[Térkép] A Balaton tágabb környékének térképe. Mértéke: 1:200,000. (19...

[Térkép] A Balaton tágabb környékének térképe. Mértéke: 1:200,000. (1929).
[Budapest], 1929. Magyar Királyi Állami Térképészet. Színes térkép, mérete: 415x525 mm egy 475x600 mm méretű térképlapon.
Közlekedésföldrajzi, domborzati és vízrajzi részleteket közzé tevő Balaton-térképünk a Balatont tágabb környezetbe helyezi, lapunk négy sarkát Csákberény (ÉK), Ozora (DK), Zalaszabar (DNY) és Celldömölk (ÉNY) települése jelöli ki. Ebben az időben Magyarország legkiemelkedőbb turisztikai régiójának már a Balaton térsége számított, tóparti üdülőhelyeivel, Balaton-felvidéki falvaival, várromjaival és szőlőhegyeivel. Térképünk a térség első-, másod- és harmadrendű útjait vizuálisan is elkülöníti, feltünteti az autóbusz-megállókat, a balatoni hajózás útvonalain kívül a vasúthálózatot is bemutatja. Névanyagában a művelési ágakat is megnevezi (szőlők, erdők, majorok, puszták), a várromokat, kápolnákat, barlangokat és hegycsúcsokat pedig piktogrammal jelöli. A figyelmesebb szemlélő közigazgatási részletekre is lelhet, a megyehatárok tanulmányozása révén feltűnhet, hogy a Balaton-felvidék egésze és a Balaton északi partja Alsóörssel bezárólag Zala megyéhez tartozik, a tó keleti sarkát Balatonalmáditól Siófokig Veszprém megye birtokolja; a Sió-csatornától a Kis-Balatonig húzódó déli part pedig Somogy megyéé. Jelmagyarázat a jobb alsó sarokban.
Térképünk alsó lapszélén apró, verzóján nagyobb foltosság, a hajtás mentén, alul kisebb javítás.
Jó állapotú térkép, hajtogatva.