Monti, Raffaele: Bottega Fellini. Fotografie di Gabriele Stocchi. Roma, 1981, De Luca Editore. Kiadói kartonált kötés, papír védőborítóval, jó állapotban.
Roszner Károly: Akt-tanulmányok. I-II. sorozat. I. sorozat: Boros Mihály: Az akt és a korerkölcs. - - bevezetője. II. soroztat: Elek Artúr: Hogyan nézzünk és hogyan ne nézzünk képet. (Bp.), [1941.]-1943., (Hungária-ny.), 2+8 p. + 12 (hártyapapírral védett akt tanulmány) t.; 22 p. + 12 (hártyapapírral védett akt tanulmány) t.+2 p. Kiadói aranyozott félvászon-kötések, kopott borítókkal, a lapok szélein foltokkal, sérülésekkel.
[Folyóirat] Alkotás. A Magyar Művészeti Tanács folyóirata. Megjelenik havonta egyszer. Felelős szerkesztő: Kassák Lajos. I. évfolyam, 1-12. szám, II. évfolyam, 1-4. szám. (1947. január - 1948. április) [Teljes, a folyóiratnak összesen ez a tizenhat száma jelent meg.] Budapest. 1947-1948. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. - Független-nyomda. A lapszámok terjedelme az első fél évben 56 p., később 42 és 68 p. között változik. Kassák Lajos főszerkesztésével 1947-1948 során tizenhat számot ért meg a koalíciós idők legnívósabb művészeti folyóirata, az Alkotás. A korábbi évtizedekben is már számos lapot alapító, öntörvényű, autonóm alkotó, Kassák Lajos modernista építészeket, festőket, írókat vett maga mellé. Gazdagon illusztrált művészeti folyóiratában művészeti írások, képző- és színművészeti, építészeti és urbanisztikai esszék váltakoztak az irodalmi anyaggal. A Borbíró Virgil építészt, Kárpáti Aurél esszéírót, Hevesy Iván fényképészt, Bárdos Artúr dramaturgot, Déry Tibor, Tamási Áron írókat maguk között tudó szerkesztőség törekvéseiről így ír Kassák Lajos így ír az első számban: "Emlékezünk és az értelem fényénél keressük az utat, amely a tökéletesség birodalma felé vezet. Kötelességek nélkül élünk, de azt mondhatnók, felszabadíthatatlan rabszolgái vagyunk hivatásunknak. Emberek, akiket az alkotó szenvedély tart megszállva, nem a legkisebb ellenállás irányában haladunk, hanem mindenáron át akarjuk törni a falakat, amik mögött, úgy hisszük, meglelhetjük a titkok kulcsát. Nem szakadhatunk el a múlttól s nem térhetünk ki a feladat elől, hogy hírt adjunk a jövőről. Ellentmondók vagyunk, de önmagunknak is ellentmondunk, ha arról van szó, hogy felfedjük a való igazságot. Társadalmi lények vagyunk, magától értetődik, hogy elsősorban társadalmi visszásságainkat érzékeljük. Vigyáznunk kell, hogy ne merüljünk el a múlt siratásában, és ne hódoljunk be a jövő káprázatainak. [. . .] Végzetes bűn lenne bírói ítéletet hozni élő művészetünk irányzatai ellen. Legyünk meggyőződve felőle, hogy minden igazi művész a maga módján valóság gyökeréig akar leásni, és az egyértelmű igazságot szeretné kimondani. Tudva ezt, lapunknak nem kívánunk körülhatárolt irányzatot, vagy szűkebb értelemben vett csoportjelleget adni. Mindazokat szívesen látjuk, akik hivatottak az alkotásra, az igazság, a béke és a szociális fejlődés nevében kívánnak szólni. Nem vetítünk előre kötött programot, de megteszünk mindent annak érdekében, hogy hangsúlyozzuk a szellem jelentőségét, és tehetségünkkel hozzájáruljunk korunk arculatának kialakításához". A Kassák Lajos bevezetésében jelentkező és a folyóirat írásaiban szintén tetten érhető művészeti autonómia iránti igény és a lapot végig jellemző igazságkeresési indulat a fordulat évétől, 1948-tól lehetetlenné vált, ahogyan a terjeszkedő és uralomra jutó kommunista hatalom a sztálinista esztétika és a szocialista realizmus jegyében minden modernista törekvést gátolt, gáncsolt és ellehetetlenített. Az első szám programadó írásának jóformán minden mondata élesen ellenkezik az elkövetkező évek művészeti sematizmusának leegyszerűsítő elveivel. Folyóiratunk valamennyi lapszáma dupla lapszám, a számok két-két oldala színesen nyomott. Gyűjteményünkből összesen két, színes illusztrációt tartalmazó levél hiányzik, valamint az I/11-12. és a II/3-4. lapszám fűzése meglazult. Fűzve, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítókban.
Nick Yapp: 150 Years of Photo Journalism Volume I. II. Könemann, 2001. 480+ 440 p. Kiadói egészvászon kötésben, papír védőborítóval, nagyaon gazdag képanyaggal,
Ortutay Gyula: A magyar népművészet. 1-2. köt. 1. köt. A csonka haza. 2. köt. Erdély. Bp., 1941, Franklin, 388 p.+ I-XVII,XXI-XXXI t.; 308 p.+ I-VI, VIII-XXXII t. Rendkívül gazdag szövegközti és egészoldalas képanyaggal. Kiadói népies egészvászon-kötésben, kissé kopott borítókkal, laza fűzéssel, címlaphiányokban, az 1. kötetben a szennylap szakadt, hiányzó elülső szennylapokkal, az 1. kötetből 4 tábla (XVIII,XIX,XX,XXXII), és a 2. kötetből 1 tábla (VII) hiányzik.
Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800-1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged, 1988, Szerzői. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés,
Amerigo Tot. A művész, Amerigo Tot (1909-1984) szobrászművész által DEDIKÁLT példány! Szerk.: Moldován Tamás. Bp.,[1983.],Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 176+4 p. Gazdag fekete-fehér képanyaggal illusztrált. Kiadói egészvászon-kötés, kissé szakadt kiadói papír védőborítóban.
Die Klosterkirche in Ottobeuren. II. (Schluss-) serie. Photographisch Aufgenommen und Herausgegeben von Otto Aufleger Architekt. Süddeutsche Architektur und Ornamentik im XVIII. Jahrhundert II. Band. München, 1894, Verlag von L. Werner, 2 sztl. lev.+20 t. Zweite Auflage. Kiadói félvászon-kötés, kopott, foltos borítóval, hiányzó szalaggal, bélyegzésekkel, 49x33 cm
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Roszner Károly: Akt-tanulmányok. I-II. sorozat. I. sorozat: Boros Mihály: Az akt és a korerkölcs. - - bevezetője. II. soroztat: Elek Artúr: Hogyan nézzünk és hogyan ne nézzünk képet. (Bp.), [1941.]-1943., (Hungária-ny.), 2+8 p. + 12 (hártyapapírral védett akt tanulmány) t.; 22 p. + 12 (hártyapapírral védett akt tanulmány) t.+2 p. Kiadói aranyozott félvászon-kötések, kopott borítókkal, a lapok szélein foltokkal, sérülésekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3443249.jpg)
![[Folyóirat] Alkotás. A Magyar Művészeti Tanács folyóirata. Megjelenik havonta egyszer. Felelős szerkesztő: Kassák Lajos. I. évfolyam, 1-12. szám, II. évfolyam, 1-4. szám. (1947. január - 1948. április) [Teljes, a folyóiratnak összesen ez a tizenhat száma jelent meg.] Budapest. 1947-1948. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. - Független-nyomda. A lapszámok terjedelme az első fél évben 56 p., később 42 és 68 p. között változik. Kassák Lajos főszerkesztésével 1947-1948 során tizenhat számot ért meg a koalíciós idők legnívósabb művészeti folyóirata, az Alkotás. A korábbi évtizedekben is már számos lapot alapító, öntörvényű, autonóm alkotó, Kassák Lajos modernista építészeket, festőket, írókat vett maga mellé. Gazdagon illusztrált művészeti folyóiratában művészeti írások, képző- és színművészeti, építészeti és urbanisztikai esszék váltakoztak az irodalmi anyaggal. A Borbíró Virgil építészt, Kárpáti Aurél esszéírót, Hevesy Iván fényképészt, Bárdos Artúr dramaturgot, Déry Tibor, Tamási Áron írókat maguk között tudó szerkesztőség törekvéseiről így ír Kassák Lajos így ír az első számban: "Emlékezünk és az értelem fényénél keressük az utat, amely a tökéletesség birodalma felé vezet. Kötelességek nélkül élünk, de azt mondhatnók, felszabadíthatatlan rabszolgái vagyunk hivatásunknak. Emberek, akiket az alkotó szenvedély tart megszállva, nem a legkisebb ellenállás irányában haladunk, hanem mindenáron át akarjuk törni a falakat, amik mögött, úgy hisszük, meglelhetjük a titkok kulcsát. Nem szakadhatunk el a múlttól s nem térhetünk ki a feladat elől, hogy hírt adjunk a jövőről. Ellentmondók vagyunk, de önmagunknak is ellentmondunk, ha arról van szó, hogy felfedjük a való igazságot. Társadalmi lények vagyunk, magától értetődik, hogy elsősorban társadalmi visszásságainkat érzékeljük. Vigyáznunk kell, hogy ne merüljünk el a múlt siratásában, és ne hódoljunk be a jövő káprázatainak. [. . .] Végzetes bűn lenne bírói ítéletet hozni élő művészetünk irányzatai ellen. Legyünk meggyőződve felőle, hogy minden igazi művész a maga módján valóság gyökeréig akar leásni, és az egyértelmű igazságot szeretné kimondani. Tudva ezt, lapunknak nem kívánunk körülhatárolt irányzatot, vagy szűkebb értelemben vett csoportjelleget adni. Mindazokat szívesen látjuk, akik hivatottak az alkotásra, az igazság, a béke és a szociális fejlődés nevében kívánnak szólni. Nem vetítünk előre kötött programot, de megteszünk mindent annak érdekében, hogy hangsúlyozzuk a szellem jelentőségét, és tehetségünkkel hozzájáruljunk korunk arculatának kialakításához". A Kassák Lajos bevezetésében jelentkező és a folyóirat írásaiban szintén tetten érhető művészeti autonómia iránti igény és a lapot végig jellemző igazságkeresési indulat a fordulat évétől, 1948-tól lehetetlenné vált, ahogyan a terjeszkedő és uralomra jutó kommunista hatalom a sztálinista esztétika és a szocialista realizmus jegyében minden modernista törekvést gátolt, gáncsolt és ellehetetlenített. Az első szám programadó írásának jóformán minden mondata élesen ellenkezik az elkövetkező évek művészeti sematizmusának leegyszerűsítő elveivel. Folyóiratunk valamennyi lapszáma dupla lapszám, a számok két-két oldala színesen nyomott. Gyűjteményünkből összesen két, színes illusztrációt tartalmazó levél hiányzik, valamint az I/11-12. és a II/3-4. lapszám fűzése meglazult. Fűzve, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítókban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3477743.jpg)
![Amerigo Tot. A művész, Amerigo Tot (1909-1984) szobrászművész által DEDIKÁLT példány! Szerk.: Moldován Tamás. Bp.,[1983.],Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 176+4 p. Gazdag fekete-fehér képanyaggal illusztrált. Kiadói egészvászon-kötés, kissé szakadt kiadói papír védőborítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3482596.jpg)
