Bástya SE: Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) sportegyesülete, amely 1951-ben alakult, előtte a Budapesti Textiles SE nevet viselte, amely a nagy múltú MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) utódja volt. Ezen a néven mindössze két évig működött, 1951 és 1953 között; 1953-tól Budapesti Vörös Lobogó SE, majd 1956 után ismét MTK néven szerepelt az egyesület. Az ÁVH vörös csillagos jelvénye látható a felvarrón is.
1954 Az Aranycsapatnak küldött eksztatikus rajongói levél egy ismeretlen 44 éves nőtől a labdarúgó világbajnokság döntője előtt, Svájcba, Sebes Gusztávnak és Puskás Ferencnek címezve. A két oldalas, sűrűn teleírt levélben a hölgy 10 gólt, a világbajnoki babért kéri, hogy a "Szép fiúk" a "Drága Fiúk", valamint a korábbi meccsek dicső győzelmeit írja le és méltatja.
1954 Ecstatic fan letter sent to the Golden Team by an unknown 44-year-old woman before the final of the Football World Cup in Switzerland, addressed to Gusztáv Sebes and Ferenc Puskás. In the two-page, densely written letter, the lady asks for 10 goals, the world championship trophy, and describes and praises the glorious victories of the "Pretty Boys" and the "Drága Fiúk" as well as the previous matches.
[Kézirat] A Képzőművészeti Főiskola Értesítője új folyamának első száma. Sokszorosított gépirat. (1951 körül). Kelt: Budapest, 1953 körül. Két levél, mérete egységesen: 295x210 mm, három gépelt oldal. Az ország első, felsőoktatási szintű képzőművészeti intézménye 1945-től viselte a Magyar Képzőművészeti Főiskola nevet. A koalíciós idők utáni diktatúra az itteni oktatásra is rányomta bélyegét; a kortárs nyugati művészeti törekvésekről nem eshetett szó. Ezen a gyakorlaton változtatott Főiskolai Értesítőnk gépiratban terjesztett első száma, amely az expresszionista osztrák festő, Oskar Kokoschka újabb keltű kiáltványát teszi közzé magyar fordításban. Oskar Kokoschka 1950-ben készítette el nagy méretű, "The Myth of Prometheus" címet viselő freskóját, mely egy londoni magánház mennyezetét díszíti. A munka elkészülte alkalmából szerzőnk újraértelmezi a modernista festészet társadalmi felelősségét, egyben kijelöli a művész társadalmi pozícióját a második világháború utáni, elgépiesedő társadalomban. Jó állapotú lapok, tűzve, hajtogatva, nyitólapján apró sérüléssel.
cca 1956 Ady Endre portréja, Fleischer Miklós festménye után készült, nagyméretű fotó kartonon, Fleischer Miklós (1894-1958) festőművész autográf aláírásával és ajándékozási soraival Implon Irén (1927-2011) erdélyi magyar újságíró, szerkesztő részére, kissé foltos karton, 23,5x16,5 cm, karton: 38,5x29 cm
[Dokumentum, 1956.] A Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének 14 pontja. Az 1956-os forradalom egyik alapító dokumentumának korabeli gépelt, sokszorosított példánya. Kelt: Budapest, 1956. október 22. Egyetlen lap, mérete: 293x210 mm. 50 gépelt sor. Az 1945-ben alakult diák érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét a koalíciós idők végén ellehetetlenítették, működését kommunista felügyelet alá rendelték. A Rákosi-diktatúrában érdemi diák önkormányzatiság és érdekképviselet nem létezett, a diákságot a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) nevű szervezetbe tömörítették, melynek tevékenysége az állampárt hivatalos kommünikéinek ismertetésére korlátozódott. 1956 kora őszén, szeptember 16-án a Szegedi Egyetemen újjáalakult a MEFESZ, és négy nappal később elfogadta az egyetemi hallgatók programpontjait. A szegedi pontok Rákosiék felelősségre vonását, Nagy Imre kormányzati szerepét követelték; sajtószabadságot és szabad választásokat sürgettek. A szegedi kezdeményezés nyomán a következő napokban a budapesti, pécsi és debreceni egyetemek is megalakították MEFESZ-szervezeteiket. Dokumentumunk az 1956. október 22-én alakult műegyetemi MEFESZ követeléseit teszi közzé. A Műszaki Egyetem 14 pontja még radikálisabb követeléseket fogalmaz meg: a szovjet csapatok teljes kivonását, Nagy Imre kormányfővé emelését, a koncepciós perek áldozatainak felmentését, a tervgazdálkodás rendszerének megszüntetését, a Sztálin-szobor eltávolítását, a nemzeti ünnepek helyreállítását, a Kossuth-címer bevezetését kívánják és szabad választásokat követelnek. A Műszaki Egyetem 14 pontos követeléslistájáról még aznap számos gépelt másolat készült (példányunk ezek egyike). E 14 pontos követelés támogatására másnap tüntetés indult, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetét is jelentette. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal.
[Dokumentum, 1956.] A Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének 14 pontja. Az 1956-os forradalom egyik alapító dokumentumának eredeti, sokszorosított, gépelt példánya. 6347-es számú határozat. Kelt: Budapest, 1956. október 22. Egyetlen lap, mérete: 300x210 mm. 54 gépelt sor. Az 1945-ben alakult diák érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét a koalíciós idők végén ellehetetlenítették, működését kommunista felügyelet alá rendelték. A Rákosi-diktatúrában érdemi diák önkormányzatiság és érdekképviselet nem létezett, a diákságot a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) nevű szervezetbe tömörítették, melynek tevékenysége az állampárt hivatalos kommünikéinek ismertetésére korlátozódott. 1956 kora őszén, szeptember 16-án a Szegedi Egyetemen újjáalakult a MEFESZ, és négy nappal később elfogadta az egyetemi hallgatók programpontjait. A szegedi pontok Rákosiék felelősségre vonását, Nagy Imre kormányzati szerepét követelték; sajtószabadságot és szabad választásokat sürgettek. A szegedi kezdeményezés nyomán a következő napokban a budapesti, pécsi és debreceni egyetemek is megalakították MEFESZ-szervezeteiket. Dokumentumunk a Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének követeléseit teszi közzé. A Műszaki Egyetem 14 pontja a szegedi programpontoknál jóval radikálisabb követeléseket fogalmaz meg: a szovjet csapatok teljes kivonását, Nagy Imre kormányfővé emelését, a koncepciós perek áldozatainak felmentését, a tervgazdálkodás rendszerének megszüntetését, a Sztálin-szobor eltávolítását, a nemzeti ünnepek helyreállítását, a Kossuth-címer bevezetését kívánják, többpártrendszert és szabad választásokat követelnek. A Műszaki Egyetem 14 pontos követeléslistájáról még aznap számos gépelt másolat készült (példányunk ezek egyike). E 14 pontos követelés támogatására másnap tüntetés indult, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetét is jelentette. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal.
[Dokumentum, 1956.] A Magyar Iparművészeti Főiskola MEFESZ-szervezetének 14 pontja. Az 1956-os forradalom egyik alapító dokumentumának gépelt, sokszorosított példánya. Kelt: Budapest, 1956. október 23 körül. Egyetlen lap, mérete: 293x210 mm. 51 gépelt sor. Az 1945-ben alakult diák érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét a koalíciós idők végén ellehetetlenítették, működését kommunista felügyelet alá rendelték. A Rákosi-diktatúrában érdemi diák önkormányzatiság és érdekképviselet nem létezett, a diákságot a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) nevű szervezetbe tömörítették, melynek tevékenysége az állampárt hivatalos kommünikéinek ismertetésére korlátozódott. 1956 kora őszén, szeptember 16-án a Szegedi Egyetemen újjáalakult a MEFESZ, és négy nappal később elfogadta az egyetemi hallgatók programpontjait. A szegedi pontok Rákosiék felelősségre vonását, Nagy Imre kormányzati szerepét követelték; sajtószabadságot és szabad választásokat sürgettek. A szegedi kezdeményezés nyomán a következő napokban a budapesti, pécsi és debreceni egyetemek is megalakították MEFESZ-szervezeteiket és megfogalmazták követeléseiket. Dokumentumunk a Magyar Iparművészeti Főiskola nevében csatlakozik műegyetemisták október 22-i kiáltványához, és változatlan formában közzéteszi a műszaki hallgatók 14 pontját. A kiáltvány a szovjet csapatok teljes kivonását, Nagy Imre kormányfővé emelését, a koncepciós perek áldozatainak felmentését, a tervgazdálkodás rendszerének megszüntetését, a Sztálin-szobor eltávolítását, a nemzeti ünnepek helyreállítását, a Kossuth-címer bevezetését kívánják és szabad választásokat követelnek. A 14 pontos követelés nyomán október 23-án több egyetem hallgatóinak részvételével tüntetés indult, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetét is jelentette. Hajtogatott példányunk hajtásai mentén szakadások, sérülések, felületén kisebb elszíneződés. Korának megfelelő állapotú lap.
[Dokumentum, 1956.] A Csepel Vas és Fémművek Központi Munkástanácsa munkafelvételi felhívásának eredeti, sokszorosított, gépelt példánya. (1956). Csepel, [1956. november 3. körül]. Központi Munkástanács. Egyetlen lap, mérete: 145x205 mm. Budapest egyik legjelentősebb munkás kerülete, Csepel komoly szerepet töltött be az 1956-os forradalomban. A belvárosi hírek hatására Csepel főterén még aznap tüntető tömeg jelent meg, melyre az éjszaka folyamán a főtéri laktanyából sortüzet vezényeltek. Az elkövetkező napokban a csepeli pártház, a rendőrség és a laktanya épületét megostromolták, a csepeli gyár birtoklásáért pedig elkeseredett harc alakult ki a karhatalmisták és a forradalmárok között. A 19 gyárat tömörítő Csepel Vas és Fémművek Központi Munkástanácsa a gyári tűzharc időszaka alatt alakult meg, a testület a karhatalmisták október 28-i távozása után valódi vezetőt is tudott választani Nagy Elek személyében, innentől pedig valódi munkás-érdekvédelmi szervezetnek tekinthető. Az utcai harcok november 1-jei elcsendesedése hatására mind a sajtóban, mind a helyi szervezetekben felhívások jelentek meg a munka felvételének szükségességéről. Jóllehet az október végi napokban a szovjet csapatok kivonulása érdekében tartandó általános ipari sztrájk erejét fontolgatták az ország üzemeiben, a szovjet csapatok Budapestről történt (átmeneti) kivonása nyomán az általános hangulat november elején megváltozott. Munkástanácsi felszólításunk így a munkafelvételre és a sztrájk elvetésére szólítja fel Csepel dolgozóit, igencsak szigorú hangon. Kéziratlapunkon felül apró szakadásnyomok, kisebb gyűrődések. Jó állapotú lap.
[Aprónyomtatvány, röplap, 1956.] Magyar Testvéreink! Bajtársak! A Magyar Néphadsereg Forradalmi Katonai Tanácsának ötpontos kiáltványa a Forradalmi Katonai Tanács megalakulása alkalmából. (1956). Budapest, 1956. október 30. Nyomda nélkül. Egyetlen lap, mérete: 205x140 mm. Az 1956-os forradalom idején az első napok bizonytalansága után a Magyar Néphadsereg (MN) Nagy Imre kormánya mellé állt. Ezzel párhuzamosan a hadsereg rákosista vezetőit eltávolították, a fegyverben levő és a néphadsereget is terrorizáló pártmilíciát, az ÁVH-t lefegyverezték. Október 30-án kelt kiáltványában az MN Forradalmi Katonai Tanácsa bejelenti megalakulását, illetve csatlakozását a munkás és értelmiségi forradalmi tanácsok törekvéseihez. A MN Forradalmi Katonai Tanácsa követeli a szovjet csapatok azonnali kivonását, a határőrség és a néphadsereg egyesítését, és bejelenti, hogy e megújult állapotban az MN a legmesszebbmenőkig támogatja a forradalmat. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyommal.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Kézirat] A Képzőművészeti Főiskola Értesítője új folyamának első száma. Sokszorosított gépirat. (1951 körül). Kelt: Budapest, 1953 körül. Két levél, mérete egységesen: 295x210 mm, három gépelt oldal. Az ország első, felsőoktatási szintű képzőművészeti intézménye 1945-től viselte a Magyar Képzőművészeti Főiskola nevet. A koalíciós idők utáni diktatúra az itteni oktatásra is rányomta bélyegét; a kortárs nyugati művészeti törekvésekről nem eshetett szó. Ezen a gyakorlaton változtatott Főiskolai Értesítőnk gépiratban terjesztett első száma, amely az expresszionista osztrák festő, Oskar Kokoschka újabb keltű kiáltványát teszi közzé magyar fordításban. Oskar Kokoschka 1950-ben készítette el nagy méretű, "The Myth of Prometheus" címet viselő freskóját, mely egy londoni magánház mennyezetét díszíti. A munka elkészülte alkalmából szerzőnk újraértelmezi a modernista festészet társadalmi felelősségét, egyben kijelöli a művész társadalmi pozícióját a második világháború utáni, elgépiesedő társadalomban. Jó állapotú lapok, tűzve, hajtogatva, nyitólapján apró sérüléssel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462966.jpg)
![[Dokumentum, 1956.] A Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének 14 pontja. Az 1956-os forradalom egyik alapító dokumentumának korabeli gépelt, sokszorosított példánya. Kelt: Budapest, 1956. október 22. Egyetlen lap, mérete: 293x210 mm. 50 gépelt sor. Az 1945-ben alakult diák érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét a koalíciós idők végén ellehetetlenítették, működését kommunista felügyelet alá rendelték. A Rákosi-diktatúrában érdemi diák önkormányzatiság és érdekképviselet nem létezett, a diákságot a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) nevű szervezetbe tömörítették, melynek tevékenysége az állampárt hivatalos kommünikéinek ismertetésére korlátozódott. 1956 kora őszén, szeptember 16-án a Szegedi Egyetemen újjáalakult a MEFESZ, és négy nappal később elfogadta az egyetemi hallgatók programpontjait. A szegedi pontok Rákosiék felelősségre vonását, Nagy Imre kormányzati szerepét követelték; sajtószabadságot és szabad választásokat sürgettek. A szegedi kezdeményezés nyomán a következő napokban a budapesti, pécsi és debreceni egyetemek is megalakították MEFESZ-szervezeteiket. Dokumentumunk az 1956. október 22-én alakult műegyetemi MEFESZ követeléseit teszi közzé. A Műszaki Egyetem 14 pontja még radikálisabb követeléseket fogalmaz meg: a szovjet csapatok teljes kivonását, Nagy Imre kormányfővé emelését, a koncepciós perek áldozatainak felmentését, a tervgazdálkodás rendszerének megszüntetését, a Sztálin-szobor eltávolítását, a nemzeti ünnepek helyreállítását, a Kossuth-címer bevezetését kívánják és szabad választásokat követelnek. A Műszaki Egyetem 14 pontos követeléslistájáról még aznap számos gépelt másolat készült (példányunk ezek egyike). E 14 pontos követelés támogatására másnap tüntetés indult, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetét is jelentette. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462964.jpg)
![[Dokumentum, 1956.] A Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének 14 pontja. Az 1956-os forradalom egyik alapító dokumentumának eredeti, sokszorosított, gépelt példánya. 6347-es számú határozat. Kelt: Budapest, 1956. október 22. Egyetlen lap, mérete: 300x210 mm. 54 gépelt sor. Az 1945-ben alakult diák érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét a koalíciós idők végén ellehetetlenítették, működését kommunista felügyelet alá rendelték. A Rákosi-diktatúrában érdemi diák önkormányzatiság és érdekképviselet nem létezett, a diákságot a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) nevű szervezetbe tömörítették, melynek tevékenysége az állampárt hivatalos kommünikéinek ismertetésére korlátozódott. 1956 kora őszén, szeptember 16-án a Szegedi Egyetemen újjáalakult a MEFESZ, és négy nappal később elfogadta az egyetemi hallgatók programpontjait. A szegedi pontok Rákosiék felelősségre vonását, Nagy Imre kormányzati szerepét követelték; sajtószabadságot és szabad választásokat sürgettek. A szegedi kezdeményezés nyomán a következő napokban a budapesti, pécsi és debreceni egyetemek is megalakították MEFESZ-szervezeteiket. Dokumentumunk a Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének követeléseit teszi közzé. A Műszaki Egyetem 14 pontja a szegedi programpontoknál jóval radikálisabb követeléseket fogalmaz meg: a szovjet csapatok teljes kivonását, Nagy Imre kormányfővé emelését, a koncepciós perek áldozatainak felmentését, a tervgazdálkodás rendszerének megszüntetését, a Sztálin-szobor eltávolítását, a nemzeti ünnepek helyreállítását, a Kossuth-címer bevezetését kívánják, többpártrendszert és szabad választásokat követelnek. A Műszaki Egyetem 14 pontos követeléslistájáról még aznap számos gépelt másolat készült (példányunk ezek egyike). E 14 pontos követelés támogatására másnap tüntetés indult, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetét is jelentette. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3463960.jpg)
![[Dokumentum, 1956.] A Magyar Iparművészeti Főiskola MEFESZ-szervezetének 14 pontja. Az 1956-os forradalom egyik alapító dokumentumának gépelt, sokszorosított példánya. Kelt: Budapest, 1956. október 23 körül. Egyetlen lap, mérete: 293x210 mm. 51 gépelt sor. Az 1945-ben alakult diák érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét a koalíciós idők végén ellehetetlenítették, működését kommunista felügyelet alá rendelték. A Rákosi-diktatúrában érdemi diák önkormányzatiság és érdekképviselet nem létezett, a diákságot a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) nevű szervezetbe tömörítették, melynek tevékenysége az állampárt hivatalos kommünikéinek ismertetésére korlátozódott. 1956 kora őszén, szeptember 16-án a Szegedi Egyetemen újjáalakult a MEFESZ, és négy nappal később elfogadta az egyetemi hallgatók programpontjait. A szegedi pontok Rákosiék felelősségre vonását, Nagy Imre kormányzati szerepét követelték; sajtószabadságot és szabad választásokat sürgettek. A szegedi kezdeményezés nyomán a következő napokban a budapesti, pécsi és debreceni egyetemek is megalakították MEFESZ-szervezeteiket és megfogalmazták követeléseiket. Dokumentumunk a Magyar Iparművészeti Főiskola nevében csatlakozik műegyetemisták október 22-i kiáltványához, és változatlan formában közzéteszi a műszaki hallgatók 14 pontját. A kiáltvány a szovjet csapatok teljes kivonását, Nagy Imre kormányfővé emelését, a koncepciós perek áldozatainak felmentését, a tervgazdálkodás rendszerének megszüntetését, a Sztálin-szobor eltávolítását, a nemzeti ünnepek helyreállítását, a Kossuth-címer bevezetését kívánják és szabad választásokat követelnek. A 14 pontos követelés nyomán október 23-án több egyetem hallgatóinak részvételével tüntetés indult, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetét is jelentette. Hajtogatott példányunk hajtásai mentén szakadások, sérülések, felületén kisebb elszíneződés. Korának megfelelő állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462965.jpg)
![[Dokumentum, 1956.] A Csepel Vas és Fémművek Központi Munkástanácsa munkafelvételi felhívásának eredeti, sokszorosított, gépelt példánya. (1956). Csepel, [1956. november 3. körül]. Központi Munkástanács. Egyetlen lap, mérete: 145x205 mm. Budapest egyik legjelentősebb munkás kerülete, Csepel komoly szerepet töltött be az 1956-os forradalomban. A belvárosi hírek hatására Csepel főterén még aznap tüntető tömeg jelent meg, melyre az éjszaka folyamán a főtéri laktanyából sortüzet vezényeltek. Az elkövetkező napokban a csepeli pártház, a rendőrség és a laktanya épületét megostromolták, a csepeli gyár birtoklásáért pedig elkeseredett harc alakult ki a karhatalmisták és a forradalmárok között. A 19 gyárat tömörítő Csepel Vas és Fémművek Központi Munkástanácsa a gyári tűzharc időszaka alatt alakult meg, a testület a karhatalmisták október 28-i távozása után valódi vezetőt is tudott választani Nagy Elek személyében, innentől pedig valódi munkás-érdekvédelmi szervezetnek tekinthető. Az utcai harcok november 1-jei elcsendesedése hatására mind a sajtóban, mind a helyi szervezetekben felhívások jelentek meg a munka felvételének szükségességéről. Jóllehet az október végi napokban a szovjet csapatok kivonulása érdekében tartandó általános ipari sztrájk erejét fontolgatták az ország üzemeiben, a szovjet csapatok Budapestről történt (átmeneti) kivonása nyomán az általános hangulat november elején megváltozott. Munkástanácsi felszólításunk így a munkafelvételre és a sztrájk elvetésére szólítja fel Csepel dolgozóit, igencsak szigorú hangon. Kéziratlapunkon felül apró szakadásnyomok, kisebb gyűrődések. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3464004.jpg)
![[Aprónyomtatvány, röplap, 1956.] Magyar Testvéreink! Bajtársak! A Magyar Néphadsereg Forradalmi Katonai Tanácsának ötpontos kiáltványa a Forradalmi Katonai Tanács megalakulása alkalmából. (1956). Budapest, 1956. október 30. Nyomda nélkül. Egyetlen lap, mérete: 205x140 mm. Az 1956-os forradalom idején az első napok bizonytalansága után a Magyar Néphadsereg (MN) Nagy Imre kormánya mellé állt. Ezzel párhuzamosan a hadsereg rákosista vezetőit eltávolították, a fegyverben levő és a néphadsereget is terrorizáló pártmilíciát, az ÁVH-t lefegyverezték. Október 30-án kelt kiáltványában az MN Forradalmi Katonai Tanácsa bejelenti megalakulását, illetve csatlakozását a munkás és értelmiségi forradalmi tanácsok törekvéseihez. A MN Forradalmi Katonai Tanácsa követeli a szovjet csapatok azonnali kivonását, a határőrség és a néphadsereg egyesítését, és bejelenti, hogy e megújult állapotban az MN a legmesszebbmenőkig támogatja a forradalmat. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyommal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3463954.jpg)
