[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. IV. évfolyam, 32. szám. (1943. augusztus 9.) Budapest, 1944. Stádium Rt. ny. 15 + [1] p. Folio. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali, Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. "Hétről hétre" című rovata ezúttal a kitartás, a népért hozott áldozat német katonai példáit magasztalja, üdvözli a háborús hős Mannerheim finn tábornokot friss, államfői kinevezése alkalmából, a népért való áldozathozatal témáját pedig a zsidó magánvagyonok konfiskálásának szorgalmazásával köti össze. Lapszámunk képriportja a szovjet támadás elleni finn ellenállás példáiból válogat, valamint közzétesz egy alaposan cenzúrázott válogatást a Kárpátok körüli magyar védelmi harcokból. Lapszámunk karikatúráit Dinnyés Lajos rajzolta. Folyóiratunk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Példányunk fűzése meggyengült, több levélen a hajtás mentén kisebb szakadás. Fűzve, színes, illusztrált, sérült kiadói borítóban.
Rexa Dezső: Libellum rerum memorabilium. Emlékezésre méltó dolgok könyvecskéje. Bp. 1930. Egyetemi Ny. 1 t. (címkép). 24 l. 1 kih. mell. (családfa). Zsinórral átfűzött kiadói borítékban. A mű Rexa-Palásthy család anyakönyvét ismerteti.
Az 1884-dik évi szeptember hó 27-ére hirdetett Országgyülés képviselőházának naplója. VII kötet. Szerk.: P. Szathmáry Károly. Hiteles kiadás. Pest, 1886, Pesti könyvnyomda. 398p. Korabeli, aranyozott gerincű félvászon-kötésben
[Folyóirat, 1956.] Szabad Nép. A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja. XIV. évfolyam, 296. szám. (1956. október 28.) [Megalakult az új nemzeti kormány.] Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 2 p. Folio. Az MDP központi pártlapjának utolsó előtti lapszáma. A kommunista párt, később az MDP éppen aktuális politikai céljait szolgáló, a szovjetrendszert, a tervutasításos gazdasági rend eredményeit magasztaló napilap a forradalom bekövetkeztével az ellehetetlenülés küszöbére került. Jóllehet a lap az 1956. februári hruscsovi beszéd hatására az év folyamán módosított hangvételén: a múlt hibáival való őszinte szembenézés jegyében megtört hangon számolt be a kivégzett Rajk László és társainak rehabilitálásáról és újratemetéséről, sőt a háttérbe szorított Nagy Imre levelét is közölte 1956. októberi lapszámai egyikében, a lapot továbbra is a kommunista államhatalom szócsövének tekintették. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy lapszámunk kiáll az új, nemzeti kormány mellett. Csonkán, impresszum nélkül megjelenő, mindössze két oldalas lapszámunk az újság történetének utolsó előtti lapszáma. A tartalomból: Híven az igazsághoz -- A kormány új tagjai -- Nemzeti bizottságok alakultak a budapesti kerületekben -- Lukács György egyetemi tanár, népművelési miniszter üzenete a magyar ifjúságnak -- Vas Zoltán rádiónyilatkozata -- Rend és bizalom -- A János Kórház a sebesültekért -- A tömegek és a pártvezetés szoros együttműködése Lengyelországban -- Legjobb sportolóink el akarnak utazni az olimpiára. A lapszélen kisebb sérülések, a hajtás mentén nagyobb szakadás. Korának megfelelő állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Népszabadság. A Magyar Szocialista Munkáspárt lapja. I. évfolyam, 2. szám. (1956. november 3.) [Azonnal tárgyalni kell a szovjet csapatok kivonásáról, üzente Nagy Imre.] Budapest, 1956. Budapesti Lapnyomda. 4 p. Folio. A Népszabadság a szovjet fegyverek segítségével helyzetbe hozott Kádár János új pártjának, az október 31-én létesült MSZMP-nek a hivatalos lapja. Jóllehet Kádár János november 1-jén rádióbeszédet intézhetett a néphez, beszéde még nem kormánybeszéd volt: kormányra jutása a fennálló Nagy Imre-kormány jelenlétében még volt bizonyos. Ennek jegyében a Népszabadság első lapszámaiban békülékeny, lojális hangot üt meg, elismeri a Nagy Imre-kormány eredményeit és határozatait, kilépésünket a Varsói Szerződésből, kinyilvánított semlegességünket. Lapszámunk közli Nagy Imrének az ENSZ főtitkárához címzett levelét, melyben a nagyhatalmak segítségét kéri Magyarország semlegességének garantálásához. Legfőbb üzenete azonban vezércikkében található, ez az MSZMP számára ácsol erkölcsi alapzatot, frissen alakult pártként elhatárolódik az MDP-től, a sztálinizmus gyakorlatától, a Rákosi-Gerő-klikket bűnösként nevezi meg, önmagát demokratikusként, alulról szerveződőként és a munkásosztály érdekében cselekvőként határozza meg. Legemlékezetesebb állítása szerint semmilyen szervezet, és semmilyen katonai erő nem támogatja a megtisztult pártot, illetve nincs kapcsolata az MDP vezetőségével (természetesen mindkét állítás hamis, amint arra néhány napon belül fény derült). További cikkek az MSZMP-szervezetek megalakulásáról, illetve a sztrájk beszüntetésének, a munka felvételének égető szükségéről. A lapszéleken apró sérülések. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Nem azért vagyunk felelős poszton, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy a nép érdekében cselekedjünk. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány miniszterelnökének beszéde. A Népszabadság rendkívüli kiadása. I. évfolyam, 7. szám. (1956. november 12.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 2 p. Folio. A Népszabadság rendkívüli száma Kádár János helyzetértékelő beszédét közli. Beszédében Kádár a forradalom okaként a Rákosi-Gerő-klikk országlásának bűnös módszereit jelöli meg, a Nagy Imre-kormányt azonban tehetetlenként és egyre inkább jobbra tolódóként jellemzi, amely képtelen volt úrrá lenni a napról napra jobban előbújó ellenforradalmi banditákon. A Kádár-féle Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak így fel kellett állni, megfékezendő a Nagy Imre-kormány körül feltűnő sanda erőket, amelyek vissza kívánták hozni 1) a földbirtokosok és bankok uralmát, 2) a csendőrséget, 3) a klerikális reakciót, 4) a tőkés társadalmi rendet, és végső soron a függetlenség jelszavával az országot 5) az imperialisták koncának vetették volna. E sürgető helyzetben a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány a szovjet hadsereg segítségét vette igénybe, amely katonai erő felvette a harcot a forradalom során előbújó 1) reakciósokkal, 2) bűnözőkkel, 3) fegyverrejtegetőkkel, 4) orvlövészekkel. Kádár János személyes fájdalmát fejezi ki, mivel a forradalom eredetileg nemes szándékát kétes elemek kisajátították, ám örömmel tájékoztatja hallgatóit, hogy az ellenforradalmár csoportok felszámolása jó úton halad. Emlékezetes retorikájú beszéde az 1956-os forradalom katonai megtorlásának fontos dokumentuma. Lapszámunk sarkain apró gyűrődések. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Népünk - barátaink örömére, ellenségeink bánatára - szabadon ünnepli május elsejét. Több százezer budapesti dolgozó lelkes nagygyűlése a Hősök terén. Kádár János ünnepi beszéde. A Népszabadság rendkívüli, délutáni kiadása. II. évfolyam, 102. szám. (1957. május 1.) Budapest, 1957. Hírlapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. A Kádár-kormány 1956-ról alkotott véleménye hatalma erősödésével egyre elítélőbbé változott. A Népszabadság egymás utáni lapszámai erről a folyamatról érzékletes képet festenek. Jelen lapszámunk ennek a drámának a végpontja. Kádár János május 1-jei beszédében Nagy Imrét árulónak nyilvánítja, 1956 egészét pedig ellenforradalomnak / elbukott reakciós kísérletnek nevezi. Stílusmutatvány: "Kedves elvtársak! Miben van a különös jelentősége az 1957-es magyar május elsejének népünk számára? Abban, hogy ezen a napon az októberi sikertelen ellenforradalom fölött, a munkásosztály nemzetközi segítségével döntő győzelmet aratott magyar dolgozó nép ünnepli szabadon május elsejét, a proletár nemzetköziség ünnepét. (Taps.) Elvtársaim! Az 1956. októberi események menetében a magyar Horthy-fasiszta burzsoázia, amely egyrészről az ellenforradalom posványában süllyedt, áruló Nagy Imre-csoporttal, másrészt az amerikai nagytőke által vezetett nemzetközi imperializmussal szövetkezett, megdöntéssel fenyegette a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjét". A beszéd későbbi részén még mámorosabb hang: "A hatalom fegyveres biztosításának feladatába bevontuk a munkások, bányászok, parasztok legöntudatosabbjait - megszerveztük a Munkásőrséget!". Politikai elemzéséből megtudhatjuk továbbá, hogy a megszállt státusz függetlenség: "A Magyarország területén tartózkodó szovjet csapatok a magyar nemzeti függetlenségét és népünk békéjét segítik az imperialisták kalandor terveivel szemben". A belső ellenségről pedig így szól: "Ha a szocializmus minden híve és minden hazafi egységbe tömörül, az ellenforradalmi erőknél százszor erősebb a nép". A százezres tömeget megmozgató május 1-jei felvonuláson Kádár János szóba elegyedett a nép fiaival, asszonyait és gyermekeit megdicsérte, amint arról lapszámunk részletesen beszámol. Hasonló gesztusokat tett Marosán György is. Oldalszámozáson belül szövegközti felvételekkel. Egy ideológiai fordulat végpontjának emlékezetes dokumentuma. Ünnepi különszámunk lapjai a hajtás mentén kettéváltak. A sérülést leszámítva jó állapotú lapszám.
[Folyóirat, 1956.] A magyar kormány szóbeli jegyzékei a Szovjetunióhoz. Tiltakozunk a szovjet csapatok újabb beözönlése ellen. Nagy Imre üzenete az ENSZ főtitkárához. A Magyar Ifjúság lapszáma. I. évfolyam, 3. szám. (1956. november 3.) Budapest, 1956. Ifjúmunkások Forradalmi Tanácsa (Budapesti Lapnyomda). 4 p. 1956 októbere a magyar sajtópiacon is jelentős változásokat hozott. Korábbi lapok alakultak át, szerkesztőségek váltottak nevet és világnézetet. A korábban Szabad Ifjúság néven ismert ifjúságnevelő politikai hetilap a forradalomban a Magyar Ifjúság nevet nyerte el, kiadója az MDP ifjúsági szervezete helyett az ifjúmunkások forradalmi tanácsa. A teljes erejével Nagy Imre kormánya mellett kiálló lap a forradalom híreit közli. A tartalomból: Legújabb jelentések szovjet csapatmozdulatokról -- Kormányátalakítás várható -- Megbízunk Nagy Imrében, mondta Bécsben Kéthly Anna -- Rágalmaz a román rádió -- A lengyelek szenet és élelmiszert adnak -- A közellátás kielégítő, ma megindul az autóbusz-forgalom -- Hogyan történjék az új gazdasági vezetők munkába állítása? Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Kis Ujság. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt politikai napilapja. Főszerkesztő: Kovács Béla. Új folyam, 1. szám. (1956. november 1.) Budapest, 1956. Független Kisgazdapárt (Október 23. nyomda). 4 p. Folio. Az 1945-ös választásokon abszolút többséget szerzett Független Kisgazdapárt a kezdetektől kemény nyomás alatt állt. A munkáspártokkal kötött koalícióra kényszerített párt néhány év alatt megsemmisült, vezetőit ellehetetlenítették, elüldözték vagy börtönbe zárták. Kovács Bélát, a párt főtitkárát 1947 elején hurcolta el hivatalából az ÁVO, a politikus évekig a Szovjetunióban raboskodott. 1956-ben átadták a magyar hatóságoknak, innentől az ÁVH foglya volt, majd a forradalom idején kiszabadult. Az évtizedes múltra visszatekintő, pártjával együtt elnémított Kis Újság új folyama közli a párt régi-új főtitkárának pécsi beszédét, melyben korábbi sérelmeit egyetlen szóval sem említi, ellenben az újjáalakított FKGP kormányzati felelősségét komolyan elemzi. A tartalomból: Köszöntjük az olvasót! -- Tiszta párt, tiszta újság, tiszta út -- A magyar nép semleges Magyarországot kíván. Kovács Béla beszéde -- Tíz év után mindenki szegényparaszttá vált ebben az országban -- Maléter Pál a honvédelmi miniszter első helyettese -- Mindszenthy bíboros Budapestre érkezett -- Gyűlés a Műszaki Egyetemen -- Megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt -- Szüntessék meg a külföldi adások zavarását. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Nagy Imre üzenete a magyar néphez: A szovjet hadsereg csapatainak kivonulása megkezdődött. A Népszava lapszáma a forradalom napjaiból. 84. évfolyam, 257. szám. (1956. október 31.) Budapest, 1956. Athenaeum Nyomda. [6] p. Folio. A nagy múltra visszatekintő baloldali lap, a szakszervezeti munkásság lapja a forradalom első napjaitól kezdve a szabadságharcosok oldalára állt. Október 23-án és 25-én, az események jelentőségére való tekintettel két kiadással is jelentkezett. Október 31-i lapszáma a forradalom legfontosabb híreként Nagy Imre üzenetét közli, amely szerint a szovjet csapatok kivonásáról tárgyalások kezdődtek. Horváth Zoltán szerkesztő vezércikke az 1948-ban létrejött MDP történelmi bűneiről értekezik. Lapszámunk közli a kormány részéről Nagy Imre, az kisgazdapárt részéről Tildy Zoltán, a Nemzeti Parasztpárt részéről Erdei Ferenc, az MDP részéről Kádár János rádióbeszédét. Az egypártrendszer eltörlését és a szabad választások megtartását, a szovjet csapatok kivonását kimondó Nagy Imre-beszéd után Tildy Zoltán a begyűjtési rendszer megszüntetéséről szól, valamint a további vérontás megelőzését, a rend fenntartását kéri a forradalom ifjúságától. Erdei Ferenc szintén a béke érdekében szól, Kádár János pedig döntően párthíveihez intézi szavait, igen kevés konkrétummal. A tartalomból: Új szakszervezeti egység felé -- Szerdán virradatig befejezik a szovjet csapatok kivonását Budapestről -- Kedvező légkörben folynak a tárgyalások a kormány és a forradalmi erők képviselői között -- Romok, üszkök, sebek földjén: Astoria, Üllői út, Nagyvárad tér -- Mi történt a Köztársaság téren? -- Szemtől szemben Farkas Mihállyal és Vladimirral. Az oldalak alján hazafias jelszavak: Forradalmi munkástanácsot minden üzembe! Soha többé önkényt, elnyomást! Munkások! Be a forradalmi nemzetőrségbe! Dicsőség a demokratikus felkelés hőseinek! Jó állapotú lapszám, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásnyomokkal.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. IV. évfolyam, 32. szám. (1943. augusztus 9.) Budapest, 1944. Stádium Rt. ny. 15 + [1] p. Folio. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali, Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. "Hétről hétre" című rovata ezúttal a kitartás, a népért hozott áldozat német katonai példáit magasztalja, üdvözli a háborús hős Mannerheim finn tábornokot friss, államfői kinevezése alkalmából, a népért való áldozathozatal témáját pedig a zsidó magánvagyonok konfiskálásának szorgalmazásával köti össze. Lapszámunk képriportja a szovjet támadás elleni finn ellenállás példáiból válogat, valamint közzétesz egy alaposan cenzúrázott válogatást a Kárpátok körüli magyar védelmi harcokból. Lapszámunk karikatúráit Dinnyés Lajos rajzolta. Folyóiratunk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Példányunk fűzése meggyengült, több levélen a hajtás mentén kisebb szakadás. Fűzve, színes, illusztrált, sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3454980.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Szabad Nép. A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja. XIV. évfolyam, 296. szám. (1956. október 28.) [Megalakult az új nemzeti kormány.] Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 2 p. Folio. Az MDP központi pártlapjának utolsó előtti lapszáma. A kommunista párt, később az MDP éppen aktuális politikai céljait szolgáló, a szovjetrendszert, a tervutasításos gazdasági rend eredményeit magasztaló napilap a forradalom bekövetkeztével az ellehetetlenülés küszöbére került. Jóllehet a lap az 1956. februári hruscsovi beszéd hatására az év folyamán módosított hangvételén: a múlt hibáival való őszinte szembenézés jegyében megtört hangon számolt be a kivégzett Rajk László és társainak rehabilitálásáról és újratemetéséről, sőt a háttérbe szorított Nagy Imre levelét is közölte 1956. októberi lapszámai egyikében, a lapot továbbra is a kommunista államhatalom szócsövének tekintették. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy lapszámunk kiáll az új, nemzeti kormány mellett. Csonkán, impresszum nélkül megjelenő, mindössze két oldalas lapszámunk az újság történetének utolsó előtti lapszáma. A tartalomból: Híven az igazsághoz -- A kormány új tagjai -- Nemzeti bizottságok alakultak a budapesti kerületekben -- Lukács György egyetemi tanár, népművelési miniszter üzenete a magyar ifjúságnak -- Vas Zoltán rádiónyilatkozata -- Rend és bizalom -- A János Kórház a sebesültekért -- A tömegek és a pártvezetés szoros együttműködése Lengyelországban -- Legjobb sportolóink el akarnak utazni az olimpiára. A lapszélen kisebb sérülések, a hajtás mentén nagyobb szakadás. Korának megfelelő állapotú lapszám, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455778.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Népszabadság. A Magyar Szocialista Munkáspárt lapja. I. évfolyam, 2. szám. (1956. november 3.) [Azonnal tárgyalni kell a szovjet csapatok kivonásáról, üzente Nagy Imre.] Budapest, 1956. Budapesti Lapnyomda. 4 p. Folio. A Népszabadság a szovjet fegyverek segítségével helyzetbe hozott Kádár János új pártjának, az október 31-én létesült MSZMP-nek a hivatalos lapja. Jóllehet Kádár János november 1-jén rádióbeszédet intézhetett a néphez, beszéde még nem kormánybeszéd volt: kormányra jutása a fennálló Nagy Imre-kormány jelenlétében még volt bizonyos. Ennek jegyében a Népszabadság első lapszámaiban békülékeny, lojális hangot üt meg, elismeri a Nagy Imre-kormány eredményeit és határozatait, kilépésünket a Varsói Szerződésből, kinyilvánított semlegességünket. Lapszámunk közli Nagy Imrének az ENSZ főtitkárához címzett levelét, melyben a nagyhatalmak segítségét kéri Magyarország semlegességének garantálásához. Legfőbb üzenete azonban vezércikkében található, ez az MSZMP számára ácsol erkölcsi alapzatot, frissen alakult pártként elhatárolódik az MDP-től, a sztálinizmus gyakorlatától, a Rákosi-Gerő-klikket bűnösként nevezi meg, önmagát demokratikusként, alulról szerveződőként és a munkásosztály érdekében cselekvőként határozza meg. Legemlékezetesebb állítása szerint semmilyen szervezet, és semmilyen katonai erő nem támogatja a megtisztult pártot, illetve nincs kapcsolata az MDP vezetőségével (természetesen mindkét állítás hamis, amint arra néhány napon belül fény derült). További cikkek az MSZMP-szervezetek megalakulásáról, illetve a sztrájk beszüntetésének, a munka felvételének égető szükségéről. A lapszéleken apró sérülések. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455783.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Nem azért vagyunk felelős poszton, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy a nép érdekében cselekedjünk. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány miniszterelnökének beszéde. A Népszabadság rendkívüli kiadása. I. évfolyam, 7. szám. (1956. november 12.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 2 p. Folio. A Népszabadság rendkívüli száma Kádár János helyzetértékelő beszédét közli. Beszédében Kádár a forradalom okaként a Rákosi-Gerő-klikk országlásának bűnös módszereit jelöli meg, a Nagy Imre-kormányt azonban tehetetlenként és egyre inkább jobbra tolódóként jellemzi, amely képtelen volt úrrá lenni a napról napra jobban előbújó ellenforradalmi banditákon. A Kádár-féle Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak így fel kellett állni, megfékezendő a Nagy Imre-kormány körül feltűnő sanda erőket, amelyek vissza kívánták hozni 1) a földbirtokosok és bankok uralmát, 2) a csendőrséget, 3) a klerikális reakciót, 4) a tőkés társadalmi rendet, és végső soron a függetlenség jelszavával az országot 5) az imperialisták koncának vetették volna. E sürgető helyzetben a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány a szovjet hadsereg segítségét vette igénybe, amely katonai erő felvette a harcot a forradalom során előbújó 1) reakciósokkal, 2) bűnözőkkel, 3) fegyverrejtegetőkkel, 4) orvlövészekkel. Kádár János személyes fájdalmát fejezi ki, mivel a forradalom eredetileg nemes szándékát kétes elemek kisajátították, ám örömmel tájékoztatja hallgatóit, hogy az ellenforradalmár csoportok felszámolása jó úton halad. Emlékezetes retorikájú beszéde az 1956-os forradalom katonai megtorlásának fontos dokumentuma. Lapszámunk sarkain apró gyűrődések. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455784.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Népünk - barátaink örömére, ellenségeink bánatára - szabadon ünnepli május elsejét. Több százezer budapesti dolgozó lelkes nagygyűlése a Hősök terén. Kádár János ünnepi beszéde. A Népszabadság rendkívüli, délutáni kiadása. II. évfolyam, 102. szám. (1957. május 1.) Budapest, 1957. Hírlapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. A Kádár-kormány 1956-ról alkotott véleménye hatalma erősödésével egyre elítélőbbé változott. A Népszabadság egymás utáni lapszámai erről a folyamatról érzékletes képet festenek. Jelen lapszámunk ennek a drámának a végpontja. Kádár János május 1-jei beszédében Nagy Imrét árulónak nyilvánítja, 1956 egészét pedig ellenforradalomnak / elbukott reakciós kísérletnek nevezi. Stílusmutatvány: "Kedves elvtársak! Miben van a különös jelentősége az 1957-es magyar május elsejének népünk számára? Abban, hogy ezen a napon az októberi sikertelen ellenforradalom fölött, a munkásosztály nemzetközi segítségével döntő győzelmet aratott magyar dolgozó nép ünnepli szabadon május elsejét, a proletár nemzetköziség ünnepét. (Taps.) Elvtársaim! Az 1956. októberi események menetében a magyar Horthy-fasiszta burzsoázia, amely egyrészről az ellenforradalom posványában süllyedt, áruló Nagy Imre-csoporttal, másrészt az amerikai nagytőke által vezetett nemzetközi imperializmussal szövetkezett, megdöntéssel fenyegette a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjét". A beszéd későbbi részén még mámorosabb hang: "A hatalom fegyveres biztosításának feladatába bevontuk a munkások, bányászok, parasztok legöntudatosabbjait - megszerveztük a Munkásőrséget!". Politikai elemzéséből megtudhatjuk továbbá, hogy a megszállt státusz függetlenség: "A Magyarország területén tartózkodó szovjet csapatok a magyar nemzeti függetlenségét és népünk békéjét segítik az imperialisták kalandor terveivel szemben". A belső ellenségről pedig így szól: "Ha a szocializmus minden híve és minden hazafi egységbe tömörül, az ellenforradalmi erőknél százszor erősebb a nép". A százezres tömeget megmozgató május 1-jei felvonuláson Kádár János szóba elegyedett a nép fiaival, asszonyait és gyermekeit megdicsérte, amint arról lapszámunk részletesen beszámol. Hasonló gesztusokat tett Marosán György is. Oldalszámozáson belül szövegközti felvételekkel. Egy ideológiai fordulat végpontjának emlékezetes dokumentuma. Ünnepi különszámunk lapjai a hajtás mentén kettéváltak. A sérülést leszámítva jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455797.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] A magyar kormány szóbeli jegyzékei a Szovjetunióhoz. Tiltakozunk a szovjet csapatok újabb beözönlése ellen. Nagy Imre üzenete az ENSZ főtitkárához. A Magyar Ifjúság lapszáma. I. évfolyam, 3. szám. (1956. november 3.) Budapest, 1956. Ifjúmunkások Forradalmi Tanácsa (Budapesti Lapnyomda). 4 p. 1956 októbere a magyar sajtópiacon is jelentős változásokat hozott. Korábbi lapok alakultak át, szerkesztőségek váltottak nevet és világnézetet. A korábban Szabad Ifjúság néven ismert ifjúságnevelő politikai hetilap a forradalomban a Magyar Ifjúság nevet nyerte el, kiadója az MDP ifjúsági szervezete helyett az ifjúmunkások forradalmi tanácsa. A teljes erejével Nagy Imre kormánya mellett kiálló lap a forradalom híreit közli. A tartalomból: Legújabb jelentések szovjet csapatmozdulatokról -- Kormányátalakítás várható -- Megbízunk Nagy Imrében, mondta Bécsben Kéthly Anna -- Rágalmaz a román rádió -- A lengyelek szenet és élelmiszert adnak -- A közellátás kielégítő, ma megindul az autóbusz-forgalom -- Hogyan történjék az új gazdasági vezetők munkába állítása? Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455814.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Kis Ujság. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt politikai napilapja. Főszerkesztő: Kovács Béla. Új folyam, 1. szám. (1956. november 1.) Budapest, 1956. Független Kisgazdapárt (Október 23. nyomda). 4 p. Folio. Az 1945-ös választásokon abszolút többséget szerzett Független Kisgazdapárt a kezdetektől kemény nyomás alatt állt. A munkáspártokkal kötött koalícióra kényszerített párt néhány év alatt megsemmisült, vezetőit ellehetetlenítették, elüldözték vagy börtönbe zárták. Kovács Bélát, a párt főtitkárát 1947 elején hurcolta el hivatalából az ÁVO, a politikus évekig a Szovjetunióban raboskodott. 1956-ben átadták a magyar hatóságoknak, innentől az ÁVH foglya volt, majd a forradalom idején kiszabadult. Az évtizedes múltra visszatekintő, pártjával együtt elnémított Kis Újság új folyama közli a párt régi-új főtitkárának pécsi beszédét, melyben korábbi sérelmeit egyetlen szóval sem említi, ellenben az újjáalakított FKGP kormányzati felelősségét komolyan elemzi. A tartalomból: Köszöntjük az olvasót! -- Tiszta párt, tiszta újság, tiszta út -- A magyar nép semleges Magyarországot kíván. Kovács Béla beszéde -- Tíz év után mindenki szegényparaszttá vált ebben az országban -- Maléter Pál a honvédelmi miniszter első helyettese -- Mindszenthy bíboros Budapestre érkezett -- Gyűlés a Műszaki Egyetemen -- Megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt -- Szüntessék meg a külföldi adások zavarását. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455818.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Nagy Imre üzenete a magyar néphez: A szovjet hadsereg csapatainak kivonulása megkezdődött. A Népszava lapszáma a forradalom napjaiból. 84. évfolyam, 257. szám. (1956. október 31.) Budapest, 1956. Athenaeum Nyomda. [6] p. Folio. A nagy múltra visszatekintő baloldali lap, a szakszervezeti munkásság lapja a forradalom első napjaitól kezdve a szabadságharcosok oldalára állt. Október 23-án és 25-én, az események jelentőségére való tekintettel két kiadással is jelentkezett. Október 31-i lapszáma a forradalom legfontosabb híreként Nagy Imre üzenetét közli, amely szerint a szovjet csapatok kivonásáról tárgyalások kezdődtek. Horváth Zoltán szerkesztő vezércikke az 1948-ban létrejött MDP történelmi bűneiről értekezik. Lapszámunk közli a kormány részéről Nagy Imre, az kisgazdapárt részéről Tildy Zoltán, a Nemzeti Parasztpárt részéről Erdei Ferenc, az MDP részéről Kádár János rádióbeszédét. Az egypártrendszer eltörlését és a szabad választások megtartását, a szovjet csapatok kivonását kimondó Nagy Imre-beszéd után Tildy Zoltán a begyűjtési rendszer megszüntetéséről szól, valamint a további vérontás megelőzését, a rend fenntartását kéri a forradalom ifjúságától. Erdei Ferenc szintén a béke érdekében szól, Kádár János pedig döntően párthíveihez intézi szavait, igen kevés konkrétummal. A tartalomból: Új szakszervezeti egység felé -- Szerdán virradatig befejezik a szovjet csapatok kivonását Budapestről -- Kedvező légkörben folynak a tárgyalások a kormány és a forradalmi erők képviselői között -- Romok, üszkök, sebek földjén: Astoria, Üllői út, Nagyvárad tér -- Mi történt a Köztársaság téren? -- Szemtől szemben Farkas Mihállyal és Vladimirral. Az oldalak alján hazafias jelszavak: Forradalmi munkástanácsot minden üzembe! Soha többé önkényt, elnyomást! Munkások! Be a forradalmi nemzetőrségbe! Dicsőség a demokratikus felkelés hőseinek! Jó állapotú lapszám, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455825.jpg)
