Magyarország gazdaságföldrajzi térképe. Teleki Pál és Cholnoky Jenő közreműködésével hivatalos adatok alapján szerkesztette Fodor Ferenc. Mérték: 1:1,500.000. Magyar-német-olasz nyelvű változat. (1920) Budapest, 1920. Magyar Földrajzi Intézet R. T. (ny.) Színes térkép, mérete: 550x745 mm egy 635x845 mm méretű térképlapon, a térképen kívül, a jobb felső sarokban felülragasztás. A térkép földrajzi nevein kívül valamennyi felirat három nyelvű. Magyar, német és olasz nyelven szerepel a jelmagyarázat, illetve a három sarokban elhelyezett infografika: Magyarország ipari vesztesége a békefeltételek szerint. - Magyarország gazdasági vesztesége a békefeltételek szerint. - Magyarország behozatali és kiviteli forgalma szárazon és vízen. Dokumentumunk a trianoni béketárgyalásokon használt magyar, francia és angol nyelvű kiadvány ritkább, magyar, német és olasz nyelvű változata. Elkészítését készítői így indokolták: ,,Mivel a béketárgyalásokban, de különösen a várható jóvátételi és határkiigazítási bizottságokban mindinkább a gazdaságföldrajzi kérdések nyomulnak előtérbe, Cholnoky Jenő és Teleki Pál gróf közreműködésével Fodor Ferenc megszerkesztette Magyarország gazdaságföldrajzi térképét." A térképen alul, középen, a hajtás mentén apró javítás, bal felső sarkában a tartalmazó füzetborítóhoz való ragasztás enyhe foltossága. A térkép verzóján, az első fedőborítón és verzóján régi gyűjteményi bélyegzés és katalógusszám. Poss.: A kecskeméti református főiskola könyvtára. Jó állapotú térkép, hajtogatva, enyhén sérült, javított kiadói borítóban. Jó példány.
Az aranyidai keleti bányamező. Das Oestliche Bergrevier von Aranyida. Mérték: 1 : 2500. (1912) Budapest, [1912]. Magyar Földrajzi Intézet Rt. Színes térkép, mérete: 595x840 mm egy 700x995 mm méretű térképlapon. A Kassa nyugati szomszédságában levő faluról, Aranyidáról már a XV. században is mint érclelőhelyről számoltak be. A korábbi német telepesek helyére később szlovák lakosok érkeztek, a bányaművelés pedig a XVIII. századi újrakezdés után a XIX. század harmadik harmadában kapott újult erőre. Térképünket az 1874. évi földtani felmérések nyomán, a térség 1910-1912 közötti feltárása alapján Rozlozsnik Pál (1880-1940) bányageológus állította össze. A bánya jelentősebb teléreinek megnevezése magyar és német nyelven egyaránt szerepel, a kisebb telérek pusztán magyar megnevezést kaptak, a jelmagyarázat bilingvis. Térképünk bal szélén kisebb szakadás. Jó állapotú lap, hajtogatva.
Magyarország közigazgatási térképe. Az első hírek szerinti nyers határ. A térképeredetit tervezte és rajzolta Kogutowicz Manó. Mérték: 1:900,000. (1940) Budapest, 1940. Magyar Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete: 735x1070 mm egy 840x1155 méretű térképlapon. Az első bécsi döntés (1938), a kárpátaljai bevonulás (1939) és az Észak-Erdélyt visszajuttató második bécsi döntés (1940) nyomán kialakult országhatárokat feltüntető közigazgatási térképünk Kogutowicz Manó térképésznek késő dualizmuskori Magyarországot ábrázoló rajzán alapszik. A domborzati, vízrajzi, közút-, vasút- és településhálózaton kívül a térképen feltűnnek a fontosabb hágók, várak, várromok és kastélyok. Térképünk színkódolt megyebeosztása a Trianont megelőző rendszer szerint, a Felvidék és Kárpátalja esetében az új, közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék határainak felülnyomásával. Térképünkön a legfrissebb, észak-erdélyi határmódosulás kiemelten jól látható. A történelmi határokon túl térképünk valamennyi természetföldrajzi neve és településneve az államnyelv szokása szerint, a kivételt a Németország és Szovjetunió közös vállalkozásaként lerohant Lengyelország jelenti - az egykori lengyel területeken valamennyi felirat lengyel nyelvű. A térkép alsó sarkában a jól ismert jelmondat: Csonka-Magyarország nem ország / Egész Magyarország mennyország!" Jó állapotú térkép, hajtogatva, a térkép verzóján az egykori mappa hátsó borítója. Jó példány.
A Cserhát-hegység földtani térképe. Felvette: id. Noszky Jenő 1911-1937. Mérték: 1:75,000. (1938) Budapest, 1938. M. Kir. Földrajzi Intézet - M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 795x870 mm egy 825x895 méretű térképlapon. Idősebb Noszky Jenő (1880-1951) geológus, paleontológus, 1905-től a Földrajzi Intézet külsős munkatársaként rendszeresen részt vett az ország földtani felvételében. A magyar-német nyelvű jelkulccsal ellátott földtani térkép a domborzati, vízrajzi, település-, vasút- és közúthálózati részleteken kívül elsősorban a Cserhát kőzettani összetétele iránt érdeklődik. Az ábrázolt térség középpontjában a Cserhát, a kapcsolódó területekkel, délnyugaton a Szentendrei-sziget és Dunakeszi, keleten a Zagyva folyása, északon az Ipoly folyása határolja a területet, az azon túl elterülő északi mellékfolyókkal, nyugaton pedig Ipolyság-Parassapuszta-Drégelypalánk-Diósjenő-Nógrádverőce jelentette vonal, amelyen már túl a földtani szempontból radikálisan eltérő Börzsöny emelkedik. A jobb felső sarokban régi tulajdonosi bejegyzés és katalógusszám. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva.
Magyarország szikes területeinek és mészkőbányáinak térképe (vasút- és úthálozattal). Mértéke: 1:550,000. (1928) Budapest, 1928. Magyar Királyi Földtani Intézet házinyomdája. Színes térkép, mérete: 630x900 mm egy 685x990 mm méretű térképlapon. A M. Kir. Földrajzi Intézet térképe a m. kir. Földmívelésügyi Minisztérium által megindított szikjavító (talajjavító) munkához kapcsolódik. A trianoni Magyarországot ábrázoló talajtani és kőzettani részleteket célzó térképen vízrajzi, település-, vasút- és közúthálózati részletek, a Hajdúság, a Nagykunság és a Körös-Maros köze mészszegény szikes, a Nyírség és a Kiskunság szódás szikes területeinek jelölésével, valamint hegységeink mészkő-lelőhelyeinek feltüntetésével. A térkép szélein Magyarország üzemelő 172 mészkőbányájának megnevezésével, az éves termelés adatolásával. Térképünk feliratozott borítóban, az első borító elvált a térképtesttől. Jó állapotú lap, hajtogatva, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
A Tiszántúl földtani térképe. Szerkesztette: Sümeghy József főgeológus. Északi és déli rész. Mértéke: 1:200,000. (1941) Budapest, 1941. Magyar Királyi Földrajzi Intézet - M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet. Két színes térkép, mindkét térképszelvény mérete egységesen 655x950 mm egy 700x1000 mm méretű térképlapon. A német-magyar nyelvű jelmagyarázattal ellátott északi és déli térképszelvény együttesen adja ki a Tiszántúl teljes területét, északon a Zemplén és Munkács városa, keleten a Nagykárolyon túli Kraszna folyása, a Királyhágó és a Bihar-hegység, délen a Maros, nyugaton a Tisza szegélyezi földtani célzatú térképszelvényeinket, melyeken a talajtani kódoláson kívül feltűnnek vízrajzi és domborzati, település-, vasút- és közúthálózati részletek. Térképünk az államhatárokat nem ábrázolja, jóllehet a Tiszántúl csaknem egésze - az Arad környéki délkeleti részeket leszámítva - a felvétel idején már visszatért az anyaországhoz, a Maros középső folyásának Romániához tartozására egyedül a domborzati névanyag román nyelvűsége utal, valamint néhány délkeleti település kettős megnevezése. Jó állapotú térképlapok, hajtogatva.
cca 1920-1930 Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. [BSZKRT] a kisszakaszrendszer útvonalbeosztása, vászonra kasírozva, foltos, ceruzás bejegyzésekkel és firkával, a hátoldalán 1939-es tollas bejegyzéssel, 35x37 cm
1930 Békéscsaba megyei város belterületének átnézeti térképe, tervezte: Ádám Gusztáv, 1:10 000, kiadja: Körösvidék Rt., kissé foltos, szakadásokkal, a szélén a térképet nem érintő hiánnyal, 50×59 cm
cca 1940 Magyarország vasúti térképe a visszatért felvidéki és kárpátaljai területekkel, a hivatalos menetrendkönyv melléklete, Balatoni vasúti és hajózási térképpel, 1:1,200.000, valamint Budapest pályaudvarainak vázlatos térképével, tervezte Tallián Ferenc, a hátoldalán a MÁVAUT autobusz-vonalak átnézeti térképével, 1:1,200.000, kiadja: Bp., Magyar Földrajzi Intézet Rt., hajtott, szakadt, 52x57 cm
Darabanth Auction House
![Az aranyidai keleti bányamező. Das Oestliche Bergrevier von Aranyida. Mérték: 1 : 2500. (1912) Budapest, [1912]. Magyar Földrajzi Intézet Rt. Színes térkép, mérete: 595x840 mm egy 700x995 mm méretű térképlapon. A Kassa nyugati szomszédságában levő faluról, Aranyidáról már a XV. században is mint érclelőhelyről számoltak be. A korábbi német telepesek helyére később szlovák lakosok érkeztek, a bányaművelés pedig a XVIII. századi újrakezdés után a XIX. század harmadik harmadában kapott újult erőre. Térképünket az 1874. évi földtani felmérések nyomán, a térség 1910-1912 közötti feltárása alapján Rozlozsnik Pál (1880-1940) bányageológus állította össze. A bánya jelentősebb teléreinek megnevezése magyar és német nyelven egyaránt szerepel, a kisebb telérek pusztán magyar megnevezést kaptak, a jelmagyarázat bilingvis. Térképünk bal szélén kisebb szakadás. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3187399.jpg)
![cca 1920-1930 Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. [BSZKRT] a kisszakaszrendszer útvonalbeosztása, vászonra kasírozva, foltos, ceruzás bejegyzésekkel és firkával, a hátoldalán 1939-es tollas bejegyzéssel, 35x37 cm](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3189217.jpg)
