borító nélkül.
Pitroff Pál: A győri sajtó története (1728-1850). Győr, 1915. Győr szabad királyi város kiadása (Nitsmann József könyvsajtója). 150 + [2] p. Egyetlen kiadás. Pitroff Pál (1884-1965) győri főreáliskolai tanár, városi hivatalnok munkája a téma alapvető monográfiája, oldalszámozáson belül gazdag szövegközti illusztrációs anyaggal. Fűzve, Győr város címerével illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Holub József: Zala megye középkori vízrajza. Függelék: A malmok Zala megye vizein. A halászat Zala megye vizein. Zalaegerszeg, 1963. (Zala megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága - Zalaegerszegi Nyomda). 67 + [5] p. + 1 térkép (kihajtható). Egyetlen kiadás. Holub József (1885-1962) történész, jogtörténész, művelődéstörténész, pécsi egyetemi tanár. 1909-1929 között dolgozott monumentális Zala megyei középkori történeti monográfiáján, melyet a megye régóta meghirdetett pályázatára írt, az 1929-ben megjelent munka (Zala megye története a középkorban), a helytörténetírás klasszikusává vált. A megye történetével kapcsolatban több írása is kéziratban maradt. A szerző alapos levéltári kutatások nyomán állított fel hipotézist a megye középkori vízrajzával kapcsolatban: nézete szerint a török kor előtt a megye területe sokkal kevésbé volt mocsaras, mint a török kortól kezdve folyamatosan. Néhány oldal fűzése meglazult. (A Göcseji Múzeum közleményei, 23. szám.) Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Szeremley József: Kőszeg, a nyugati végvár - Güns, West-Ungarns Grenzfestung. Debrecen, 1942. Nyomatott Nagy Károly grafikai műintézetében. 50 p. Egyetlen kiadás. Néhány ábrával kísért természet- és társadalomföldrajzi áttekintés Kőszeg városról és tágabb környezetéről. Az első borítón a magyar után feltüntetett német címfeliratozás ellenére a munka teljességgel magyar nyelvű, német rezümé sem szerepel a kötetben. (Közlemények a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 10. szám.) Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.
3 darab Tibet és Mongólia témájú könyv. Hallama Erzsébet: Mongóliai napló. Marius Magnien: Tibet régen és ma. Nagy Károly: Tibeti reinkarnációk. Papírkötésen sérülésekkel.
Darabanth Auction House
![Jékely Zoltán: Zugliget. I-II. köt. Bp., [1940], Franklin, 179 p.; 141 p. Első kiadás. Kiadói kopott félvászon-kötések.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3280145.jpg)
![Nagykanizsa (Magyar városok monografiája). Írta: Barbarits Lajos. Munkatársak: Finta József, Villányi Henrik, Szabó Zsigmond, Blankenberg Imre, Weiser János, Mező Ferenc, N. Szabó Gyula. Budapest, 1929. A Magyar Városok Monografiája Kiadóhivatala (Wodianer F. és Fiai Grafikai Intézet Rt.) [8] + 394 + [2] p. Nagykanizsa társadalomtörténeti és ipartörténeti részletekben gazdag helytörténeti monográfiája egy szép reményű, gazdasági fejlődés előtt álló, társadalmi egyletekben gazdag település képét rögzíti: a török kor után újjáalakított település nem csupán ipartestületekkel, szak- és közoktatással, jogszolgáltatással, önkormányzatisággal, csendőrséggel és tűzoltósággal, közegészségüggyel, hanem sportegyesületekkel, fejlett sajtó- és színházi élettel is bír. Oldalszámozáson belül gazdag szövegközti illusztrációs anyaggal. A címlapon régi katalógusszám és gyűjteményi bélyegzés, utóbbi a belív néhány oldalán megismétlődik. (Magyar városok monografiája. IV. szám.) Poss.: Budapesti Műszaki Egyetem Városépítéstani Tanszéke. Aranyozott, vaknyomásos, foltos, kissé sérült kiadói egészvászon kötésben (Müller György, Budapest), az első kötéstáblán a város dombornyomásos címerével.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3280902.jpg)
![Ila Bálint: A gömöri jobbágyság a XVII-XVIII. században az úrbérrendezésig. Budapest, 1938. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt., Pécs). 99 + [1] p. + 3 t. (kihajtható gazdasági táblázatok). Egyetlen kiadás. Ila Bálint (1903-1975) történész gazdaságtörténeti dolgozata tudatosan egyetlen vármegye adataiból építkezik, megítélése szerint a jobbágyság gazdasági, jogi körülményeit csak a legapróbb szintre bontva lehet vizsgálni, hiszen a helyi földrajzi, politikai, hadászati sajátosságok igen jelentős befolyással vannak minden megye jobbágyságának mindennapjaira, ekként a teljes hazai jobbágyság társadalmi és gazdasági helyzetének áttekintése csak a megyei adatfelvételek és monográfiák tükrében értelmezhető. A szerző sokszor kitér a vegyes lakosság által lakott vármegye nemzetiségenként elkülönülő életfeltételeire: egészen más körülmények között él a síkvidéki magyar, a hegyvidéki szlovák és német jobbágyság, ismét másként a ruszin pásztorság; a törökdúlás is másként fenyegeti a földrajzilag is rendkívül tagolt megye lakosságát, és a nagybirtokosság hatalma is eltérő az egyes kisebb régiókban. (A Felvidéki Tudományos Társaság kiadványai, 1. sorozat, 6. szám.) Fűzve, színes, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3274173.jpg)
![Lettrich Edit: Esztergom, a dorogi iparvidék városa. (Dedikált.) Budapest, 1964. Akadémiai Kiadó (Akadémiai Nyomda). 181 + [3] p. Egyetlen kiadás. Dedikált: "dr. Major Jenő kollegának köszönettel és őszinte barátsággal. Lettrich Edit. Budapest, 1964. ápr. 29." Lettrich Edit (sz. 1925) geográfus történeti urbanisztikai áttekintése Esztergom városának múltjáról és jelenéről, oldalszámozáson belül ábrákkal, térképvázlatokkal, felvételekkel. A történeti részben a szerző feltűnően kerüli a város urbanizációjának vallási és kereskedelmi tényezőinek tárgyalását, a kötet zöme ugyanis Esztergom városát, mint a dorogi iparvidék egyik kiszolgáló települését értelmezi, jóllehet az igen alapos munka némelyik infografikájából világosan kiderül, hogy a város az 1950-as, 1960-as évek erőteljes iparosítási hulláma során is csak áttételesen kapcsolódott a dorogi iparvidékhez. Az utolsó fejezet Esztergom jelenkora urbanizációs folyamatainak alapos áttekintése. (Földrajzi tanulmányok. 3. szám.) Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, színes, illusztrált kiadói borítóban, az első borító fűzése meglazult. -- Hozzá tartozik: Lettrich Edit: Esztergom népességszámának és társadalmi rétegződésének alakulása az 1750-1945 közötti időszakban. (Dedikált.) [Budapest, 1959. Statisztikai Vállalat - Athenaeum Nyomda.] 565-580 p. Dedikált: "dr. Major Jenő kollegának tisztelettel: Lettrich Edit." Tanulmányunk a Demográfia Népességtudományi folyóirat 2. évfolyamának 4. számából származik. Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, borító nélkül.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3275994.jpg)
![Pitroff Pál: A győri sajtó története (1728-1850). Győr, 1915. Győr szabad királyi város kiadása (Nitsmann József könyvsajtója). 150 + [2] p. Egyetlen kiadás. Pitroff Pál (1884-1965) győri főreáliskolai tanár, városi hivatalnok munkája a téma alapvető monográfiája, oldalszámozáson belül gazdag szövegközti illusztrációs anyaggal. Fűzve, Győr város címerével illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3277304.jpg)
![Holub József: Zala megye középkori vízrajza. Függelék: A malmok Zala megye vizein. A halászat Zala megye vizein. Zalaegerszeg, 1963. (Zala megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága - Zalaegerszegi Nyomda). 67 + [5] p. + 1 térkép (kihajtható). Egyetlen kiadás. Holub József (1885-1962) történész, jogtörténész, művelődéstörténész, pécsi egyetemi tanár. 1909-1929 között dolgozott monumentális Zala megyei középkori történeti monográfiáján, melyet a megye régóta meghirdetett pályázatára írt, az 1929-ben megjelent munka (Zala megye története a középkorban), a helytörténetírás klasszikusává vált. A megye történetével kapcsolatban több írása is kéziratban maradt. A szerző alapos levéltári kutatások nyomán állított fel hipotézist a megye középkori vízrajzával kapcsolatban: nézete szerint a török kor előtt a megye területe sokkal kevésbé volt mocsaras, mint a török kortól kezdve folyamatosan. Néhány oldal fűzése meglazult. (A Göcseji Múzeum közleményei, 23. szám.) Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3277310.jpg)
