Aradi vértanúk albuma. Arad sz. kir. város közönsége és az aradi "Kölc...

Aradi vértanúk albuma. Arad sz. kir. város közönsége és az aradi "Kölcsey-egyesület" megbízásából szerkesztette Varga Ottó.
Budapest, [1902]. Lampel R. - Wodianer F. és Fiai (ny.) 1 t. (feliratozott hártyapapírral védett címkép) + 297 + [3] p. + 1 t. (feliratozott hártyapapírral védett) + 7 melléklet (levél-hasonmások, ebből 6 kétleveles, melyekből 4-et feliratozott hártyapapír véd).
A kegyeletes nemzeti emlékezetben őrzött szabadságharc aradi vértanúinak méltó megünneplésére már a kiegyezés pillanatától, 1867-től születtek tervek. Több emlékműterv is született, ezek közül végül Zala György szoborkompozíciója valósult meg: az aradi színhelyen 1890. október 6-án avatták fel a Szabadság-szobrot. Emlékalbumunk 1890. évi első kiadása is ebből az alkalomból készült, albumunk felépítése későbbi, bővített kiadásaiban sem változik érdemben. A Zichy Mihály, Benczúr Gyula, Benczúr Béla, Papp Henrik, Mannheimer Gusztáv, Jendrássik Jenő, Baranski Emil rajzaival illusztrált kötet a tábornokok rövid pályaképe, a világosi fegyverletétel, a kivégzés körülményeinek ismertetése, majd a Haynau- és Bach-rendszer rövid áttekintése után a vértanúk kultuszát, majd Arad város példátlan gazdasági fejlődését ismerteti. Jóllehet Arad városa a századfordulón még döntően magyarlakta település volt, a munka a századfordulós (és bizonyos szorongást tükröző) nemzetpolitika jegyében függelékként közli Concha Győző "A magyar faj hegemoniája" című cikkét, amely a magyarság és németség civilizációteremtő ereje mellett érvel.
Tételünk a munka ötödik, bővített kiadásából való. Az előzékeken enyhe foltosság, példányunk a fűzése az első előzéknél kissé meglazult.
Aranyozott, foltos gerincű, kopott, sérült korabeli félvászon kötésben, kissé foltos kötéstáblákkal, az első kötéstáblán az emlékmű egy részletének dombornyomású illusztrációjával.