[A Lipót rend alapszabályai a kiegészítésekkel] Wien, Statuten für den erhabenen Österreichisch-Kaiserlichen Leopolds-Orden 1808 , 20 + (4) p. + 8 t. Wien 1884. Rézmetszetű táblákkal a kitűntetés és Lipótot ábrázoló táblák F. Fischer. Aranyozott kiadói egészvászon kötés, Vízkár érte a darabost, a borítók foltosak, az első és hátsó előzéklapokon kis penészfolt, a többi lap és tábla megkímélt. / With copperplate plates depicting the award and Leopold F. Fischer. Gilded publisher's full cloth binding, water damage to the piece, the covers are stained, small mold stain on the front and back endpapers, the other pages and plates are spared.
Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerk.: Kristó Gyula. Szerk. Engel Pál, Makk Ferenc. Bp., 1994, Akadémiai, 753+3 p. + 17 (kihajtható térképek) t. Kiadói műbőr kötésben.
Schwandtner, Johannes Georgius: Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini... cum amplissima praefatione Matthiae Belii, nec non instructissimo rerum verborumque indice, in nitidissimam hanc formam redacti. Cura et studio - -. I. Vindobonae (Bécs), 1746. J. P. Kraus. 1 t. rézketszett díszcímlap [6] XXI. [3] 888 [46] p. 2 kihajtható rézmetszett térkép. (Szántai 3 térképet ír le) 5 rézmetszett szövegközti képpel, számos metszett iniciáléval. Korabeli egészbőr kötésben kissé foltos lapokkal.. (Folio) A ritka mű három kötetben teljes, egyes kötetei is becses darabok.
Szádeczky Lajos: Kornyáti Békés Gáspár. 1520-1579. Magyar Történeti Életrajzok. Szerk.: Szilágyi Sándor. (III. évf. 2. köt.) Bp., 1887., Méhner Vilmos, (Franklin-ny.),1 (címkép) t.+4+103 p. + 10 (képtáblák, közte egy színes, egy kihajtható hasonmás) t. Oldalszámozáson belül gazdag fekete-fehér szövegközti és egészoldalas képekkel, hasonmásokkal illusztrált +
Fraknói Vilmos: Pázmány Péter. 1570-1637. Magyar Történeti Életrajzok. Szerk.: Szilágyi Sándor. (II. évf. 2. köt.) Bp., [1886.], Méhner Vilmos, (Franklin-ny.), 1(címkép, Dörre Tivadar (1858-1932): Pázmány Péter rézmetszetű portréja) t. + 4+344 p.+13 (képtáblák) t.+10 (mellékletek) t. +
Deák Farkas: Forgách Zsuzsánna 1582-1632. Magyar Történeti Életrajzok. Bp., 1885, Mehner Vilmos. 108p 6t, közötte kihajtható hasonmások
Ipolyi Arnold: Bedegi Nyáry Krisztina. 1604-641. Magyar Történeti Életrajzok. Szerk.: Szilágyi Sándor. (III. évf. 4. köt.) Bp., 1887., Méhner Vilmos, (Franklin-ny.),1 (címkép) t. + 4 + 132 p., + 8 (képtáblák, közte 3 kihajtható hasonmás) . + Szabó Károly: Kun László 1272-1290. Budapest, 1886. Méhner Vilmos (Franklin-Társulat könyvnyomdája.)töredék, csak 56. oldal. Aranyozott egészvászon kötésben.
Walter Rüegg - Hilde de Ridder-Symoens (szerk.): A History of the University in Europe. Vol. I-II. I.: Universities in the Middle Ages. II.: Universities in Early Modern Europe (1500-1800). Cambridge, 2010, Cambridge University Press, XXVIII+506 p.; XXV+(1)+693 p. Angol nyelven. Kiadói papírkötés. / In English language. Paperback.
Ő Szentségének Hetedik Pius pápának szenvedései, és a' Frantzia hatalom alól való kiszabadulása. Hiteles Tudósításokból öszve szedettetett. Ő Szentsége rézre mettzett Képével. Pozsonyban, 1814. Wéber Simon Péter és Fijának kőltségével és betűivel. 1 t. (rézmetszetű címkép) + 75 + [1] p. Egyetlen magyar kiadás. Beszámoló VII. Pius pápa Napóleon korszakában megélt üldöztetéseiről. Luigi Barnaba Chiaramonti (1742-1823) apát, püspök és bíboros 1800-ban lépett a pápai trónra. A francia egyház elszakadását és Napóleon felemelkedését a Pápai Állam nem nézte jó szemmel, ennek ellenére Napóleon császárrá koronázásakor VII. Pius is segédkezett. Az Itáliában terjeszkedő Bonaparte-családdal VII. Pius később összeütközésbe került, Napóleont kiközösítette, melyre válaszul a francia császár megszállta a Pápai Államot, a pápát pedig foglyul ejtette. Fontainebleu-i fogságából VII. Pius Napóleon lipcsei csatavesztése után, 1814 tavaszán szabadult. Az örömteli eseményről a katolikus sajtó többek között kiadványunkat adta közre, amely Napóleon lemondásáig követi az eseményeket. (Frissen megjelentő, 1814. évi kiadványunk Napóleon 1815. évi kiszabadulásáról, gyors visszatéréséről és újabb bukásáról értelemszerűen nem tudhat). A címképen, a címlapon és a belív oldalain enyhe, halvány foltosság. Fűzve, korabeli, színes, kézzel festett papírborítóban. Jó példány.
Baloghy Ernő: A magyar kultúra és a nemzetiségek. Budapest, 1908. Deutsch Zsimond és Társa Könyvkereskedése (Márkus Samu ny.) 254 p. + 1 térkép (az 1900-as népszámlálási adatok alapján kidolgozott színes, kihajtható néprajzi országtérkép). Egyetlen kiadás. A Bécsben született, külföldön nevelkedett, majd családi pátriájában, Zomborban működő ügyvéd és újságíró, Baloghy Ernő (1867-1974) a szabadelvű kormány bukása idején a Függetlenségi Párt színeiben nyert mandátumot. A főként nemzetiségi politikával foglalkozó politikus ebben az időben adta ki politikai kismonográfiáját (tételünket), melyben a magyarországi nemzetiségek kulturális beolvasztása mellett érvel, a magyarság kulturális felsőbbségére hivatkozva. Szerzőnk 1910 után parlamenti mandátumát vesztette, ám a rendkívül jól helyezkedő politikus a háború alatt, az 1917. évi nagykoalíciós alkuk eredményeként soviniszta programmal elnyerte a vegyes lakosságú Bács-Bodrog megye főispáni pozícióját, az őszirózsás forradalom idején pedig Károlyi Mihály programját támogatta. Politikai pályája csúcsát ekkor érte el, 1919 januárjában miniszteri pozícióba emelkedett. Példányunk kihajtható néprajzi térképén kisebb szakadásnyom. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, jó példány.
A középkori Magyarország főpapi pecsétjei a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának pecsétmásolat-gyűjteménye alapján. Szerkesztette: Bodor Imre. [Írta: Bodor Imre, Fügedi Erik, Takács Imre]. Budapest, 1984. MTA Művészettörténeti Kutató Csoport (MTA Sokszorosító). 75 + [3] p. + 14 t. (kétoldalas táblák I-XXVIII-ig számozva). Egyetlen kiadás. Kiadványunk a középkori adminisztráció számára nélkülözhetetlen oklevelek hitelesítésre szolgáló főpapi pecsétek világába vezet be, a kötet elején a középkori pecséthasználatról írt rövid tanulmánnyal, majd az 1400-1526 között használt pontifikális (főpapi) pecsétek részletes ismertetésével. A meghatározott személyhez (személyekhez, és nem pozíciókhoz) tartozó pecsétek katalógusa után az egyházi pecsétgyűjtemény képanyaga. A címlapon kiadói bélyegzés. Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány, ritka könyv.
László Gyula: Régészeti levelek. (Számozott, dedikált.) (Szolnok, 1980). Szerző (Szolnoki Damjanich János Múzeum xerox-rota üzeme). 157 + [1] p. Egyetlen kiadás. Dedikált: "Bodor Imrének szeretettel László Gyula. 1980. V. 14." A László Gyula (1910-1988) régész, egyetemi tanár tudományos és baráti levelezéséből készült kötetből összesen 350 példány készült, melyből 300 példányt a szerző tanítványai számára számozott és dedikált. Oldalszámozáson belül a szerző szövegközti rajzaival illusztrált. Prov.: Bodor Imre régész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, középkor-régészeti szakíró. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban, jó példány, ritka könyv.
Budai Ézsaiás: Magyar ország históriája a' mohatsi veszedelemig. Készítette tanítványi számára Budai Ésaiás. Debreczenbenn, 1805., Csáthy György 2+2+ 340 p. Első kiadás. A debreceni főiskolán tanult, majd német és angol földön képzett Budai Ézsaiás (1766-1841) történész, főiskolai tanár rendszerezett, háromkötetes Magyarország-történetének első kötete. A szerző a hunok és avarok történetének kivonatos tárgyalása után a magyarok atyafiságának kérdését részletesen tárgyalja, kitérve a középkortól ismert, Kárpátokon túl élő magyarság felmérésére is. A hazafias szellemben megírt történetírás elsősorban politikatörténet, és uralkodónként sorakozó fejezetekben tekinti át a megtelepedő magyarság történetét, egészen a mohácsi csatavesztésig. A munka második és harmadik része 1808-ban, illetve 1812-ben látott napvilágot. Korabeli félbőr-kötésben, kopott borítóval, sérült gerinccel, egy másik Budai Ézsaiás mű címlapját is bekötötték (Közönséges História. Második rész. Debreczenbenn, 1805, Csáthy György), ugyan ennek a másik mű gerinc feliratának a töredékeit a gerincre kasírozták, amitől elsőre úgy tűnik fordítva lenne kötve.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[A Lipót rend alapszabályai a kiegészítésekkel] Wien, Statuten für den erhabenen Österreichisch-Kaiserlichen Leopolds-Orden 1808 , 20 + (4) p. + 8 t. Wien 1884. Rézmetszetű táblákkal a kitűntetés és Lipótot ábrázoló táblák F. Fischer. Aranyozott kiadói egészvászon kötés, Vízkár érte a darabost, a borítók foltosak, az első és hátsó előzéklapokon kis penészfolt, a többi lap és tábla megkímélt. / With copperplate plates depicting the award and Leopold F. Fischer. Gilded publisher's full cloth binding, water damage to the piece, the covers are stained, small mold stain on the front and back endpapers, the other pages and plates are spared.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3390327.jpg)
![Schwandtner, Johannes Georgius: Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini... cum amplissima praefatione Matthiae Belii, nec non instructissimo rerum verborumque indice, in nitidissimam hanc formam redacti. Cura et studio - -. I. Vindobonae (Bécs), 1746. J. P. Kraus. 1 t. rézketszett díszcímlap [6] XXI. [3] 888 [46] p. 2 kihajtható rézmetszett térkép. (Szántai 3 térképet ír le) 5 rézmetszett szövegközti képpel, számos metszett iniciáléval. Korabeli egészbőr kötésben kissé foltos lapokkal.. (Folio) A ritka mű három kötetben teljes, egyes kötetei is becses darabok.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3379406.jpg)
![Kolligátum: Fraknói Vilmos: Pázmány Péter. 1570-1637. Magyar Történeti Életrajzok. Szerk.: Szilágyi Sándor. (II. évf. 2. köt.) Bp., [1886.], Méhner Vilmos, (Franklin-ny.), 1(címkép, Dörre Tivadar (1858-1932): Pázmány Péter rézmetszetű portréja) t. + 4+344 p.+13 (képtáblák) t.+10 (mellékletek) t. + Deák Farkas: Forgách Zsuzsánna 1582-1632. Magyar Történeti Életrajzok. Bp., 1885, Mehner Vilmos. 108p 6t, közötte kihajtható hasonmások Ipolyi Arnold: Bedegi Nyáry Krisztina. 1604-641. Magyar Történeti Életrajzok. Szerk.: Szilágyi Sándor. (III. évf. 4. köt.) Bp., 1887., Méhner Vilmos, (Franklin-ny.),1 (címkép) t. + 4 + 132 p., + 8 (képtáblák, közte 3 kihajtható hasonmás) . + Szabó Károly: Kun László 1272-1290. Budapest, 1886. Méhner Vilmos (Franklin-Társulat könyvnyomdája.)töredék, csak 56. oldal. Aranyozott félbőr kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3367961.jpg)
![Szádeczky Lajos: Kornyáti Békés Gáspár. 1520-1579. Magyar Történeti Életrajzok. Szerk.: Szilágyi Sándor. (III. évf. 2. köt.) Bp., 1887., Méhner Vilmos, (Franklin-ny.),1 (címkép) t.+4+103 p. + 10 (képtáblák, közte egy színes, egy kihajtható hasonmás) t. Oldalszámozáson belül gazdag fekete-fehér szövegközti és egészoldalas képekkel, hasonmásokkal illusztrált + Fraknói Vilmos: Pázmány Péter. 1570-1637. Magyar Történeti Életrajzok. Szerk.: Szilágyi Sándor. (II. évf. 2. köt.) Bp., [1886.], Méhner Vilmos, (Franklin-ny.), 1(címkép, Dörre Tivadar (1858-1932): Pázmány Péter rézmetszetű portréja) t. + 4+344 p.+13 (képtáblák) t.+10 (mellékletek) t. + Deák Farkas: Forgách Zsuzsánna 1582-1632. Magyar Történeti Életrajzok. Bp., 1885, Mehner Vilmos. 108p 6t, közötte kihajtható hasonmások Ipolyi Arnold: Bedegi Nyáry Krisztina. 1604-641. Magyar Történeti Életrajzok. Szerk.: Szilágyi Sándor. (III. évf. 4. köt.) Bp., 1887., Méhner Vilmos, (Franklin-ny.),1 (címkép) t. + 4 + 132 p., + 8 (képtáblák, közte 3 kihajtható hasonmás) . + Szabó Károly: Kun László 1272-1290. Budapest, 1886. Méhner Vilmos (Franklin-Társulat könyvnyomdája.)töredék, csak 56. oldal. Aranyozott egészvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3364020.jpg)
![Ő Szentségének Hetedik Pius pápának szenvedései, és a' Frantzia hatalom alól való kiszabadulása. Hiteles Tudósításokból öszve szedettetett. Ő Szentsége rézre mettzett Képével. Pozsonyban, 1814. Wéber Simon Péter és Fijának kőltségével és betűivel. 1 t. (rézmetszetű címkép) + 75 + [1] p. Egyetlen magyar kiadás. Beszámoló VII. Pius pápa Napóleon korszakában megélt üldöztetéseiről. Luigi Barnaba Chiaramonti (1742-1823) apát, püspök és bíboros 1800-ban lépett a pápai trónra. A francia egyház elszakadását és Napóleon felemelkedését a Pápai Állam nem nézte jó szemmel, ennek ellenére Napóleon császárrá koronázásakor VII. Pius is segédkezett. Az Itáliában terjeszkedő Bonaparte-családdal VII. Pius később összeütközésbe került, Napóleont kiközösítette, melyre válaszul a francia császár megszállta a Pápai Államot, a pápát pedig foglyul ejtette. Fontainebleu-i fogságából VII. Pius Napóleon lipcsei csatavesztése után, 1814 tavaszán szabadult. Az örömteli eseményről a katolikus sajtó többek között kiadványunkat adta közre, amely Napóleon lemondásáig követi az eseményeket. (Frissen megjelentő, 1814. évi kiadványunk Napóleon 1815. évi kiszabadulásáról, gyors visszatéréséről és újabb bukásáról értelemszerűen nem tudhat). A címképen, a címlapon és a belív oldalain enyhe, halvány foltosság. Fűzve, korabeli, színes, kézzel festett papírborítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3350924.jpg)
![A középkori Magyarország főpapi pecsétjei a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának pecsétmásolat-gyűjteménye alapján. Szerkesztette: Bodor Imre. [Írta: Bodor Imre, Fügedi Erik, Takács Imre]. Budapest, 1984. MTA Művészettörténeti Kutató Csoport (MTA Sokszorosító). 75 + [3] p. + 14 t. (kétoldalas táblák I-XXVIII-ig számozva). Egyetlen kiadás. Kiadványunk a középkori adminisztráció számára nélkülözhetetlen oklevelek hitelesítésre szolgáló főpapi pecsétek világába vezet be, a kötet elején a középkori pecséthasználatról írt rövid tanulmánnyal, majd az 1400-1526 között használt pontifikális (főpapi) pecsétek részletes ismertetésével. A meghatározott személyhez (személyekhez, és nem pozíciókhoz) tartozó pecsétek katalógusa után az egyházi pecsétgyűjtemény képanyaga. A címlapon kiadói bélyegzés. Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány, ritka könyv.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3398370.jpg)
![László Gyula: Régészeti levelek. (Számozott, dedikált.) (Szolnok, 1980). Szerző (Szolnoki Damjanich János Múzeum xerox-rota üzeme). 157 + [1] p. Egyetlen kiadás. Dedikált: "Bodor Imrének szeretettel László Gyula. 1980. V. 14." A László Gyula (1910-1988) régész, egyetemi tanár tudományos és baráti levelezéséből készült kötetből összesen 350 példány készült, melyből 300 példányt a szerző tanítványai számára számozott és dedikált. Oldalszámozáson belül a szerző szövegközti rajzaival illusztrált. Prov.: Bodor Imre régész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, középkor-régészeti szakíró. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban, jó példány, ritka könyv.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3398384.jpg)
