[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. II. évfolyam, 41. szám. (1942. október 7.) Budapest, 1942. Stádium Rt. ny. Folio. 22 + [2] p. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali (bár nem nyilas irányzatú) Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. Felvételekkel és rajzokkal gazdagon illusztrált lapszámunk főként a szovjet frontról közöl képriportokat. A német követelésre gyorsan felszerelt és a Déli Hadseregcsoport részeként kezelt 2. magyar hadsereg 1942 áprilisa és júniusa között érkezett meg doni állomáshelyére. A 200,000 főt számláló 2. magyar hadsereg könnyű páncélosokkal és repülő dandárokkal kiegészítve 1942 júliusában kezdte meg hadműveleteit, melyek célja a doni szovjet hídfőállások bevétele volt. Hadseregünk jelentős véráldozatok árán 1942 szeptemberétől védelemre rendezkedett be. Gondosan megválogatott képanyagú riportjaink nagyszerű győzelmekről adnak hírt: az ellátás akadozásáról, a túlerőről, illetve a rendelkezésre álló páncélosok és repülő egységek elavultságáról természetesen egyetlen szó sem esik. Önálló riport számol be a Kaukázus előterében zajló hadműveletekről, a kaukázusi népek német oldalra állásáról, Anglia utánpótlási zavarairól. Az antiszemita tendenciájú heti politikai hírkommentár a rémhírterjesztők ellen szónokol és nemzeti egységre buzdít. A belív utolsó oldalán művelődéstörténeti rovat, a hátsó borító belső oldalán politikai karikatúrák. Kiadványunk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. A lapszéleken enyhe töredezettség, néhány oldalon enyhe lapszéli foltosság. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, sérült, enyhén hiányos kiadói borítóban.
A M. Kir. Kormány 1909./1928./1929. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Bp., 1910-1930-1931, Athenaeum. Papírkötések, az első kötet sérült borítóval, széteső állapotban, a másik két kötet borítóhiánnyal.
Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés és története. Bp., 1936, Kir. M. Egyetemi Nyomda, 328+1 p. Átkötött egészvászon-kötés, kopott, foltos borítóval, néhány kissé foltos lapokkal.
Charles Downer Hazen: Europe since 1815. New York,1923,Henry Holt, XX+1202 p.+15 (színes kétoldalas térképek) t. Angol nyelven. Kiadói félvászon-kötés, ceruzás aláhúzásokkal.
Wenzel Gusztáv: A turíni békekötés 1381. Pest, 1862. Emich Gusztáv ny. [2] + 124 p. Egyetlen kiadás. Wenzel Gusztáv (1812-1891) jogász, történetíró kötete az Anjou-házból való I. (Nagy) Lajos itáliai hadjáratait lezáró 1381. évi torinói béke körülményeit elemzi, illetve a kapcsolódó latin okmányokat adja közre. Az Anjou-dinasztia oldalága által birtokolt nápolyi trón öröklésének kérdésében kialakult konfliktus miatt 1347-ben I. (Nagy) Lajos bekapcsolódott a dél-itáliai konfliktusba. A több szakaszból álló konfliktus 1351-ben és 1358-ban kiújult. A genovai-nápolyi-magyar szövetség és a Velencei Köztársaság közötti háborúságra végül csak 1381-ben került békepecsét, az úgynevezett torinói béke keretében. A békeszerződésben Velence elismerte a magyar korona Dalmácia feletti jogait, Cattaro városát átadta Nagy Lajosnak, illetve némi adófizetésre is kötelezte magát. Kötetünk zömét a terjedelmes békeokmány latin átirata tölti ki, melyet a későbbi békeokmányok szövege követ. A címlapon és a hátsó előzéken régi gyűjteményi bélyegzés, a címlap verzóján régi tulajdonosi bélyegzés. Néhány levél fűzése a gerincnél megerősítve. (Különnyomat a Történelmi Tár XI. kötetéből.) Enyhén sérült korabeli félvászon kötésben, az enyhén kopott első kötéstáblán kézi címfeliratozás, a gerincen címke. Körülvágatlan, jó példány.
A Magyar Királyi Országos Levéltár Diplomatikai Osztályában őrzött pecsétek mutatója. 12 fénynyomatú táblával. Budapest, 1889. Országos Levéltár - Athenaeum Rt. ny. 38 p. + 12 t. Egyetlen kiadás. A címlapon, a belív néhány oldalán és néhány táblán régi gyűjteményi bélyegzés. Példányunk fűzése enyhén meglazult. Könyvtári duplum. Poss.: M. Kir. Igazságügyi Ministerium könyvtára; Pesterzsébeti Múzeum gyűjteménye. Kissé sérült gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel, a gerincen és az első kötéstáblán egykori katalóguscímkékkel.
Thóldt József Kristóf: Fehéregyház (Ecclesia Alba) és Árpád sírja. A magyar állam alkotmányos fennállásának ezredik évéhez. Minden igaz honfinak ajánlva. Budapest, 1883. Fanda József ny. 41 + [1] p. Egyetlen kiadás. Thóldt József Kristóf szerző 31 évnyi állhatatos, kitartó kutatását összegzi rövid dolgozatában. Anonymus, Béla király névtelen jegyzőjének egy fontos utalása nyomán a szerző éveken át vizsgálódott Óbuda környékén; dolgozatában úgy gondolja, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye nem lehetett Székesfehérvárott, nem is a temették a mai kiscelli kastély környékére, a fejedelmi sír voltaképpen az óbudai Victoria téglagyár területén, lappang, hová is a kegyeletes emlékezetnek illő volna pompás műemléket emelnie. A rövid dolgozat végén rövid sajtóvisszhang. Fűzve, keretdíszes, enyhén sérült, kissé hiányos kiadói borítóban. Jó példány, nagyon ritka könyv.
Don Whithead: Die FBI-Story: Das US-Bundeskriminalamt öffnet die Akten. Berlin - Darmstadt - Wien,1961,Deutsche Buch-Gemeinschaft, 357+1 p. Német nyelven. Kiadói félvászon-kötés.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. II. évfolyam, 41. szám. (1942. október 7.) Budapest, 1942. Stádium Rt. ny. Folio. 22 + [2] p. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali (bár nem nyilas irányzatú) Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. Felvételekkel és rajzokkal gazdagon illusztrált lapszámunk főként a szovjet frontról közöl képriportokat. A német követelésre gyorsan felszerelt és a Déli Hadseregcsoport részeként kezelt 2. magyar hadsereg 1942 áprilisa és júniusa között érkezett meg doni állomáshelyére. A 200,000 főt számláló 2. magyar hadsereg könnyű páncélosokkal és repülő dandárokkal kiegészítve 1942 júliusában kezdte meg hadműveleteit, melyek célja a doni szovjet hídfőállások bevétele volt. Hadseregünk jelentős véráldozatok árán 1942 szeptemberétől védelemre rendezkedett be. Gondosan megválogatott képanyagú riportjaink nagyszerű győzelmekről adnak hírt: az ellátás akadozásáról, a túlerőről, illetve a rendelkezésre álló páncélosok és repülő egységek elavultságáról természetesen egyetlen szó sem esik. Önálló riport számol be a Kaukázus előterében zajló hadműveletekről, a kaukázusi népek német oldalra állásáról, Anglia utánpótlási zavarairól. Az antiszemita tendenciájú heti politikai hírkommentár a rémhírterjesztők ellen szónokol és nemzeti egységre buzdít. A belív utolsó oldalán művelődéstörténeti rovat, a hátsó borító belső oldalán politikai karikatúrák. Kiadványunk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. A lapszéleken enyhe töredezettség, néhány oldalon enyhe lapszéli foltosság. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, sérült, enyhén hiányos kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3425154.jpg)
![Wenzel Gusztáv: A turíni békekötés 1381. Pest, 1862. Emich Gusztáv ny. [2] + 124 p. Egyetlen kiadás. Wenzel Gusztáv (1812-1891) jogász, történetíró kötete az Anjou-házból való I. (Nagy) Lajos itáliai hadjáratait lezáró 1381. évi torinói béke körülményeit elemzi, illetve a kapcsolódó latin okmányokat adja közre. Az Anjou-dinasztia oldalága által birtokolt nápolyi trón öröklésének kérdésében kialakult konfliktus miatt 1347-ben I. (Nagy) Lajos bekapcsolódott a dél-itáliai konfliktusba. A több szakaszból álló konfliktus 1351-ben és 1358-ban kiújult. A genovai-nápolyi-magyar szövetség és a Velencei Köztársaság közötti háborúságra végül csak 1381-ben került békepecsét, az úgynevezett torinói béke keretében. A békeszerződésben Velence elismerte a magyar korona Dalmácia feletti jogait, Cattaro városát átadta Nagy Lajosnak, illetve némi adófizetésre is kötelezte magát. Kötetünk zömét a terjedelmes békeokmány latin átirata tölti ki, melyet a későbbi békeokmányok szövege követ. A címlapon és a hátsó előzéken régi gyűjteményi bélyegzés, a címlap verzóján régi tulajdonosi bélyegzés. Néhány levél fűzése a gerincnél megerősítve. (Különnyomat a Történelmi Tár XI. kötetéből.) Enyhén sérült korabeli félvászon kötésben, az enyhén kopott első kötéstáblán kézi címfeliratozás, a gerincen címke. Körülvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3352914.jpg)
![Thóldt József Kristóf: Fehéregyház (Ecclesia Alba) és Árpád sírja. A magyar állam alkotmányos fennállásának ezredik évéhez. Minden igaz honfinak ajánlva. Budapest, 1883. Fanda József ny. 41 + [1] p. Egyetlen kiadás. Thóldt József Kristóf szerző 31 évnyi állhatatos, kitartó kutatását összegzi rövid dolgozatában. Anonymus, Béla király névtelen jegyzőjének egy fontos utalása nyomán a szerző éveken át vizsgálódott Óbuda környékén; dolgozatában úgy gondolja, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye nem lehetett Székesfehérvárott, nem is a temették a mai kiscelli kastély környékére, a fejedelmi sír voltaképpen az óbudai Victoria téglagyár területén, lappang, hová is a kegyeletes emlékezetnek illő volna pompás műemléket emelnie. A rövid dolgozat végén rövid sajtóvisszhang. Fűzve, keretdíszes, enyhén sérült, kissé hiányos kiadói borítóban. Jó példány, nagyon ritka könyv.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357874.jpg)
