[Térkép] Vértes hegység. Kirándulók térképe, 15. szám. Mértéke: 1:50,0...

[Térkép] Vértes hegység. Kirándulók térképe, 15. szám. Mértéke: 1:50,000. (1928).
Budapest, 1928. Magyar Királyi Állami Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 610x625 mm egy 645x765 mm méretű térképlapon.
Színes turistatérképünk a Dunántúl egyik kevésbé látogatott, turistaútvonalakkal viszont már átszelt hegységébe, a Fejér és Komárom megye határát képező Vértes hegységbe vezet. A várromokkal teli, szőlőkkel övezett, erdőgazdasági területen Vitányvár, Várgesztes, Csókakő romjai várták a látogatókat - a móri borvidék pincegazdaságai mellett. Térképünk keleti szélén a Gerecse, majd a Váli-völgy húzódik, nyugati szélén a Bakonyt és Vértest elválasztó Móri-árok kanyarog. Keleten Óbarok, Felcsút, Alcsút és Vértesacsa, délen Zámoly és Bodajk, nyugaton Mór, Pusztavám, Bokod és Dad, északon Kecskéd, Környe, Bánhida, Tatabánya és Felsőgalla jelölik ki térképünk határait. Feltűnő jelenség, hogy a környék Budapestről induló elsőrendű autóútja Óbaroknál véget ér, a Gerecse és a Vértes hasadékán át már csak alsóbbrendű utak visznek tovább Győr felé. Annál dúsabb a vasúthálózat: térképünkön még működik az Óbarok-Lovasberény, illetve a Környe-Pápa vasútvonal. Térképünk meghatározó városi kiindulópontja akár Tatabánya is lehet, amely ekkoriban már fontos iparvárosnak számít. Oroszlány viszont apró, ipar és vasút nélküli sváb település csupán. Mór városa ekkoriban is fontos borászati központ, Csókakő és Csákberény között már ekkor is létezik a pincékkel pöttyözött borút. Vízrajzi, domborzati részleteket közlő térképünk fő információja ugyanakkor a turistaútvonalak hálózata, a bal oldali jelmagyarázat részletei között dokumentumunk túrajavaslatokat is ajánl. A bal felső sarokban a Vértes erdőgazdasági melléktérképe.
A lapszéleken apró, halvány foltosság, a jobb szélen a hajtás mentén kisebb repedések, a hátoldalon kisebb foltosság.
(Kirándulók térképe, 15. szám.)
Jó állapotú térkép, hajtogatva.