Magyarország hatályos törvényei, kiegészítve a törvényeket módosító jo...

Magyarország hatályos törvényei, kiegészítve a törvényeket módosító jogszabályokkal. Főszerkesztő: Vladár Gábor. I-III. kötet. I. kötet: 1000-1877. II. kötet: 1878-1884. III. kötet: 1885-1895. [Teljes mű három kötetben.]
Budapest, 1943-1944. Grill Károly Könyvkiadóvállalata (Általános Nyomda és Grafikai Intézet Rt.) XVI + 672 p.; VII + [1] + 723 + [1] p.; VII + [1] + 733 + [1] p. Egyetlen kiadás.
Jogi kiadványsorozatunk az 1000-1895 között hozott, utólagos módosító jogszabályokkal vagy anélkül is hatályban levő törvényeket tartalmazza. A kronológiai rendben sorakoztatott törvények emlékezetesen mutatják be azt a folyamatot, ahogyan az állam, illetve a jog lépésről lépésre egyre szabályozottan kodifikálja az államon belüli társadalmi együttélés gazdasági, polgári jogi, büntetőjogi, közigazgatási és önkormányzati keretrendszerét. Törvényköteteink a középkorból származó, ám azóta is hatályban maradó törvénykezése szabályozza például, hogy külföldiekre ne ruháztassanak tisztségek, a király az országban lakjék, országgyűlés hozzájárulása nélkül ne szedhessen adót, a szent koronát pedig testülettel kell őriztetni. Első kötetünk a 61. oldaltól már XIX. században keletkezett törvényeket sorol, többek között az Országos Széchenyi Könyvtárról (1807), a Nemzeti Múzeumról (1808), a magyar nyelv jogairól (1844), a népiskolai közoktatásról (1868), a nemzetiségi egyenjogúságról (1868), a bírói hatalom gyakorlásáról (1869), az Állami Számvevőszék felállításáról (1870), a királyi ügyészségekről (1871), a vakok budapesti intézetéről (1873), a nők teljes korúságáról (1874), a kereskedelemről (1875), a métermérték bevezetéséről (1876), a cseléd és gazda közti viszony szabályozásáról (1876), a közegészségügy szabályozásáról (1876), a gyámsági és gondoksági ügyek rendezéséről (1877). A második kötet sok egyéb mellett a büntető törvénykönyvről (1878), a szemérem elleni vétségekről (1878), a párviadalokról (1878), a magyar nyelv tanításáról a népoktatási intézményekben (1879), a csődeljárásról (1881), az iparról és a gyári munkásságról (1884) rendelkezik. A harmadik kötetben a törvényhatóságokról, azaz önkormányzatokról (1886), a közutakról és vámokról (1890), a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről, hegyközségekről (1894), a házassági jogról (1894), a találmányi szabadalmakról (1895) és a vallás szabad gyakorlatáról (1895) hozott, és kiegészítésekkel vagy anélkül még az 1940-es években is hatályban levő törvényekről esik szó.
Egységes, aranyozott gerincű kiadói félbőr kötésben (Kovács György és Strasser Ferenc kötészete, Budapest). Jó példány.