Gávai Gaal Jenő: Élmények és tanulságok. Magyarország újabbkori történetének forrásai. Bp., 1940, Magyar Történelmi Társulat. Kiadói papírkötés, gerinc kissé sérült, kissé kopottas állapotban.
Gávai Gaal Jenő (1846-1934) közgazdász, műegyetemi tanár, MTA tagja, politikus, a közgazdaság-tudományok tiszteletbeli doktora.
Gávai Gaal Jenő a magyar-román határmegállapítás.1922-ben a magyar-román határmegállapítás ügye miatt járt a Határmegállapító Központban, és felkutatott minden forrást, hogy a magyar érdekeket támogassa. Angol nyelven elkészítette az Arad megyére vonatkozó emlékiratát, melyeknek kinyomatott példányait bel- és külföldre is elküldte. Amikor arról értesült, hogy a románok Gesztet, Artándot, Biharkeresztest, sőt Arad megyében Eleket és vele Lőkösházát is meg akarják szerezni, akciót indított, hogy a nemzetközi bizottság francia, angol, olasz és japán tagjait meggyőzze a követelés jogtalanságáról. 1922. február 21-én Biharkeresztesre, és onnan Nagyváradra rendelte a nemzetközi döntőbizottság. Hófúvások miatt, családja kérésére lemondott az utazásról. Végül februári 27-én indult útnak és utazott le Aradra, ahová a nemzetközi bizottság egy nappal korábban különvonaton érkezett meg. Bár hivatalos határátlépési engedélyt nem kapott, és sem a román, sem a magyar határőrizeti szervek nem tudtak érkezéséről, végül részt tudott venni, a bizottság február 28-án megtartott ülésén.
"A japáni őrnagyot kivéve, mindegyikkel saját nyelvén beszéltem. Az elnöknél nem mulasztottam el felemlíteni, hogy Millerand francia köztársasági elnökkel, sőt feleségével is ismerős vagyok, mert velők Svájcban és Budapesten, amott vagy ötször, találkoztam. Az angol delegátus megtudta, hogy tagja vagyok a Royal Economic Societynak és a new yorki Akademy of Political Science-nak. Az olasz és oláh ezredeseknél is találtam valamit, ami bebizonyította, hogy országaikban nem vagyok járatlan. A kihallgattatás a bizottság formaszerű ülésében történt, melynek megnyitása után az elnök nekem adta a szót. Egy órában állapították meg francia előadásom időtartamát. Az alatt senki sem szólt közbe. Utána sem intéztek hozzám kérdéseket. Az igaz, hogy az adott keretben, melyet a magyar biztos közölt velem, minden felmerülhető ellenvetésre előzetesen igyekeztem megfelelni" - írta emlékirataiban Gaal Jenő.
A románok az eleki járást, Eleket, a 22 ezer hold területű Lőkösházának több, mint felét, valamint a vasútállomást is követelték. Gaal Jenő emlékiratokat, adatgyűjteményeket és térképeket bocsátott a delegáció rendelkezésére, melyek a román fél adatait megcáfoltak. Végül 1922. augusztus 28-án Budapesten Magyarország javára dőlt el a kérdés. Közbenjárásának köszönhető, hogy Lőkösházát, Eleket, Gesztet, Ártándot és Biharkeresztest nem csatolták el Magyarországtól.
Andor József: Nagy Lajos magyar király (1326-82.) Regényes korrajz. Bp., 1908, Szent István-Társulat, 196 p. Szövegközti fekete-fehér képekkel illusztrálva. Kiadói aranyozott, festett, szecessziós egészvászon-kötés, az elülső kötéstáblán apró lyukkal, összességében szép állapotban. Eredeti kiadói kartontokban.
Csicsáky Jenő: Mu, az emberiség szülőföldje. (Buenos Aires, 1970), Transsylvania, 226+(4) p. Emigráns kiadás. Kiadói aranyozott egészbőr-kötés, a borítón és a gerincen kis felületi sérülésekkel, egyébként jó állapotban.
Ruzsa Jenő: A Kanadai Magyarság Története. Toronto, 1940, szerzői. 510 p. Első kiadás. Megjelent 2000 példányban. Számos fekete-fehér képpel, fotóval illusztrált, többe közt Horthy Miklós kormányzó egészoldalas portréjával, néhány fényképpel a Justice for Hungary reprülőgépről, valamint több fotóval a kanadai magyarság életéről és tagjairól készült portrékkal. Kiadói papírkötés, gerince sérült és kissé foltos, borítón hajtásnyommal és apró szakadásokkal, néhány kevés lap szélén egészen apró szakadásokkal. A tételhez tartozik Ruzsa Jenő kanadai magyar evangélikus lelkész géppel írt levele ismeretlenhez (kísérőlevél az elküldött könyvhöz), egy beírt oldal, fejléces papíron, autográf aláírásával, levél az első borító belsejéhez ragasztva.
Sebestyén Gyula: Világtörténet. A legrégibb időktől korunkig. I. köt. 1. füzet: Ókor. A művelt közönség számára írta: - -. Bp.,[1879.], Weiszmann Testvérek, 1 (fekete-fehér képtábla) t. +40 p. Unicus, több kötete nem jelent meg! Szövegközti fekete-fehér illusztrációkkal. Kiadói papírkötés, szakadt, javított borítóval.
Árpád és az Árpádok. Történelmi emlékmű. Szerkesztette: Csánki Dezső. Árpád vezér halálának ezredik évfordulója alkalmával, Thaly Kálmán kezdeményezésére és támogatásával. Budapest, (1908). Franklin-Társulat magyar irodalmi intézet és könyvnyomda. 1 t. (címkép, hártyapapírral védett heliogravűr) + XVII + [3] + 396 + [2] p. + 34 t. (feliratozott hártyapapírral védett színes tábla) + 21 hasonmás (feliratozott hártyapapírral védett egyleveles hasonmások) + 2 melléklet (kihajtható nemzetségtábla) + 1 térkép (feliratozott hártyapapírral védett színes, kihajtható). Folio. Egyetlen kiadás. Kötetünk Az Árpádok jelentőségét és a magyarság kulturális, diplomáciai vezető szerepét hangsúlyozó jubileumi album és tanulmánygyűjtemény. A színes táblák jó része fejezetkezdő határoló lap, mely oldalszámozáson belüli. Szövegközti színes illusztrációkkal, iniciálékkal, díszkerettel gazdagon díszített munka. Díszesen aranyozott kiadói bőrkötésben, az első kötéstáblán Holló Barnabás Árpádot ábrázoló rézplakettjével, a hátsó táblán dombornyomású képpel, felül aranyozott lapszélekkel. Dekoratív, gyönyörű példány.
Pray [György], Georgius: Dissertatio historico-critica de Sacra Dextera Divi Stephani Primi Hungariae Regis. (- Vita Sancti Stephani: Auctore Carthuitius Episcopus. [Hartvik, győri püspök]) [Bécs] Vindobonae, 1771. Typis Joannis Thomae Nobilis de Trattnern. 1 t. (kihajtható rézmetszetű címkép) + 171 + [1] p. Első kiadás. A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, amikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez. A szerző volt az, aki tudomást szerezve az ereklye hollétéről, rávette Mária Teréziát annak visszaszerzésére. A raguzaiak hosszas diplomáciai tárgyalások után végül kiadták, így 1771. június 21-én nagy pompával megérkezhetett Budára. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta a királynő, és egyidejűleg elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését. Pray György (1723-1801) jezsuita történetíró munkája a legbecsesebb magyar ereklye hazatérésének állít emléket. A kötet második felében Pray György a Szent Jobbról meglévő első írásos forrást, Hartvik győri püspök 1116 körüli időkből származó legendagyűjteményének Szent István életére vonatkozó részét közli. Korabeli, gerincén díszesen aranyozott, öt bordára fűzött egészbőr kötésben, piros festésű lapszélekkel. A gerinc borítása a legalsó borda alatt hiányos, de összességében nagyon jó példány.
[Révay Péter] Petrus de Rewa: Commentarius de Sacra Regni Hungariae Corona, ad nostra usq[ue] tempora continuatus. (honoribus [...] domini Grancisci e comitibus Kalnoky de Körös-Patak [...] dum in [...] S. J. Academia Claudiopolitana, promotore R. P. Andrea Gall e Societate Jesu [...] suprema aa. ll. & philosophiae laurea insigniretur a neo-doctoribus condiscipulis dicatus anno Salutis M. DCC. XXXV. [Kolozsvár] Claudiopoli, [1735]. Typis Academicis Societatis Jesu, per Simonem Thadaeum Weichenberg. 1 t. (allegorikus rézmetszetű címkép) + [22] + 109 + [83] p. A Szent Koronáról megjelent első önálló munka, első kiadása 1613-ban, Augsburgban jelent meg. A szerző 1608 és 1622 között koronaőr volt. Justus Lipsius követőjeként és a rendi szempontú államelmélet első - egyben legeredetibb - magyar képviselőjeként emlegetik. Az általa viselt koronaőri tisztség felújítása a rendi politika vívmányai közé tartozott, a nemesi nemzet szimbólumának tekintett koronát ugyanis a Habsburgok 1608 előtt hosszú ideig külföldön őriztették. Művét a barokk rendi ideológia közvetlen előkészítőjeként tartják számon. Kritikai szemléletű történetírása keveredik a korona eredetének legendáiban és misztikus erejében való feltétlen meggyőződésével. Népszerűségét jelzi, hogy még a XVII. században több kiadást megért. Művelődéstörténeti szempontból a korona leírása teszi figyelemre méltóvá. Révay ugyanis az egyik lemezen Szűz Mária alakját vélte felfedezni, Weszprémi István pedig ugyanott Dukász Mihály bizánci uralkodó - ma is látható - alakját írta le 1790-ben. Akik szerint a teljes koronát II. Szilveszter pápa adományozta Szent Istvánnak, Révayra hivatkoznak. A ma uralkodó álláspont hívei - miszerint két önálló részt egyesítettek - pedig azt vallják, hogy a koronaőr tévedett. Példányunk címképmetszete verzóján régi, kézzel merített papírral megerősítve. A címlapon régi gyűjteményi bélyegzés. Korabeli, öt bordára fűzött, gerincén kopott aranyozású egészbőr kötésben, piros festésű lapszélekkel. Jó példány.
Fischer Károly Antal: A hun-magyar írás és annak fennmaradt hagyományai. (Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvész, turkológus, orientalista baráti levelének és kétoldalas olvasói levelének eredeti kéziratával.) Budapest, 1889. Heisler J. könyvnyomdája. 105 + [3] p. Első kiadás. Fischer Károly Antal (1838-1926) magyar királyi vasúti hivatalnok, műkedvelő nyelvész, a hun-magyar rovásírás szakértője. Oldalszámozáson belül számos ábrával illusztrált szakmunkája a rovásíráson mellett a hun-magyar rokonság elméletét támogatja, ám munka fókuszában elsősorban az adatközlés, illetve a hun rovásírásos emlékek tanulmányozásának tudománytörténete áll. A kötetbe helyezve Szentkatolnai Bálint Gábor (1844-1913) nyelvész, turkológus, kolozsvári egyetemi tanár két, 1892-ben keletkezett autográf kézirata. A Kaukázusban és Közép-Ázsiában hosszabb kutatóutat töltött Szentkatolnai Bálint Gábor egyik kézirata a Fischer Károly Antalnak küldött, egy oldal terjedelmű kézirat, "Kedves Barátom" kezdettel, mely levélben a Fischer Károly Antal által felvetett egyik filológiai kérdésre ír meggyőző választ. A másik, két oldal terjedelmű kéziratát feltehetően a sepsiszentgyörgyi "Székely Nemzet" folyóirat olvasói levelének szánta. Az emlékezetes levélben a turkológus professzor a budapesti lapok hazafiatlanságáról ejt néhány szót, amennyiben a lapok a hun-székely rovásírással kapcsolatos újabb tudományos eredmények közlését - mivel az kívül esik érdeklődési körükön - teljességgel mellőzik. Szentkatolnai Bálint Gábor néhány szóban a finnugrista tudósok, és általánosságban a hivatásos tudományosság felkent képviselőinek érzelemvilágáról is beszámol: "A Székely Nemzet november 9-iki és 11-iki számaiban látott besenyő kincsek hun-magyar föliratjainak megfejtését, s így azok mivoltának igazolását a fővárosi nagy lapok (egynek kivételével) agyonhallgatták; mintha ama tény, hogy annyi régi arany kincs a nevetségesnek tartott hun-magyar írás réges-régi létezését bizonyítja, a budapestiekre nézve annyi értékkel sem bírna, mint az, hogy a fővárosban egy kutya kilencet kölykezett. Meglehet, a Székely Nemzet vidéki volta miatt [mellőztek] a büszke fővárosi lapok régi dicsőségünk emez arany okmányairól legalább említést tenni. Ezelőtt a 60-as években, midőn az enlaki unitárius templomnak "Georgius Musnai; Csak egy az Isten" hat szóból álló hun-magyar fölirata ismeretessé lett, mily nagy volt az öröm, pedig az a hun-magyar írásnak csak kétszáz éves, rövidke bizonyítéka volt. Hja akkor még nem voltak oly nagy számban az olyan tudósok, akiket bánt, ha fajunk múltjából valami nemes anyag földerül!" A kolozsvári turkológus olvasói levele egyszerre eleveníti meg a hirtelen megnövekedett Budapesttel kapcsolatos vidéki neheztelések világát, a fővárosi média nyomasztó túlsúlyát, illetve ítéli el a becsatornázott, hivatalossá lett finnugor nyelvészet befolyásos világának hazafiatlan természetét. Az első előzéken régi tulajdonosi könyvjegy. Poss.: Málik József okleveles építészmérnök, törvényszéki hites szakértő. Aranyozott gerincű korabeli félbőr kötésben, az aranyozott címfelirat a gerincen vörös címkén. Dekoratív, szép példány.
Ipolyi Arnold: A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények története és műleírása. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából írta Ipolyi Arnold. Budapest, 1886. Magyar Tudományos Akadémia (Franklin-Társulat ny.) XIV + [2] + 233 + [1] p. Folio. Első kiadás. Ipolyi Arnold (1823-1886) történész, művészettörténész, művelődéstörténész, etnográfus, besztercebányai püspök, a Magyar Történelmi Társulat elnökének munkája az első modern összefoglalás a Szent Korona történetéről és a nemzeti ereklye első komoly művészeti leírása. Oldalszámozáson belül 4 egész oldalas és 27 szövegközi fametszetű illusztrációval. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzések, néhány oldalon apró foltosság. Poss.: Czunft Vilmos, Czunft Janka. [dr. Czunft Vilmos (1897-1945) orvos, radiológus, a fővárosi Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézetnek főorvosa.] Aranyozott gerincű, álbordás korabeli félmaroquin kötésben, pávamintás festésű lapszélekkel. Dekoratív, szép példány.
A magyar nemzet története. Szerkeszti: Szilágyi Sándor. Ügynöki mintakötet. Budapest, 1895. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. 1 t. (hártyapapírral védett címkép, színes kőnyomat) + 15 + [1] p.; 161-176 p.; CLXXII-CXCII p.; XVI p.; CXLV-CLX p.; 17-32 p.; XXXIII-XLVIII p.; 195-206 + [2] p. + 7 t. (színes litográfia, ebből 4 dupla oldalas) + 3 t. (heliogravűr, ebből egy dupla oldalas) + 32 t. (ebből 6 dupla oldalas) + 3 térkép (színes, dupla oldalas) + 2 melléklet (dupla oldalas, ebből egy színes). Az 1896. évi ezredéves ünnepségsorozat méltó megünneplésére a könyves szakma is készült. Emich Gusztáv vezérigazgató kezdeményezésére az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. reprezentatív, gazdagon illusztrált történelmi sorozatot indított. A közületek, hazafiak és családok részére szánt, olvasmányos stílusban készült, népszerű, tíz kötetes munka szerkesztésével Szilágyi Sándor történészt bízták meg. A kihajtható táblákkal és hasonmásokkal, színes kőnyomatokkal, heliogravűrökkel és egyszínnyomású táblákkal, színes térképekkel gazdagon mellékelt népszerű történelmi szakmunkát oldalszámozáson belül további gazdag szövegközti illusztrációs anyag kísérte, mely grafikákat a korszak vezető könyvillusztrátorai jegyzik: Benczúr Gyula, Cserna Károly, Déry Béla, Dörre Tivadar, Malachovsky Nándor, Mühlbeck Károly, Passuth Ödön, Richter Aurél, Spányi Béla, Székely Árpád. Ügynöki mintapéldányunk a reménybeli előfizetők meggyőzésére készült, és a nagy munka összesen nyolc részletét hordozza, gazdag tábla- és térképmelléklet kíséretében. Címképén Munkácsy Mihály "Honfoglalás" című történelmi festményének egyik vázlata "A szlávok hódolata Árpád előtt" címmel, színes kőnyomatú kivitelben, hártyapapírral védve. Díszesen aranyozott, dombornyomásos illusztrált kiadói félbőr kötésben, a hátsó kötéstáblán aranyozott ornamentikus minta és az aranyozott nagycímer kíséretében elhelyezett aranyozott címfelirattal, márványmintás festésű lapszélekkel, enyhén kopott kiadói védőborítóban. Dekoratív, szép példány.
Darabanth Auction House
![Sebestyén Gyula: Világtörténet. A legrégibb időktől korunkig. I. köt. 1. füzet: Ókor. A művelt közönség számára írta: - -. Bp.,[1879.], Weiszmann Testvérek, 1 (fekete-fehér képtábla) t. +40 p. Unicus, több kötete nem jelent meg! Szövegközti fekete-fehér illusztrációkkal. Kiadói papírkötés, szakadt, javított borítóval.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3348063.jpg)
![Árpád és az Árpádok. Történelmi emlékmű. Szerkesztette: Csánki Dezső. Árpád vezér halálának ezredik évfordulója alkalmával, Thaly Kálmán kezdeményezésére és támogatásával. Budapest, (1908). Franklin-Társulat magyar irodalmi intézet és könyvnyomda. 1 t. (címkép, hártyapapírral védett heliogravűr) + XVII + [3] + 396 + [2] p. + 34 t. (feliratozott hártyapapírral védett színes tábla) + 21 hasonmás (feliratozott hártyapapírral védett egyleveles hasonmások) + 2 melléklet (kihajtható nemzetségtábla) + 1 térkép (feliratozott hártyapapírral védett színes, kihajtható). Folio. Egyetlen kiadás. Kötetünk Az Árpádok jelentőségét és a magyarság kulturális, diplomáciai vezető szerepét hangsúlyozó jubileumi album és tanulmánygyűjtemény. A színes táblák jó része fejezetkezdő határoló lap, mely oldalszámozáson belüli. Szövegközti színes illusztrációkkal, iniciálékkal, díszkerettel gazdagon díszített munka. Díszesen aranyozott kiadói bőrkötésben, az első kötéstáblán Holló Barnabás Árpádot ábrázoló rézplakettjével, a hátsó táblán dombornyomású képpel, felül aranyozott lapszélekkel. Dekoratív, gyönyörű példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3350074.jpg)
![Pray [György], Georgius: Dissertatio historico-critica de Sacra Dextera Divi Stephani Primi Hungariae Regis. (- Vita Sancti Stephani: Auctore Carthuitius Episcopus. [Hartvik, győri püspök]) [Bécs] Vindobonae, 1771. Typis Joannis Thomae Nobilis de Trattnern. 1 t. (kihajtható rézmetszetű címkép) + 171 + [1] p. Első kiadás. A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, amikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez. A szerző volt az, aki tudomást szerezve az ereklye hollétéről, rávette Mária Teréziát annak visszaszerzésére. A raguzaiak hosszas diplomáciai tárgyalások után végül kiadták, így 1771. június 21-én nagy pompával megérkezhetett Budára. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta a királynő, és egyidejűleg elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését. Pray György (1723-1801) jezsuita történetíró munkája a legbecsesebb magyar ereklye hazatérésének állít emléket. A kötet második felében Pray György a Szent Jobbról meglévő első írásos forrást, Hartvik győri püspök 1116 körüli időkből származó legendagyűjteményének Szent István életére vonatkozó részét közli. Korabeli, gerincén díszesen aranyozott, öt bordára fűzött egészbőr kötésben, piros festésű lapszélekkel. A gerinc borítása a legalsó borda alatt hiányos, de összességében nagyon jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3350077.jpg)
![[Révay Péter] Petrus de Rewa: Commentarius de Sacra Regni Hungariae Corona, ad nostra usq[ue] tempora continuatus. (honoribus [...] domini Grancisci e comitibus Kalnoky de Körös-Patak [...] dum in [...] S. J. Academia Claudiopolitana, promotore R. P. Andrea Gall e Societate Jesu [...] suprema aa. ll. & philosophiae laurea insigniretur a neo-doctoribus condiscipulis dicatus anno Salutis M. DCC. XXXV. [Kolozsvár] Claudiopoli, [1735]. Typis Academicis Societatis Jesu, per Simonem Thadaeum Weichenberg. 1 t. (allegorikus rézmetszetű címkép) + [22] + 109 + [83] p. A Szent Koronáról megjelent első önálló munka, első kiadása 1613-ban, Augsburgban jelent meg. A szerző 1608 és 1622 között koronaőr volt. Justus Lipsius követőjeként és a rendi szempontú államelmélet első - egyben legeredetibb - magyar képviselőjeként emlegetik. Az általa viselt koronaőri tisztség felújítása a rendi politika vívmányai közé tartozott, a nemesi nemzet szimbólumának tekintett koronát ugyanis a Habsburgok 1608 előtt hosszú ideig külföldön őriztették. Művét a barokk rendi ideológia közvetlen előkészítőjeként tartják számon. Kritikai szemléletű történetírása keveredik a korona eredetének legendáiban és misztikus erejében való feltétlen meggyőződésével. Népszerűségét jelzi, hogy még a XVII. században több kiadást megért. Művelődéstörténeti szempontból a korona leírása teszi figyelemre méltóvá. Révay ugyanis az egyik lemezen Szűz Mária alakját vélte felfedezni, Weszprémi István pedig ugyanott Dukász Mihály bizánci uralkodó - ma is látható - alakját írta le 1790-ben. Akik szerint a teljes koronát II. Szilveszter pápa adományozta Szent Istvánnak, Révayra hivatkoznak. A ma uralkodó álláspont hívei - miszerint két önálló részt egyesítettek - pedig azt vallják, hogy a koronaőr tévedett. Példányunk címképmetszete verzóján régi, kézzel merített papírral megerősítve. A címlapon régi gyűjteményi bélyegzés. Korabeli, öt bordára fűzött, gerincén kopott aranyozású egészbőr kötésben, piros festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3350076.jpg)
![Fischer Károly Antal: A hun-magyar írás és annak fennmaradt hagyományai. (Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvész, turkológus, orientalista baráti levelének és kétoldalas olvasói levelének eredeti kéziratával.) Budapest, 1889. Heisler J. könyvnyomdája. 105 + [3] p. Első kiadás. Fischer Károly Antal (1838-1926) magyar királyi vasúti hivatalnok, műkedvelő nyelvész, a hun-magyar rovásírás szakértője. Oldalszámozáson belül számos ábrával illusztrált szakmunkája a rovásíráson mellett a hun-magyar rokonság elméletét támogatja, ám munka fókuszában elsősorban az adatközlés, illetve a hun rovásírásos emlékek tanulmányozásának tudománytörténete áll. A kötetbe helyezve Szentkatolnai Bálint Gábor (1844-1913) nyelvész, turkológus, kolozsvári egyetemi tanár két, 1892-ben keletkezett autográf kézirata. A Kaukázusban és Közép-Ázsiában hosszabb kutatóutat töltött Szentkatolnai Bálint Gábor egyik kézirata a Fischer Károly Antalnak küldött, egy oldal terjedelmű kézirat, "Kedves Barátom" kezdettel, mely levélben a Fischer Károly Antal által felvetett egyik filológiai kérdésre ír meggyőző választ. A másik, két oldal terjedelmű kéziratát feltehetően a sepsiszentgyörgyi "Székely Nemzet" folyóirat olvasói levelének szánta. Az emlékezetes levélben a turkológus professzor a budapesti lapok hazafiatlanságáról ejt néhány szót, amennyiben a lapok a hun-székely rovásírással kapcsolatos újabb tudományos eredmények közlését - mivel az kívül esik érdeklődési körükön - teljességgel mellőzik. Szentkatolnai Bálint Gábor néhány szóban a finnugrista tudósok, és általánosságban a hivatásos tudományosság felkent képviselőinek érzelemvilágáról is beszámol: "A Székely Nemzet november 9-iki és 11-iki számaiban látott besenyő kincsek hun-magyar föliratjainak megfejtését, s így azok mivoltának igazolását a fővárosi nagy lapok (egynek kivételével) agyonhallgatták; mintha ama tény, hogy annyi régi arany kincs a nevetségesnek tartott hun-magyar írás réges-régi létezését bizonyítja, a budapestiekre nézve annyi értékkel sem bírna, mint az, hogy a fővárosban egy kutya kilencet kölykezett. Meglehet, a Székely Nemzet vidéki volta miatt [mellőztek] a büszke fővárosi lapok régi dicsőségünk emez arany okmányairól legalább említést tenni. Ezelőtt a 60-as években, midőn az enlaki unitárius templomnak "Georgius Musnai; Csak egy az Isten" hat szóból álló hun-magyar fölirata ismeretessé lett, mily nagy volt az öröm, pedig az a hun-magyar írásnak csak kétszáz éves, rövidke bizonyítéka volt. Hja akkor még nem voltak oly nagy számban az olyan tudósok, akiket bánt, ha fajunk múltjából valami nemes anyag földerül!" A kolozsvári turkológus olvasói levele egyszerre eleveníti meg a hirtelen megnövekedett Budapesttel kapcsolatos vidéki neheztelések világát, a fővárosi média nyomasztó túlsúlyát, illetve ítéli el a becsatornázott, hivatalossá lett finnugor nyelvészet befolyásos világának hazafiatlan természetét. Az első előzéken régi tulajdonosi könyvjegy. Poss.: Málik József okleveles építészmérnök, törvényszéki hites szakértő. Aranyozott gerincű korabeli félbőr kötésben, az aranyozott címfelirat a gerincen vörös címkén. Dekoratív, szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3350923.jpg)
![Ipolyi Arnold: A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények története és műleírása. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából írta Ipolyi Arnold. Budapest, 1886. Magyar Tudományos Akadémia (Franklin-Társulat ny.) XIV + [2] + 233 + [1] p. Folio. Első kiadás. Ipolyi Arnold (1823-1886) történész, művészettörténész, művelődéstörténész, etnográfus, besztercebányai püspök, a Magyar Történelmi Társulat elnökének munkája az első modern összefoglalás a Szent Korona történetéről és a nemzeti ereklye első komoly művészeti leírása. Oldalszámozáson belül 4 egész oldalas és 27 szövegközi fametszetű illusztrációval. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzések, néhány oldalon apró foltosság. Poss.: Czunft Vilmos, Czunft Janka. [dr. Czunft Vilmos (1897-1945) orvos, radiológus, a fővárosi Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézetnek főorvosa.] Aranyozott gerincű, álbordás korabeli félmaroquin kötésben, pávamintás festésű lapszélekkel. Dekoratív, szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3350926.jpg)
![A magyar nemzet története. Szerkeszti: Szilágyi Sándor. Ügynöki mintakötet. Budapest, 1895. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. 1 t. (hártyapapírral védett címkép, színes kőnyomat) + 15 + [1] p.; 161-176 p.; CLXXII-CXCII p.; XVI p.; CXLV-CLX p.; 17-32 p.; XXXIII-XLVIII p.; 195-206 + [2] p. + 7 t. (színes litográfia, ebből 4 dupla oldalas) + 3 t. (heliogravűr, ebből egy dupla oldalas) + 32 t. (ebből 6 dupla oldalas) + 3 térkép (színes, dupla oldalas) + 2 melléklet (dupla oldalas, ebből egy színes). Az 1896. évi ezredéves ünnepségsorozat méltó megünneplésére a könyves szakma is készült. Emich Gusztáv vezérigazgató kezdeményezésére az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. reprezentatív, gazdagon illusztrált történelmi sorozatot indított. A közületek, hazafiak és családok részére szánt, olvasmányos stílusban készült, népszerű, tíz kötetes munka szerkesztésével Szilágyi Sándor történészt bízták meg. A kihajtható táblákkal és hasonmásokkal, színes kőnyomatokkal, heliogravűrökkel és egyszínnyomású táblákkal, színes térképekkel gazdagon mellékelt népszerű történelmi szakmunkát oldalszámozáson belül további gazdag szövegközti illusztrációs anyag kísérte, mely grafikákat a korszak vezető könyvillusztrátorai jegyzik: Benczúr Gyula, Cserna Károly, Déry Béla, Dörre Tivadar, Malachovsky Nándor, Mühlbeck Károly, Passuth Ödön, Richter Aurél, Spányi Béla, Székely Árpád. Ügynöki mintapéldányunk a reménybeli előfizetők meggyőzésére készült, és a nagy munka összesen nyolc részletét hordozza, gazdag tábla- és térképmelléklet kíséretében. Címképén Munkácsy Mihály "Honfoglalás" című történelmi festményének egyik vázlata "A szlávok hódolata Árpád előtt" címmel, színes kőnyomatú kivitelben, hártyapapírral védve. Díszesen aranyozott, dombornyomásos illusztrált kiadói félbőr kötésben, a hátsó kötéstáblán aranyozott ornamentikus minta és az aranyozott nagycímer kíséretében elhelyezett aranyozott címfelirattal, márványmintás festésű lapszélekkel, enyhén kopott kiadói védőborítóban. Dekoratív, szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3350073.jpg)
