[Kecskeméthy Aurél] Kákay Aranyos: Kákay Aranyos politikai társadalmi tragico-humoristicus krónikája. Pest, 1869., Ráth Mór, (Pesti Könyvnyomda Rt.-ny.), 386+2 p. Hozzákötve: Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio. Pest, 1867.,Ráth Mór, (Bécs,Holzhausen Adolf-ny.),4+125+3 p. Kecskeméthy Aurél (1827-1877) ügyvéd, a szabadságharc alatt Görgey Artúr titkára, újságíró, 1854-től a bécsi belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa, az évtized végén többször tett látogatást Széchenyi Istvánnál. Az októberi diploma után a magyar országgyűlés lapjának szerkesztője, a politikai publicisztika vitriolos tollú írója. A Deák-párttal szimpatizáló, nevezetes publicista összetéveszthetetlenül szatirikus stílusa jeles közfigyelmet keltett, számosan utánozták, hatása évtizedekkel később is jelentkezik például Mikszáth Kálmán országgyűlési karcolataiban. Korabeli átkötött félvászon-kötés, kopott, foltos borítóval, néhány kissé foxing folots lappal.
Magyar Statisztikai Évkönyv, 5 kötet: 1912., 1932., 1935., 1937., 1939. Szerk. és kiadja a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Bp., 1914-1940, Athenaeum-ny. Az 1912. évi kötet német, a többi magyar nyelven. Aranyozott egészvászon-kötésben, változó állapotban, intézményi bélyegzőkkel.
A középkori Magyarország főpapi pecsétjei a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának pecsétmásolat-gyűjteménye alapján. Szerkesztette: Bodor Imre. [Írta: Bodor Imre, Fügedi Erik, Takács Imre]. (Dedikált.) Budapest, 1984. MTA Művészettörténeti Kutató Csoport (MTA Sokszorosító). 75 + [3] p. + 14 t. (kétoldalas táblák I-XXVIII-ig számozva). Egyetlen kiadás. Dedikált: "Szamosné Magdusnak szeretettel: Bodor Imre. 1984. szept. 17". Kiadványunk a középkori oklevelek hitelesítésre szolgáló főpapi pecsétek világába vezet be, bevezetőjében a középkori pecséthasználatról írt rövid tanulmánnyal, majd az 1400-1526 között használt pontifikális (főpapi) pecsétek részletes ismertetésével. A szöveges tételismertető után az egyházi pecsétgyűjtemény képanyaga. Fűzve, enyhén sérült, kissé kopott kiadói borítóban. Ritka.
Napoleon, I. [francia császár]: Napoleons Leben. Von Ihm Selbst. Übersetzt und herausgegeben von Heinrich Conrad. Band I-XIII. [Teljes mű, tizenhárom kötetben.] Stuttgart, (1911-1913). Verlag Robert Lutz (Druck von A. Bonz' Erben). XVIII + [2] + 325 + [3] p. + 5 térkép; XV + [1] + 386 + [2] p. + 2 térkép (kihajtható); [2] + XI + [3] + 321 + [1] p. + 3 térkép (kihajtható); XIII + [3] + 355 + [1] p. + 3 térkép (kihajtható); XII + [4] + 262 + [2] p. + 4 térkép (kihajtható); XV + [1] + 344 + [4] p. + 4 térkép (kihajtható); XVIII + [2] + 311 + [5] p. + 1 térkép (kihajtható); XIII + [3] + 378 + [2] p. + 8 térkép (ebből 6 kihajtható); XIII + [3] + 301 + [3] p. + 4 térkép (kihajtható); XIV + [2] + 379 + [5] p. + 4 térkép (kihajtható); XXXII + 314 + [2] p. + 1 térkép (Szent Ilona szigetének kihajtható térképe); XLIV + [2] + 329 p. + [1] p.; XLV + [3] + 367 p. + [1] p. Az emlékirat beosztása: Meine ersten Siege I-VI. -- Ich, der Kaiser VII-IX. -- Meine letzte Niederlage X. -- Auf Sankt Helena XI-XIII. Bonaparte Napoleon (1769-1821) tábornok, hadvezér, első konzul, francia császár emlékiratai, a szerkesztő lábjegyzeteivel. Az emlékirat korántsem korlátozódik hadműveleti, politikai hadműveleti visszaemlékezésekre, a tájékozott szerző az éppen aktuális terep kapcsán sokszor alkotmányos, jogi, diplomáciatörténeti, olykor népéleti megjegyzéseket is tesz (az első kötetek észak-itáliai és egyiptomi hadjáratai során Napóleon rendre összefoglalja a térség előzetes politikai hagyományait), de a szerző tábornokaihoz, később politikusi szövetségeihez és ellenfeleihez fűződő viszonyairól is megemlékezik, miként közbeszőtt katonapolitikai, geopolitikai, diplomáciai áttekintései is figyelemre méltóak, a császári második kötetben pedig családi terveibe is beavat. A kontinens jogi rendszerének átalakítása jegyében olykor még egyházpolitikai eszmefuttatásokba is betekinthetünk. Az elbeszélést időre időre politikustársaihoz, illetve katonáihoz címzett levelei színesítik. A sorsdöntő orosz hadjáratról való beszámoló a császári kötetek második könyvében (VIII. kötet). A német nyelvterületen első, teljes Napóleon-életműkiadásnak tekintett könyvsorozat kötetei iránt jelentős érdeklődés jelentkezett, a kiadás évétől számítva egy-két éven belül a kötetek többsége három-négy utánnyomásban is megjelent. Könyvsorozatunk 1. kötete a harmadik lenyomatból, 4-5., 7-8. és 10. kötete a második lenyomatból származik. Egységes, aranyozott kiadói egészvászon kötésben, az 5-6. és 10-11. kötet gerincén és kötéstábláin halvány ázásfolttal. Körülvágatlan, jó példány.
[Konkoly-Thege] Konkoli Thege Pál: 1840-dik évi országgyűlés. II. köt. Pest, 1847, Emich Gusztáv (Buda, M. k. egyetemi-ny.), 2 sztl. lev.+ 620 p. Egyetlen kiadás. Átkötött félvászon-kötésben, helyenként kissé foltos lapokkal. Konkoly-Thege Pál (1814-1884) országgyűlési képviselő, az aranyos-maróti királyi törvényszék elnöke, a barsi evangélikus református egyházmegye segédgondnoka. Cikkei a Falusi Gazda, a Magyar Gazda ill. a Gazdasági Lapok c. folyóiratokban, országgyűlési beszédei a Naplóban jelentek meg. Az 1840-dik évi országgyűlés c. kétkötetes munkája az egyetlen önálló, nyomtatásban megjelent műve.
Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. Függelékül az inárchi Farkas, az irsai Irsay, valamint a szilasi és pilisi Szilassy családok története. Budapest, 1938. (Szerző - Ablaka János és Ferenc könyvnyomdája, Gyöngyös). [4] + 636 + [2] p. + 2 t. (egy színes) + 11 melléklet (kihajtható nemzetségtáblák és oklevél-hasonmások). Egyetlen kiadás. Bártfai Szabó László (1880-1964) levéltáros, történész, könyvtáros, heraldikus, oklevéltani szakértő, több neves család okleveleinek kiadója. Genealogiai függelékkel ellátott Pest megyei oklevéltani monográfiája is családi felkérésből született, a munka zömét mégis Pest megye középkori oklevéltani anyaga teszi ki. A szerző a nyilvánvalóan egyházi kötődésű oklevelek közlésétől eltekint, az okleveleknek pedig pusztán magyar nyelvű summázatát teszi közzé, ám ezekből is jó rálátás nyílik az oklevél-adás korabeli gyakorlatának indokaira: okleveleink zömmel családjogi, örökösödési és birtokjogi kérdéseket tisztáznak. 1541 után a birtokjogi oklevelek száma megcsappan, helyüket katonai szabályzatok és adóösszeírások veszik át. A 429. oldaltól az oklevélanyag nyomán Pest megye közjogi történetének esszészerű kidolgozása, majd a 485. oldaltól családtörténeti tanulmányok. Példányunk címlapján és második levelén apró pótlás. Aranyozott gerincű, XX. század második felében készült műbőr kötésben.
Eckhart Ferenc: A szentkorona-eszme története. Budapest, 1941. Magyar Tudományos Akadémia (Franklin-Társulat ny.) 356 p. + 1 t. Első kiadás. Eckhart Ferenc (1885-1957) történész, jogtörténész, fő kutatási területe a földesúri és megyei igazságszolgáltatás története volt, illetve a szentkorona-tan története. Nemzetközi kitekintéssel készült műve a téma alapvető monográfiája. A címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés, a címoldal és példányunk első és utolsó oldalain, valamint hátsó borítóján vízfoltosság. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Wekerle László: Nagyezerév Árpád fejedelem sírja felett (907-1907). Az Árpád-millennium-emlékmű illetékes helye a Fehéregyház romterülete (az óbudai "Viktória" gyártelken). Budapest, 1907. Benkő Gyula (Berger Miksa ny., Máramarossziget). XIV + [2] + 276 + [2] p. + 1 térkép (dupla oldalas). Egyetlen kiadás. Wekerle László (1840-1918) ügyvéd, máramarosi tanfelügyelő, műkedvelő történész szenvedélyes nyelven megfogalmazott, hosszú tanulmányában összefoglalja Árpád fejedelem sírja pontos hollétének meghatározásával kapcsolatos, 25 éves kutatásait, cáfolja az ellenérveket, és kárhoztatja a téma iránti sajtóérdeklődés lanyha mivoltát. Wekerle tanfelügyelő Anonymus munkájából indul ki, és a fejedelmi sír hollétét húsz évvel korábbi megállapításaival összehangzóan Óbudán jelöli ki, az egykori Fehéregyháza területén (mely a modern korra már elpusztult). Példányunk fűzése két helyen meglazult. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban.
Kossuth Lajos: Irataim az emigráczióból 1-3 kötet. I. köt: Az 1859-ki olasz háború korszaka II. köt.: A villafrancai béka után.; III. köt.: A remény és csapások kora 1860-1862.; Bp., 1881-1882, Athenaeum, 526 p, 4+578+1p; 773 p. Korabeli, kissé kopott félbőr-kötésben, eredeti papírborítók bekötve. Néhány foltos lappal.
Pór Antal: Aeneas Sylvius. II. Pius pápa. Élet- és korrajz. Házi könyvtár. XXXIII. Bp., 1880., Szent-István-Társulat, VI+6+384p. Korabeli félvászon-kötés, kopott borítóval, a gerincen és a táblákon kis sérülésekkel.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Kecskeméthy Aurél] Kákay Aranyos: Kákay Aranyos politikai társadalmi tragico-humoristicus krónikája. Pest, 1869., Ráth Mór, (Pesti Könyvnyomda Rt.-ny.), 386+2 p. Hozzákötve: Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio. Pest, 1867.,Ráth Mór, (Bécs,Holzhausen Adolf-ny.),4+125+3 p. Kecskeméthy Aurél (1827-1877) ügyvéd, a szabadságharc alatt Görgey Artúr titkára, újságíró, 1854-től a bécsi belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa, az évtized végén többször tett látogatást Széchenyi Istvánnál. Az októberi diploma után a magyar országgyűlés lapjának szerkesztője, a politikai publicisztika vitriolos tollú írója. A Deák-párttal szimpatizáló, nevezetes publicista összetéveszthetetlenül szatirikus stílusa jeles közfigyelmet keltett, számosan utánozták, hatása évtizedekkel később is jelentkezik például Mikszáth Kálmán országgyűlési karcolataiban. Korabeli átkötött félvászon-kötés, kopott, foltos borítóval, néhány kissé foxing folots lappal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3416996.jpg)
![A középkori Magyarország főpapi pecsétjei a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának pecsétmásolat-gyűjteménye alapján. Szerkesztette: Bodor Imre. [Írta: Bodor Imre, Fügedi Erik, Takács Imre]. (Dedikált.) Budapest, 1984. MTA Művészettörténeti Kutató Csoport (MTA Sokszorosító). 75 + [3] p. + 14 t. (kétoldalas táblák I-XXVIII-ig számozva). Egyetlen kiadás. Dedikált: "Szamosné Magdusnak szeretettel: Bodor Imre. 1984. szept. 17". Kiadványunk a középkori oklevelek hitelesítésre szolgáló főpapi pecsétek világába vezet be, bevezetőjében a középkori pecséthasználatról írt rövid tanulmánnyal, majd az 1400-1526 között használt pontifikális (főpapi) pecsétek részletes ismertetésével. A szöveges tételismertető után az egyházi pecsétgyűjtemény képanyaga. Fűzve, enyhén sérült, kissé kopott kiadói borítóban. Ritka.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3417604.jpg)
![Napoleon, I. [francia császár]: Napoleons Leben. Von Ihm Selbst. Übersetzt und herausgegeben von Heinrich Conrad. Band I-XIII. [Teljes mű, tizenhárom kötetben.] Stuttgart, (1911-1913). Verlag Robert Lutz (Druck von A. Bonz' Erben). XVIII + [2] + 325 + [3] p. + 5 térkép; XV + [1] + 386 + [2] p. + 2 térkép (kihajtható); [2] + XI + [3] + 321 + [1] p. + 3 térkép (kihajtható); XIII + [3] + 355 + [1] p. + 3 térkép (kihajtható); XII + [4] + 262 + [2] p. + 4 térkép (kihajtható); XV + [1] + 344 + [4] p. + 4 térkép (kihajtható); XVIII + [2] + 311 + [5] p. + 1 térkép (kihajtható); XIII + [3] + 378 + [2] p. + 8 térkép (ebből 6 kihajtható); XIII + [3] + 301 + [3] p. + 4 térkép (kihajtható); XIV + [2] + 379 + [5] p. + 4 térkép (kihajtható); XXXII + 314 + [2] p. + 1 térkép (Szent Ilona szigetének kihajtható térképe); XLIV + [2] + 329 p. + [1] p.; XLV + [3] + 367 p. + [1] p. Az emlékirat beosztása: Meine ersten Siege I-VI. -- Ich, der Kaiser VII-IX. -- Meine letzte Niederlage X. -- Auf Sankt Helena XI-XIII. Bonaparte Napoleon (1769-1821) tábornok, hadvezér, első konzul, francia császár emlékiratai, a szerkesztő lábjegyzeteivel. Az emlékirat korántsem korlátozódik hadműveleti, politikai hadműveleti visszaemlékezésekre, a tájékozott szerző az éppen aktuális terep kapcsán sokszor alkotmányos, jogi, diplomáciatörténeti, olykor népéleti megjegyzéseket is tesz (az első kötetek észak-itáliai és egyiptomi hadjáratai során Napóleon rendre összefoglalja a térség előzetes politikai hagyományait), de a szerző tábornokaihoz, később politikusi szövetségeihez és ellenfeleihez fűződő viszonyairól is megemlékezik, miként közbeszőtt katonapolitikai, geopolitikai, diplomáciai áttekintései is figyelemre méltóak, a császári második kötetben pedig családi terveibe is beavat. A kontinens jogi rendszerének átalakítása jegyében olykor még egyházpolitikai eszmefuttatásokba is betekinthetünk. Az elbeszélést időre időre politikustársaihoz, illetve katonáihoz címzett levelei színesítik. A sorsdöntő orosz hadjáratról való beszámoló a császári kötetek második könyvében (VIII. kötet). A német nyelvterületen első, teljes Napóleon-életműkiadásnak tekintett könyvsorozat kötetei iránt jelentős érdeklődés jelentkezett, a kiadás évétől számítva egy-két éven belül a kötetek többsége három-négy utánnyomásban is megjelent. Könyvsorozatunk 1. kötete a harmadik lenyomatból, 4-5., 7-8. és 10. kötete a második lenyomatból származik. Egységes, aranyozott kiadói egészvászon kötésben, az 5-6. és 10-11. kötet gerincén és kötéstábláin halvány ázásfolttal. Körülvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3313658.jpg)
![Lamprecht, [Karl Gotthard]: Modern történettudomány. Ford.: Sas Andor. Bevezette: Wildner Ödön. Világkönyvtár 44. (Bp., 1925), Révai, 2 sztl. lev.+ XV+(1)+266+(6) p. Átkötött, bordázott gerincű félbőr-kötésben, nagyrészt jó állapotban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3321989.jpg)
![[Konkoly-Thege] Konkoli Thege Pál: 1840-dik évi országgyűlés. II. köt. Pest, 1847, Emich Gusztáv (Buda, M. k. egyetemi-ny.), 2 sztl. lev.+ 620 p. Egyetlen kiadás. Átkötött félvászon-kötésben, helyenként kissé foltos lapokkal. Konkoly-Thege Pál (1814-1884) országgyűlési képviselő, az aranyos-maróti királyi törvényszék elnöke, a barsi evangélikus református egyházmegye segédgondnoka. Cikkei a Falusi Gazda, a Magyar Gazda ill. a Gazdasági Lapok c. folyóiratokban, országgyűlési beszédei a Naplóban jelentek meg. Az 1840-dik évi országgyűlés c. kétkötetes munkája az egyetlen önálló, nyomtatásban megjelent műve.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3355163.jpg)
![Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. Függelékül az inárchi Farkas, az irsai Irsay, valamint a szilasi és pilisi Szilassy családok története. Budapest, 1938. (Szerző - Ablaka János és Ferenc könyvnyomdája, Gyöngyös). [4] + 636 + [2] p. + 2 t. (egy színes) + 11 melléklet (kihajtható nemzetségtáblák és oklevél-hasonmások). Egyetlen kiadás. Bártfai Szabó László (1880-1964) levéltáros, történész, könyvtáros, heraldikus, oklevéltani szakértő, több neves család okleveleinek kiadója. Genealogiai függelékkel ellátott Pest megyei oklevéltani monográfiája is családi felkérésből született, a munka zömét mégis Pest megye középkori oklevéltani anyaga teszi ki. A szerző a nyilvánvalóan egyházi kötődésű oklevelek közlésétől eltekint, az okleveleknek pedig pusztán magyar nyelvű summázatát teszi közzé, ám ezekből is jó rálátás nyílik az oklevél-adás korabeli gyakorlatának indokaira: okleveleink zömmel családjogi, örökösödési és birtokjogi kérdéseket tisztáznak. 1541 után a birtokjogi oklevelek száma megcsappan, helyüket katonai szabályzatok és adóösszeírások veszik át. A 429. oldaltól az oklevélanyag nyomán Pest megye közjogi történetének esszészerű kidolgozása, majd a 485. oldaltól családtörténeti tanulmányok. Példányunk címlapján és második levelén apró pótlás. Aranyozott gerincű, XX. század második felében készült műbőr kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3368997.jpg)
![Wekerle László: Nagyezerév Árpád fejedelem sírja felett (907-1907). Az Árpád-millennium-emlékmű illetékes helye a Fehéregyház romterülete (az óbudai "Viktória" gyártelken). Budapest, 1907. Benkő Gyula (Berger Miksa ny., Máramarossziget). XIV + [2] + 276 + [2] p. + 1 térkép (dupla oldalas). Egyetlen kiadás. Wekerle László (1840-1918) ügyvéd, máramarosi tanfelügyelő, műkedvelő történész szenvedélyes nyelven megfogalmazott, hosszú tanulmányában összefoglalja Árpád fejedelem sírja pontos hollétének meghatározásával kapcsolatos, 25 éves kutatásait, cáfolja az ellenérveket, és kárhoztatja a téma iránti sajtóérdeklődés lanyha mivoltát. Wekerle tanfelügyelő Anonymus munkájából indul ki, és a fejedelmi sír hollétét húsz évvel korábbi megállapításaival összehangzóan Óbudán jelöli ki, az egykori Fehéregyháza területén (mely a modern korra már elpusztult). Példányunk fűzése két helyen meglazult. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3375161.jpg)
