[Folyóirat] Sztálin elvtárs a ravatalon. A Szabad Nép lapszáma Sztálin moszkvai temetése és budapesti gyászszertartása alkalmából. I. P. Berija elvtárs beszéde. V. M. Molotov elvtárs beszéde. Gerő Ernő elvtárs beszéde. Muszka Imre Kossuth-díjas esztergályos elvtárs beszéde. Sztálinváros küldöttének beszéde. (1953. március 10.) (Budapest), 1953. Szabadság Lapkiadóvállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. Folio. Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953), a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a generalisszimusz 1953. március 5-én elhunyt. Halálhírét másnap különkiadásban tette közzé a Szabad Nép, a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja. Felvételekkel illusztrált lapszámunk a márciusi 9-i moszkvai gyászszertartással foglalkozik, közli a beszédeket, Berija és Molotov elvtárs beszédét, valamint név szerint felsorolja, hogy mely kormányküldöttségek vettek részt a halotti meneten. A magyar küldöttséget Rákosi Mátyás vezette, a legmagasabb szinten képviselték államukat a szovjet blokk országai is, mellettük Finnország államfője jelent meg. Nagy-Britanniából a moszkvai követet kérték fel, az Amerikai Egyesült Államok nem vett részt a megemlékezésen. Erről a lap nem ejt szót, helyette a budapesti Sztálin-téren tartott gyászszertartástól olvashatni, az eseményen Gerő Ernő elvtárs vázolta a veszteség mértékét. A továbbiakban különféle gyárak részvét-táviratai, illetve költemény a halott tiszteletére. A magyar mozik Sztálin életét bemutató filmeket vetítettek. [Berija elvtárs nekrológjának különös pikantériát ad az a korszakban is elterjedt szóbeszéd, miszerint maga Berija mérgezte meg Sztálint; ennek valóságtartalma máig találgatások tárgya, ám a módszer a szovjet hatalomgyakorlás világától nem idegen.] Lapszámunk nyitóoldalának alján kisebb hiány, oldalt kézi satírozás, belíve egy oldalán széljegyzet. A hajtások mentén apróbb szakadások, repedésnyomok, a lapszélen apróbb gyűrődések. Korának megfelelő állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Az ország népének fájdalmas búcsúja nagy halottainktól. A Szabad Nép lapszáma Rajk László és társai százezres tömeg kíséretében lezajlott újratemetése alkalmából. (1956. október 7.) Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 6 p. Folio. A központi pártlap, a Szabad Nép lapszáma a rehabilitált Rajk László százezres tömeg kíséretében lezajlott újratemetésről számol be. Rajk Lászlót, az egykori kommunista politikust, a teljhatalmú belügyminisztert (1946-1948) és külügyminisztert (1948-1949) a kommunista párton belüli leszámolások keretében, Rákosi Mátyás kezdeményezésére, koholt vádak alapján letartóztatták, perbe fogták és kivégezték. A széles nyilvánosságot kapott tárgyalást 1949 őszén a rádió is közvetítette. A kivégzett Rajk László rehabilitálása hosszú folyamat eredménye volt. Sztálin 1953. évi halálán, valamint helytartójának, Rákosi Mátyásnak ebből következő lefokozásán kívül szükség volt arra is, hogy Hruscsov Sztálint megtagadó beszéde kiszivárogjon az SZKP XX. kongresszusáról. Az 1956 tavaszán kipattant beszéd nyomán több szocialista országban a korábbi sztálinista terror módszertanának felülvizsgálatára került sor, Rákosi Mátyás és klikkje így végképp kellemetlenné vált az állampárt számára. E jelenségek következtében került sor Rákosi Mátyás egykori riválisának, Rajk Lászlónak rehabilitálására. Az 1956. október 6-i Rajk-újratemetésen százezres tömeg jelent meg: ez az 1956. október eleji esemény, mely a terror, a sztálinizmus és a tervgazdasági kivéreztetés elleni néma tüntetéssé vált, sokban hozzájárult október 23-hoz, a forradalom kirobbanásához. Lapszámunk Apró Antal és Münnich Ferenc gyászbeszédeit közli. A címlapon az újratemetés képsorai. Néhány oldalon kisebb foltosság, a hajtás mentén kisebb sérülések. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Szabad Nép. A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja. XIV. évfolyam, 297. szám. (1956. október 29.) [Nagy Imre rádiónyilatkozata: Azonnal kivonják a szovjet csapatokat Budapestről. Tárgyalások kezdődnek a szovjet haderők hazánkból való teljes kivonásáról. Megszűnik az Államvédelmi Hatóság.] Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. Folio. Az MDP központi pártlapjának utolsó lapszáma. Az MKP (MDP) éppen aktuális politikai céljait szolgáló, a szovjetrendszert, a tervutasításos gazdasági rend eredményeit magasztaló napilap a forradalom bekövetkeztével az ellehetetlenülés küszöbére került. Jóllehet a lap az 1956. februári hruscsovi beszéd hatására az év folyamán finomított hangvételén: a múlt hibáival való őszinte szembenézés jegyében megtört hangon számolt be a kivégzett Rajk László és társainak rehabilitálásáról és újratemetéséről, sőt a háttérbe szorított Nagy Imre levelét is közölte 1956. októberi lapszámai egyikében, a lapot továbbra is a kommunista államhatalom szócsövének tekintették. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy lapszámunk kiáll az új, nemzeti kormány mellett. Az MDP-hitű lapszerkesztőség valódi nézeteiről árulkodó részlet ugyanakkor, hogy a lap első helyen hozza Wladyszlaw Gomulka lengyel vezető békére hívó levelét, melyet elsősorban Kádár Jánosnak, az MDP titkárának, másodsorban Nagy Imrének, a nemzeti kormány miniszterelnökének címeznek. A szerkesztőség e végső lapszám kiadása után a szovjet fegyverekkel hatalomba emelt Kádár János új pártjának, az MSZMP-nek szolgálatába állt, Szabad Nép elnevezését pedig Népszabadságra cserélte. A tartalomból: Az MDP Központi Vezetőségének nyilatkozata -- Nagy Imre rádiónyilatkozata -- Hajnalodik -- Tűzszüneti felhívás -- A SZOT elnökének felhívása -- Egy volt harcostárs [fegyverletételi] felhívása a harcolókhoz -- Elmegyünk az olimpiára! A lapszéleken kisebb hiány, apró sérülések, a hajtás mentén erősebb szakadásnyomok. Korának megfelelő állapotú lap, hajtogatva.
Coudenhove-Kalergi, R[ichard] N[ikolaus von]: Totális állam, totális ember. Ford.: Gáspár Zoltán. Bp., [1938.], Századunk, 153+7 p. 1. magyar kiadás. "A szerző csakugyan arra törekedett, hogy igazán ad usum delphini foglalja össze azokat az egyszerű igazságokat, amelyeket mindenki tud, de amelyeket mindenki szívesen felejt el, ha bonyolultabb és tetszetősebb hazugságok kötik le figyelmét. Az ember és az állam rendeltetéséről, kettejük viszonyáról, a keresztény értelemben vett személyiség értékéről kialakult évezredes fogalmainkat oly kézzelfogható, sokhelyütt szinte már megható egyszerűséggel formálja meg a szerző, mintha az lett volna a célja, hogy ne csak az átlagos műveltségű újságolvasó, de még az újságíró, sőt az aktív politikus is nagyobb szellemi erőfeszítés nélkül megérthesse" - írta Csécsy Imre 1938-ban a Századunk folyóiratban. Richard Coudenhove-Kalergi (1894-1972): filozófus, történész, diplomata, szociológus. Édesapja osztrák-magyar gróf, édesanyja japán szamurájcsalád leszármazottja. 1922-ben, 28 évesen jelentette meg indítványát "Páneurópa - Egy indítvány" címmel, majd 1923-ban megjelent könyve "Páneurópa" címmel, amely megteremtette a Páneurópa-mozgalom alapjait és eszmeiségét. Így indítja "Totális állam, totális ember" című könyvét: "Az ember Isten teremtménye. Az állam az ember teremtménye. Ezért az állam van az emberért, nem pedig az ember az államért. Emberek képzelhetők állam nélkül, állam nem képzelhető emberek nélkül. Az ember cél, nem eszköz. Az állam eszköz, nem cél. Az állam pontosan annyit ér, amennyi szolgálatot tesz az embernek. (...) Lehet az állam az ember barátja vagy ellensége aszerint, hogy az ember szabadságát, biztonságát és fejlődését előmozdítja vagy gátolja." Kiadói papírkötés, intézményi bélyegzővel.
Das Auge des Dritten Reiches. Hitlers Kameramann und Fotograf Walter Frenz. Hrsg. von Hans Georg Hiller von Gaertringen. Berlin,2007,Deutscher Kunstverlag München, 256 p. Német nyelven. Gazdag képanyaggal illusztrált. Kiadói kartonált papírkötés, kiadói papír védőborítóban.
Háborús album. A világháború történelme képekben. Szerkesztette: Tábori Kornél. Budapest, [1915]. A Pesti Napló kiadása - Jókai Nyomda Rt. 240 p. Első kiadás. Kiadási év nélkül megjelent, rendkívül gazdagon illusztrált háborús albumunk 1915 márciusáig követi nyomon a harctéri eseményeket, majd a 17. oldaltól a munka lényegét jelentő, gondosan megszűrt anyagú fotókollekció következik. Kiadványunk a háborús mozgósítás budapesti képeivel indít, majd a szerb és orosz front képanyagából válogat, bemutatja az ellenség galíciai rémtetteit, dokumentálja a tábori élet békésebb és tréfásabb pillanatait, kisebb válogatást mutat be a német szövetséges nyugati frontjáról, valamint a központi hatalmak haditechnikai újdonságaiból (légierő, monitor- és tengeralattjáró-flotta), elidőz a hátország közgyógyellátásának részletein, végül a török szövetséges hadait méltatja. A 225. oldaltól hadtechnikai cikkek. Az előzékeken Földes Imre dupla oldalas grafikája. Néhány levélen apró szakadásnyom, néhány fűzése meglazult. Földes Imre színes rajzával illusztrált, enyhén sérült gerincű, kissé foltos, festett kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Asztalos Miklós - Pethő Sándor: A magyar nemzet története ősidőktől napjainkig. Bp., [1934], Dante, X+560 p.+ 23 (fekete-fehér képek) t. Második kiadás. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, kissé kopottas borítóval és gerinccel.
Történelemhamisítók. A Szovjet Tájékoztató Iroda történelmi dokumentum-gyűjteménye. [Budapest], 1948. Anonymus (ny.) 119 + [1] p. Első magyarországi kiadás. Szerzők feltüntetése nélkül kiadott, hidegháborús propagandakiadványunk a két háború közti, nemzetiszocialista Németország megerősödését az angol, francia és amerikai diplomácia közönyének tulajdonítja, illetve amellett érvel, hogy az egészében nácinak tekinthető német gazdaság fejlődése belesimult az angol-amerikai világgazdaság érdekhálózatába. Radikálisan szovjet szemléletű, helyenként uszító hangvételű kiadványunk a szovjet-német megnemtámadási egyezményt diplomáciai kényszerűségként jellemzi, Lengyelország közös, német-szovjet lerohanását pedig a szükségszerű védekezés tetteként címkézi. "Történelemhamisítók" címen kiadott hidegháborús propagandakiadványunk elsődleges célja tehát a szovjetrendszer morális kivételességének igazolása, illetve az angol, francia és amerikai diplomácia szovjetellenes törekvéseinek kidomborítása, ezzel együtt pedig a náci és kapitalista rendszerek egy akolba terelése. Ideológiai tornamutatványokat bemutató külpolitikai iránymutatásunk Moszkvában, Szabadkán és Budapesten egyaránt megjelent. Példányunk fűzése meglazult, számos levele kijár a kötetből. Fűzbe, feliratozott, enyhén foltos kiadói borítóban.
Thaly Kálmán: De Saussure Czézárnak II. Rákóczi Ferencz fejedelem udvari nemesének törökországi levelei 1730-39-ből és följegyzései 1740-ből A fejedelem utolsó éveiről, haláláról, végrendeletéről és emlékiratairól Ford., bevezetéssel...jegyzetekkel kísérve közli - - Bp. 1909. MTA. 379 l. Későbbi dekoratív aranyozott egészvászon kötsében.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Folyóirat] Sztálin elvtárs a ravatalon. A Szabad Nép lapszáma Sztálin moszkvai temetése és budapesti gyászszertartása alkalmából. I. P. Berija elvtárs beszéde. V. M. Molotov elvtárs beszéde. Gerő Ernő elvtárs beszéde. Muszka Imre Kossuth-díjas esztergályos elvtárs beszéde. Sztálinváros küldöttének beszéde. (1953. március 10.) (Budapest), 1953. Szabadság Lapkiadóvállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. Folio. Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953), a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a generalisszimusz 1953. március 5-én elhunyt. Halálhírét másnap különkiadásban tette közzé a Szabad Nép, a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja. Felvételekkel illusztrált lapszámunk a márciusi 9-i moszkvai gyászszertartással foglalkozik, közli a beszédeket, Berija és Molotov elvtárs beszédét, valamint név szerint felsorolja, hogy mely kormányküldöttségek vettek részt a halotti meneten. A magyar küldöttséget Rákosi Mátyás vezette, a legmagasabb szinten képviselték államukat a szovjet blokk országai is, mellettük Finnország államfője jelent meg. Nagy-Britanniából a moszkvai követet kérték fel, az Amerikai Egyesült Államok nem vett részt a megemlékezésen. Erről a lap nem ejt szót, helyette a budapesti Sztálin-téren tartott gyászszertartástól olvashatni, az eseményen Gerő Ernő elvtárs vázolta a veszteség mértékét. A továbbiakban különféle gyárak részvét-táviratai, illetve költemény a halott tiszteletére. A magyar mozik Sztálin életét bemutató filmeket vetítettek. [Berija elvtárs nekrológjának különös pikantériát ad az a korszakban is elterjedt szóbeszéd, miszerint maga Berija mérgezte meg Sztálint; ennek valóságtartalma máig találgatások tárgya, ám a módszer a szovjet hatalomgyakorlás világától nem idegen.] Lapszámunk nyitóoldalának alján kisebb hiány, oldalt kézi satírozás, belíve egy oldalán széljegyzet. A hajtások mentén apróbb szakadások, repedésnyomok, a lapszélen apróbb gyűrődések. Korának megfelelő állapotú lapszám, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455769.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Az ország népének fájdalmas búcsúja nagy halottainktól. A Szabad Nép lapszáma Rajk László és társai százezres tömeg kíséretében lezajlott újratemetése alkalmából. (1956. október 7.) Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 6 p. Folio. A központi pártlap, a Szabad Nép lapszáma a rehabilitált Rajk László százezres tömeg kíséretében lezajlott újratemetésről számol be. Rajk Lászlót, az egykori kommunista politikust, a teljhatalmú belügyminisztert (1946-1948) és külügyminisztert (1948-1949) a kommunista párton belüli leszámolások keretében, Rákosi Mátyás kezdeményezésére, koholt vádak alapján letartóztatták, perbe fogták és kivégezték. A széles nyilvánosságot kapott tárgyalást 1949 őszén a rádió is közvetítette. A kivégzett Rajk László rehabilitálása hosszú folyamat eredménye volt. Sztálin 1953. évi halálán, valamint helytartójának, Rákosi Mátyásnak ebből következő lefokozásán kívül szükség volt arra is, hogy Hruscsov Sztálint megtagadó beszéde kiszivárogjon az SZKP XX. kongresszusáról. Az 1956 tavaszán kipattant beszéd nyomán több szocialista országban a korábbi sztálinista terror módszertanának felülvizsgálatára került sor, Rákosi Mátyás és klikkje így végképp kellemetlenné vált az állampárt számára. E jelenségek következtében került sor Rákosi Mátyás egykori riválisának, Rajk Lászlónak rehabilitálására. Az 1956. október 6-i Rajk-újratemetésen százezres tömeg jelent meg: ez az 1956. október eleji esemény, mely a terror, a sztálinizmus és a tervgazdasági kivéreztetés elleni néma tüntetéssé vált, sokban hozzájárult október 23-hoz, a forradalom kirobbanásához. Lapszámunk Apró Antal és Münnich Ferenc gyászbeszédeit közli. A címlapon az újratemetés képsorai. Néhány oldalon kisebb foltosság, a hajtás mentén kisebb sérülések. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455775.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Szabad Nép. A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja. XIV. évfolyam, 297. szám. (1956. október 29.) [Nagy Imre rádiónyilatkozata: Azonnal kivonják a szovjet csapatokat Budapestről. Tárgyalások kezdődnek a szovjet haderők hazánkból való teljes kivonásáról. Megszűnik az Államvédelmi Hatóság.] Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. Folio. Az MDP központi pártlapjának utolsó lapszáma. Az MKP (MDP) éppen aktuális politikai céljait szolgáló, a szovjetrendszert, a tervutasításos gazdasági rend eredményeit magasztaló napilap a forradalom bekövetkeztével az ellehetetlenülés küszöbére került. Jóllehet a lap az 1956. februári hruscsovi beszéd hatására az év folyamán finomított hangvételén: a múlt hibáival való őszinte szembenézés jegyében megtört hangon számolt be a kivégzett Rajk László és társainak rehabilitálásáról és újratemetéséről, sőt a háttérbe szorított Nagy Imre levelét is közölte 1956. októberi lapszámai egyikében, a lapot továbbra is a kommunista államhatalom szócsövének tekintették. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy lapszámunk kiáll az új, nemzeti kormány mellett. Az MDP-hitű lapszerkesztőség valódi nézeteiről árulkodó részlet ugyanakkor, hogy a lap első helyen hozza Wladyszlaw Gomulka lengyel vezető békére hívó levelét, melyet elsősorban Kádár Jánosnak, az MDP titkárának, másodsorban Nagy Imrének, a nemzeti kormány miniszterelnökének címeznek. A szerkesztőség e végső lapszám kiadása után a szovjet fegyverekkel hatalomba emelt Kádár János új pártjának, az MSZMP-nek szolgálatába állt, Szabad Nép elnevezését pedig Népszabadságra cserélte. A tartalomból: Az MDP Központi Vezetőségének nyilatkozata -- Nagy Imre rádiónyilatkozata -- Hajnalodik -- Tűzszüneti felhívás -- A SZOT elnökének felhívása -- Egy volt harcostárs [fegyverletételi] felhívása a harcolókhoz -- Elmegyünk az olimpiára! A lapszéleken kisebb hiány, apró sérülések, a hajtás mentén erősebb szakadásnyomok. Korának megfelelő állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455779.jpg)
![Coudenhove-Kalergi, R[ichard] N[ikolaus von]: Totális állam, totális ember. Ford.: Gáspár Zoltán. Bp., [1938.], Századunk, 153+7 p. 1. magyar kiadás. "A szerző csakugyan arra törekedett, hogy igazán ad usum delphini foglalja össze azokat az egyszerű igazságokat, amelyeket mindenki tud, de amelyeket mindenki szívesen felejt el, ha bonyolultabb és tetszetősebb hazugságok kötik le figyelmét. Az ember és az állam rendeltetéséről, kettejük viszonyáról, a keresztény értelemben vett személyiség értékéről kialakult évezredes fogalmainkat oly kézzelfogható, sokhelyütt szinte már megható egyszerűséggel formálja meg a szerző, mintha az lett volna a célja, hogy ne csak az átlagos műveltségű újságolvasó, de még az újságíró, sőt az aktív politikus is nagyobb szellemi erőfeszítés nélkül megérthesse" - írta Csécsy Imre 1938-ban a Századunk folyóiratban. Richard Coudenhove-Kalergi (1894-1972): filozófus, történész, diplomata, szociológus. Édesapja osztrák-magyar gróf, édesanyja japán szamurájcsalád leszármazottja. 1922-ben, 28 évesen jelentette meg indítványát "Páneurópa - Egy indítvány" címmel, majd 1923-ban megjelent könyve "Páneurópa" címmel, amely megteremtette a Páneurópa-mozgalom alapjait és eszmeiségét. Így indítja "Totális állam, totális ember" című könyvét: "Az ember Isten teremtménye. Az állam az ember teremtménye. Ezért az állam van az emberért, nem pedig az ember az államért. Emberek képzelhetők állam nélkül, állam nem képzelhető emberek nélkül. Az ember cél, nem eszköz. Az állam eszköz, nem cél. Az állam pontosan annyit ér, amennyi szolgálatot tesz az embernek. (...) Lehet az állam az ember barátja vagy ellensége aszerint, hogy az ember szabadságát, biztonságát és fejlődését előmozdítja vagy gátolja." Kiadói papírkötés, intézményi bélyegzővel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3452950.jpg)
![Háborús album. A világháború történelme képekben. Szerkesztette: Tábori Kornél. Budapest, [1915]. A Pesti Napló kiadása - Jókai Nyomda Rt. 240 p. Első kiadás. Kiadási év nélkül megjelent, rendkívül gazdagon illusztrált háborús albumunk 1915 márciusáig követi nyomon a harctéri eseményeket, majd a 17. oldaltól a munka lényegét jelentő, gondosan megszűrt anyagú fotókollekció következik. Kiadványunk a háborús mozgósítás budapesti képeivel indít, majd a szerb és orosz front képanyagából válogat, bemutatja az ellenség galíciai rémtetteit, dokumentálja a tábori élet békésebb és tréfásabb pillanatait, kisebb válogatást mutat be a német szövetséges nyugati frontjáról, valamint a központi hatalmak haditechnikai újdonságaiból (légierő, monitor- és tengeralattjáró-flotta), elidőz a hátország közgyógyellátásának részletein, végül a török szövetséges hadait méltatja. A 225. oldaltól hadtechnikai cikkek. Az előzékeken Földes Imre dupla oldalas grafikája. Néhány levélen apró szakadásnyom, néhány fűzése meglazult. Földes Imre színes rajzával illusztrált, enyhén sérült gerincű, kissé foltos, festett kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3438299.jpg)
![Asztalos Miklós - Pethő Sándor: A magyar nemzet története ősidőktől napjainkig. Bp., [1934], Dante, X+560 p.+ 23 (fekete-fehér képek) t. Második kiadás. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, kissé kopottas borítóval és gerinccel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3446049.jpg)
![Történelemhamisítók. A Szovjet Tájékoztató Iroda történelmi dokumentum-gyűjteménye. [Budapest], 1948. Anonymus (ny.) 119 + [1] p. Első magyarországi kiadás. Szerzők feltüntetése nélkül kiadott, hidegháborús propagandakiadványunk a két háború közti, nemzetiszocialista Németország megerősödését az angol, francia és amerikai diplomácia közönyének tulajdonítja, illetve amellett érvel, hogy az egészében nácinak tekinthető német gazdaság fejlődése belesimult az angol-amerikai világgazdaság érdekhálózatába. Radikálisan szovjet szemléletű, helyenként uszító hangvételű kiadványunk a szovjet-német megnemtámadási egyezményt diplomáciai kényszerűségként jellemzi, Lengyelország közös, német-szovjet lerohanását pedig a szükségszerű védekezés tetteként címkézi. "Történelemhamisítók" címen kiadott hidegháborús propagandakiadványunk elsődleges célja tehát a szovjetrendszer morális kivételességének igazolása, illetve az angol, francia és amerikai diplomácia szovjetellenes törekvéseinek kidomborítása, ezzel együtt pedig a náci és kapitalista rendszerek egy akolba terelése. Ideológiai tornamutatványokat bemutató külpolitikai iránymutatásunk Moszkvában, Szabadkán és Budapesten egyaránt megjelent. Példányunk fűzése meglazult, számos levele kijár a kötetből. Fűzbe, feliratozott, enyhén foltos kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3449850.jpg)
