William Henry Bartlett (1809-1854) - James Charles Armytage (1802-1897): Castle Theban (Dévény vára). Acélmetszet, papír, jelzett a metszeten, kis sarokhiánnyal, lapszéli foltokkal, 13x19 cm
Ludwig Rohbock (1820-1883) - C. Rorich: H. Eszterházy palotája Kismartonban. Acélmetszet, papír, jelzett a metszeten, kissé foltos, paszpartuban, 11,5x16,5 cm
[Látkép] A zsambéki régi góth. modorú egyház romjai. Tónusos kőnyomat Feszl Frigyes (1821-1884) grafikusművész, építész, műemlékvédő rajza után. (1866 körül). Budapest, [1866 körül]. Nyomtatta Walzel A. F. Pesten. Litográfia, mérete: 210x150 mm. Feszl Frigyes (1821-1884) építész, műemlékvédő, a magyar romantikus építészet kiemelkedő mestere, legismertebb műve az 1849 után újjáépített pesti Vigadó (1859-1865) épülete. Számos pesti középület, bérház tervezésén kívül a korszak fontos építészeti és urbanisztikai pályázatán is értékes helyezéseket ért el; műemlékvédelmi tevékenysége is jelentős. Pályája középső szakaszában, 1861-1865 között Párizsban akvarellfestészetet tanult, művészettörténeti vizsgálódásainak gyakori tárgyát, a zsámbéki templomromot vélhetően kiteljesedett akvarellfestészeti ismeretei birtokában örökítette meg, tónusos kőnyomatunk az ő rajza alapján készült. Jó állapotú lap, aranyozott fa keretben, üveglap mögött.
[Látkép] A budai Alagút kauzata. Portal des Tunels zu Ofen. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1856). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 100x160 mm, lemezméret: 125x180 mm, lapméret: 150x230 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Délnyugati irányba tekintő látképünk nagyjából a Fő utca Clark Ádám téri torkolatából nézve örökíti meg a mélyépítészeti műtárgyat. Az Alagút ötlete a Lánchíd eszméjéhez hasonlóan Széchenyi Istvántól származik, a terv kivitelezése azonban csak a Lánchíd 1849. évi befejezése után indult meg. A William Tierney Clark angol mérnök által tervezett Alagutat 1853-1854 között fúrták, néhány évvel később pedig már a kocsiforgalmat is engedélyezték benne. Látképünk központi eleme az Alagút klasszicizáló keleti portálja, felette a Budai Vár látványa, a háttérben, bal oldalt diszkréten meghúzódik a katonai megszállásra emlékeztető Citadella épülete is. Az Alagútból ló vontatta ponyvás szekér gördül ki, vele ellentétes irányban delizsánsz halad (a perspektíva miatt a két jármű közlekedésének bal oldali kitérési irányát nincs módunk megállapítani). A hegy mentén vidéki batyus asszony ballag, a téren még néhány polgár, illetve katonatiszt sétál, utóbbiak a Bach-korszak katonai uniformisában korzóznak. Békebeli, idilli látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű első, Pest-Budát részletező kötetében jelent meg, látképünk a kötet 79. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet, a lap felső, alsó és bal szélén apró pótlással. Jó állapotú lap.
A kassai dóm. Balogh Rudolf (1879-1944) aranykoszorús fényképészmester felvétele a Felvidék visszatérése alkalmából. (1938). Budapest, [1938]. Vintázs felvétel nyomán készült fénymetszet (heliogravűr), mérete: 182x130 mm. Balogh Rudolf (1879-1944) fényképész, a századfordulótól a Vasárnapi Ujság és az Uj Idők fényképésze, fényképészeti műintézete 1912-től működött. Fotóművészet címmel 1914-ben indította meg szakperiodikáját. A háborús és társadalmi fotográfián túl népi témákkal is foglalkozó fényképész a harmincas évektől a Magyar Filmiroda fotólaboratóriumát vezette. A kassai dómot ábrázoló fotója a Felvidék visszatérésének alkalmából készült, nyomtatásban először a Hungária magazin 1938. decemberi számában jelent meg. Jó állapotú lap, aranyozott fakeretben, üveglap mögött. Szép példány.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Látkép] A zsambéki régi góth. modorú egyház romjai. Tónusos kőnyomat Feszl Frigyes (1821-1884) grafikusművész, építész, műemlékvédő rajza után. (1866 körül). Budapest, [1866 körül]. Nyomtatta Walzel A. F. Pesten. Litográfia, mérete: 210x150 mm. Feszl Frigyes (1821-1884) építész, műemlékvédő, a magyar romantikus építészet kiemelkedő mestere, legismertebb műve az 1849 után újjáépített pesti Vigadó (1859-1865) épülete. Számos pesti középület, bérház tervezésén kívül a korszak fontos építészeti és urbanisztikai pályázatán is értékes helyezéseket ért el; műemlékvédelmi tevékenysége is jelentős. Pályája középső szakaszában, 1861-1865 között Párizsban akvarellfestészetet tanult, művészettörténeti vizsgálódásainak gyakori tárgyát, a zsámbéki templomromot vélhetően kiteljesedett akvarellfestészeti ismeretei birtokában örökítette meg, tónusos kőnyomatunk az ő rajza alapján készült. Jó állapotú lap, aranyozott fa keretben, üveglap mögött.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389183.jpg)
![[Látkép] A budai Alagút kauzata. Portal des Tunels zu Ofen. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1856). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 100x160 mm, lemezméret: 125x180 mm, lapméret: 150x230 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Délnyugati irányba tekintő látképünk nagyjából a Fő utca Clark Ádám téri torkolatából nézve örökíti meg a mélyépítészeti műtárgyat. Az Alagút ötlete a Lánchíd eszméjéhez hasonlóan Széchenyi Istvántól származik, a terv kivitelezése azonban csak a Lánchíd 1849. évi befejezése után indult meg. A William Tierney Clark angol mérnök által tervezett Alagutat 1853-1854 között fúrták, néhány évvel később pedig már a kocsiforgalmat is engedélyezték benne. Látképünk központi eleme az Alagút klasszicizáló keleti portálja, felette a Budai Vár látványa, a háttérben, bal oldalt diszkréten meghúzódik a katonai megszállásra emlékeztető Citadella épülete is. Az Alagútból ló vontatta ponyvás szekér gördül ki, vele ellentétes irányban delizsánsz halad (a perspektíva miatt a két jármű közlekedésének bal oldali kitérési irányát nincs módunk megállapítani). A hegy mentén vidéki batyus asszony ballag, a téren még néhány polgár, illetve katonatiszt sétál, utóbbiak a Bach-korszak katonai uniformisában korzóznak. Békebeli, idilli látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű első, Pest-Budát részletező kötetében jelent meg, látképünk a kötet 79. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet, a lap felső, alsó és bal szélén apró pótlással. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389159.jpg)
![A kassai dóm. Balogh Rudolf (1879-1944) aranykoszorús fényképészmester felvétele a Felvidék visszatérése alkalmából. (1938). Budapest, [1938]. Vintázs felvétel nyomán készült fénymetszet (heliogravűr), mérete: 182x130 mm. Balogh Rudolf (1879-1944) fényképész, a századfordulótól a Vasárnapi Ujság és az Uj Idők fényképésze, fényképészeti műintézete 1912-től működött. Fotóművészet címmel 1914-ben indította meg szakperiodikáját. A háborús és társadalmi fotográfián túl népi témákkal is foglalkozó fényképész a harmincas évektől a Magyar Filmiroda fotólaboratóriumát vezette. A kassai dómot ábrázoló fotója a Felvidék visszatérésének alkalmából készült, nyomtatásban először a Hungária magazin 1938. decemberi számában jelent meg. Jó állapotú lap, aranyozott fakeretben, üveglap mögött. Szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3391519.jpg)
