Magyarország. Történeti, gazdasági és kulturális évkönyv [1947]. Budapest, 1948. Hungária Lloyd (Szikra Irodalmi és Lapkiadóvállalat, Nyomdai Rt.) X + [3]-259 + [1] p. + 10 t. (I-XIX-ig számozott, egy kivétellel kétszínnyomású táblákon térképvázlatok és ábrák) + hibajegyzék. Egyetlen kiadás. Az évkönyv mindenekelőtt a külföldön élő magyar állampolgárok tájékoztatására készült, főképpen azzal a céllal, hogy megismertesse velük a második világháború katasztrófája után bekövetkező politikai és gazdasági újjáépítést. A kötet mértéktartó történelmi áttekintése különös tempóváltások nyomán igen szűkszavúan tárgyalja az első világháborús összeomlást, az azt követő hatalomátvételeket, a trianoni döntést és a Horthy-korszakot, viszont kiemelten foglalkozik a második világháború utáni új alkotmányozási korszakkal, részleteiben is közli a választási eredményeket, minden kommentár nélkül közölve a kékcédulás választások puszta eredményeit. Ezek után az ország gazdasági teljesítményét, ipari és mezőgazdasági termelését méltatja, munkajogát és közegészségügyét ismerteti, valamint az államosított oktatási rendszert és művelődéspolitikát, a múzeum- és könyvtárügyre is kiterjedően. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.
Takáts Endre: Gróf Nádasdy László csanádi püspök (1662-1729). Szeged, 1943. (Szeged városi nyomda). 1 t. (címkép) + 144 + [2] p. + 5 t. + 2 térkép (kihajtható). Egyetlen kiadás. Részlet az életrajzi és korrajzi kötet előszavából: "Alig hiszem, hogy a csanádi püspökök hosszú és fényes sorában volna még egy, akit annyiféleképpen jellemeznének, mint gróf Nádasdy Lászlót. A bécsi udvar tanácsosai rebellis magyarnak tartották, győri kanonoktársai durva, kíméletlen, civakodó magatartása miatt jelentik fel a püspöknek, Keresztély Ágostnak és holdkórosnak nevezik. Dudek János a Religióban egy XVII. századi mintastrébernek látja, Reizner János, Szeged történetírója a város legnagyobb ellenségének mondja, Lady Worthley Montague írásaiban pedig egy udvarias, kellemes, kedélyes öregúr jelenik meg előttünk Nádasdy személyében". Példányunk fűzése meglazult. Fűzve, sérült, javított kiadói borítóban.
Strada Ferenc: Izdenczy József az államtanács első magyar tagja. [Bp.], 1943, (Sárkány-ny.), 98 p. Különlenyomat. Kiadói papírkötés, foltos, sérült borítóval, két lapszélen szakadásokkal, de belül ezt leszámítva jó állapotban. Báró Izdenczy József (1733-1811) államtanácsos, politikai író, 1785-től államtanácsos, az Államtanács első magyar tagja.
Szerebrejennikov, [G. N.] A nő a Szovjetunióban. (Budapest, 1945). Szikra Kiadóvállalat (Athenaeum ny.) 63 + [1] p. A tartalomból: Mit adott a nőnek a szovjetállam? A munkásnők és a kolhoz-parasztasszonyok szabad munkája. A Szovjetunió nőinek kulturális fejlődése. A család és az anyaság a Szovjetunióban. Kelet asszonya az új életért való harcban. A szovjetország női egysorban haladnak a hősi Vörös Hadsereg harcosaival. - Stílusmutatvány: ,,A cári Oroszországban a nő a családon belül ugyanolyan jogfosztott és elnyomott volt, mint a társadalomban. Amíg a lány nem ment férjhez, úgyszólván emberszámba se vették. Pihenés nélkül dolgozott az apjának és apja a szemére vetette: ,,eltartalak". Amikor aztán a lány férjhez ment, a férjének dolgozott. Úgy dolgozott, ahogy a férje kívánta. És a férj újra csak szemére vetette: ,,eltartalak". Így jellemezte Sztálin a parasztasszony helyzetét a forradalom előtti családban. A szovjethatalom mindezt gyökeresen megváltoztatta. Új viszony alakult ki férj és feleség között. Ez a viszony megtisztult az évszázados szennytől, hazugságtól, csalástól és anyagi számításoktól. A szovjetcsalád a kölcsönös vonzalmon, a mélységes kölcsönös megértésen és a férj és feleség teljes egyenlőségén alapul. A régi időkben a férj mindig a család fejének számított. A szovjetember számára ez a fogalom idegen. Mind a két házasfél teljesen szabad a foglalkozása és hivatása megválasztásánál [!]. A Szovjetunióban nincsen alapja az érdekházasságoknak." Ebből a kis részletből megismerszik egyebek mellett a szerzőnek azon elképzelése, miszerint az érdek nélküli tiszta szerelem koncepciója kimondottan az 1917-es forradalmi események óta létezik, illetve azon politikai fantáziája, mely szerint a totálisan szabad önkiteljesítés lehetősége a szovjethatalommal együtt született a világra. A munka magyar nyelven először Moszkvában jelent meg, majd rendre a szovjet hadak által már meghódított területeken, így 1944-ben Kolozsváron, 1945-ben Budapesten. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Az Erdélyi Múzeum-Egylet évkönyve az 1943. évre. Szerk. Szabó T. Attila. Kolozsvár., 1944. Erdélyi Múzeum Egyesület Rt. 75 p. Kiadói papírkötésben foltos lapokkal
Az Erdélyi Múzeum-Egylet évkönyve az 1912. évre. Szerk. Erdélyi Pál. Kolozsvár., 1913. Erdélyi Múzeum Egyesület Rt. 112 p. Kiadói papírkötésben + meghívó a közgyűlésre
A Felső-Magyarországi Múzeum-Egylet tizenegyedik évkönyve. Szerk. Dr. Stöhr Antal. Kassa, 1892. Kosch és Scharf. 105 p. +1 t (kihajtható) Kiadói papírkötésben sérült gerinccel Benne A kassai magyarság 1554-ik évi panaszleveléről szóló cikk
Kereszty István: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke V. Hirlapok és folyóiratok 1867-ig Bp., 1916. Magyar Nemzeti Múzeum. 98 + (2) p. Kiadói, kissé sérült papírborítóval
Kollányi Ferencz: Regesták A római és parmai levéltárakból Bp., 1905. Ny. Athenaeum. 68 l. Kiadói, egészvászon kötésben. Egészvászon kötésben, a borítón kopással
Darabanth Auction House
![Magyarország. Történeti, gazdasági és kulturális évkönyv [1947]. Budapest, 1948. Hungária Lloyd (Szikra Irodalmi és Lapkiadóvállalat, Nyomdai Rt.) X + [3]-259 + [1] p. + 10 t. (I-XIX-ig számozott, egy kivétellel kétszínnyomású táblákon térképvázlatok és ábrák) + hibajegyzék. Egyetlen kiadás. Az évkönyv mindenekelőtt a külföldön élő magyar állampolgárok tájékoztatására készült, főképpen azzal a céllal, hogy megismertesse velük a második világháború katasztrófája után bekövetkező politikai és gazdasági újjáépítést. A kötet mértéktartó történelmi áttekintése különös tempóváltások nyomán igen szűkszavúan tárgyalja az első világháborús összeomlást, az azt követő hatalomátvételeket, a trianoni döntést és a Horthy-korszakot, viszont kiemelten foglalkozik a második világháború utáni új alkotmányozási korszakkal, részleteiben is közli a választási eredményeket, minden kommentár nélkül közölve a kékcédulás választások puszta eredményeit. Ezek után az ország gazdasági teljesítményét, ipari és mezőgazdasági termelését méltatja, munkajogát és közegészségügyét ismerteti, valamint az államosított oktatási rendszert és művelődéspolitikát, a múzeum- és könyvtárügyre is kiterjedően. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3124877.jpg)
![Takáts Endre: Gróf Nádasdy László csanádi püspök (1662-1729). Szeged, 1943. (Szeged városi nyomda). 1 t. (címkép) + 144 + [2] p. + 5 t. + 2 térkép (kihajtható). Egyetlen kiadás. Részlet az életrajzi és korrajzi kötet előszavából: "Alig hiszem, hogy a csanádi püspökök hosszú és fényes sorában volna még egy, akit annyiféleképpen jellemeznének, mint gróf Nádasdy Lászlót. A bécsi udvar tanácsosai rebellis magyarnak tartották, győri kanonoktársai durva, kíméletlen, civakodó magatartása miatt jelentik fel a püspöknek, Keresztély Ágostnak és holdkórosnak nevezik. Dudek János a Religióban egy XVII. századi mintastrébernek látja, Reizner János, Szeged történetírója a város legnagyobb ellenségének mondja, Lady Worthley Montague írásaiban pedig egy udvarias, kellemes, kedélyes öregúr jelenik meg előttünk Nádasdy személyében". Példányunk fűzése meglazult. Fűzve, sérült, javított kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3123607.jpg)
![Strada Ferenc: Izdenczy József az államtanács első magyar tagja. [Bp.], 1943, (Sárkány-ny.), 98 p. Különlenyomat. Kiadói papírkötés, foltos, sérült borítóval, két lapszélen szakadásokkal, de belül ezt leszámítva jó állapotban. Báró Izdenczy József (1733-1811) államtanácsos, politikai író, 1785-től államtanácsos, az Államtanács első magyar tagja.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/0/3079941.jpg)
![Szerebrejennikov, [G. N.] A nő a Szovjetunióban. (Budapest, 1945). Szikra Kiadóvállalat (Athenaeum ny.) 63 + [1] p. A tartalomból: Mit adott a nőnek a szovjetállam? A munkásnők és a kolhoz-parasztasszonyok szabad munkája. A Szovjetunió nőinek kulturális fejlődése. A család és az anyaság a Szovjetunióban. Kelet asszonya az új életért való harcban. A szovjetország női egysorban haladnak a hősi Vörös Hadsereg harcosaival. - Stílusmutatvány: ,,A cári Oroszországban a nő a családon belül ugyanolyan jogfosztott és elnyomott volt, mint a társadalomban. Amíg a lány nem ment férjhez, úgyszólván emberszámba se vették. Pihenés nélkül dolgozott az apjának és apja a szemére vetette: ,,eltartalak". Amikor aztán a lány férjhez ment, a férjének dolgozott. Úgy dolgozott, ahogy a férje kívánta. És a férj újra csak szemére vetette: ,,eltartalak". Így jellemezte Sztálin a parasztasszony helyzetét a forradalom előtti családban. A szovjethatalom mindezt gyökeresen megváltoztatta. Új viszony alakult ki férj és feleség között. Ez a viszony megtisztult az évszázados szennytől, hazugságtól, csalástól és anyagi számításoktól. A szovjetcsalád a kölcsönös vonzalmon, a mélységes kölcsönös megértésen és a férj és feleség teljes egyenlőségén alapul. A régi időkben a férj mindig a család fejének számított. A szovjetember számára ez a fogalom idegen. Mind a két házasfél teljesen szabad a foglalkozása és hivatása megválasztásánál [!]. A Szovjetunióban nincsen alapja az érdekházasságoknak." Ebből a kis részletből megismerszik egyebek mellett a szerzőnek azon elképzelése, miszerint az érdek nélküli tiszta szerelem koncepciója kimondottan az 1917-es forradalmi események óta létezik, illetve azon politikai fantáziája, mely szerint a totálisan szabad önkiteljesítés lehetősége a szovjethatalommal együtt született a világra. A munka magyar nyelven először Moszkvában jelent meg, majd rendre a szovjet hadak által már meghódított területeken, így 1944-ben Kolozsváron, 1945-ben Budapesten. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3123574.jpg)
