cca XIX. sz. közepe, Szűz Mária a kisdeddel, Johann von Schraudolph (1808-1879) után Peter Lutz (1799-1867) metszése, acélmetszet, papír, jelzett a metszeten, paszpartuban, dekoratív, üvegezett fakeretben, látható: 11x9,5 cm, külső méret: 21x18,5 cm
cca XVIII. sz. második fele, "The Pointers and Hare" (angol vadászjelenet), James Seymour (1702-1752) festménye után Smith metszése, jelzett a metszeten, paszpartuban, üvegezett fakeretben, látható: 23x33,5 cm, külső méret: 42x52 cm
cca XVIII. sz. második fele, "The Setting Dog & Partridges" (angol vadászjelenet), James Seymour (1702-1752) festménye után Smith metszése, jelzett a metszeten, paszpartuban, üvegezett fakeretben, látható: 23x33,5 cm, külső méret: 42x52 cm
cca XVIII. sz. vége-XIX. sz. eleje, Krisztus levétele a keresztről, rézmetszet, papír, paszpartuban, dekoratív, üvegezett fakeretben, a kereten kisebb sérülésekkel, látható: 32,5x42 cm, külső méret: 47,5x57 cm
[A Lipót rend nagykeresztje] Grosskreutz der kaiser. oesterreich. Leopolds Orden. Wien, 1808. T. Fischer. Nagy méretű rézmetszet, selyem előzéklappal. 27,5x39,5 cm / Copper plate engraving.
[Látkép] Huszti vár. Schlossruine Huszt. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön Máramaros egykori erőssége, a középkori Magyarország egyik legjelentősebb erődítménye, Huszt vára, erősen romos állapotban, előterében ruszin népviseletbe öltözött, ülve merengő, kutyája kíséretében ábrázolt pásztor figura. A romvár mögött a Kárpátok hegykoszorúja és folyója tűnik fel. Látképünk középpontjában az erdélyi fejedelmek egykori erőssége, melyet törökök, tatárok, lengyelek és császári seregek egyaránt ostromolták, a vár csupán a Rákóczi-szabadságharc végén, utolsóként került császári kézre. Jóllehet már ekkor is elhatározták lerombolását, a vár végül nem emberi akarat, hanem villámcsapás áldozatául esett, a villámcsapás utáni tűzvész elérte a lőporraktárat, az ekkor támadt robbanás gondoskodott a vár képünkön is látható és azóta is fennálló állapotáról. Paszpartuban
Ludwig Rohbock (1820-1883) - Johann Poppel (1807-1882): Esztergom / Gran. Acélmetszet, papír, jelzett a metszeten. Üvegezett keretben, foltos, 12,5×17,5 cm
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[A Lipót rend nagykeresztje] Grosskreutz der kaiser. oesterreich. Leopolds Orden. Wien, 1808. T. Fischer. Nagy méretű rézmetszet, selyem előzéklappal. 27,5x39,5 cm / Copper plate engraving.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3435214.jpg)
![[Látkép] Huszti vár. Schlossruine Huszt. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön Máramaros egykori erőssége, a középkori Magyarország egyik legjelentősebb erődítménye, Huszt vára, erősen romos állapotban, előterében ruszin népviseletbe öltözött, ülve merengő, kutyája kíséretében ábrázolt pásztor figura. A romvár mögött a Kárpátok hegykoszorúja és folyója tűnik fel. Látképünk középpontjában az erdélyi fejedelmek egykori erőssége, melyet törökök, tatárok, lengyelek és császári seregek egyaránt ostromolták, a vár csupán a Rákóczi-szabadságharc végén, utolsóként került császári kézre. Jóllehet már ekkor is elhatározták lerombolását, a vár végül nem emberi akarat, hanem villámcsapás áldozatául esett, a villámcsapás utáni tűzvész elérte a lőporraktárat, az ekkor támadt robbanás gondoskodott a vár képünkön is látható és azóta is fennálló állapotáról. Paszpartuban](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3441518.jpg)
