[Látkép] Diós-Győr. Dios Gieor. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 105x160 mm, lemezméret: 125x180 mm, lapméret: 135x200 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön a romjaiban is impozáns vár, Diósgyőr látható, az egykoron Közép-Európa legnagyobb lovagtermének helyet adó Anjou-kori erősség, I. Lajos kedvelt vára, mely a török időkben ostromokat is kiállt, ám a török idők végétől elhagyták. A kissé kieső helyen található vár a Rákóczi-szabadságharcban semmilyen szerepet nem játszott, a Habsburg-adminisztráció felrobbantását sem rendelte el: az 1700-as évek elejére romossá vált magától is, ám az egykori erősség még másfél századdal később, a német grafikus idelátogatásakor is emlékezetes látványt nyújtott. Látképünk nyugati irányba tekint, metszetünkön főként a vár keleti homlokzata tanulmányozható, a vártól jobbra az evangélikus templom tornya látható, a vártól balra a település néhány háza, hátul pedig a Bükk hegyei tűnnek fel. Előtérben, a várdomb előtt az elmocsarasodott völgy tisztavizű várárokként mutatkozik, partján fák árnyékában hűsölő pár, illetve népviseletbe öltözött legény és leány, a lábuk előtt a fűcsomók közt megbújó kígyóval. Látképünk kimondottan közismertnek mondható, ismertségét nagyban segítette az 1998-2009 között forgalomban lévő, 200 Ft értékű bankjegy, melynek hátoldalának rajzához Ludwig Rohbock metszete adta az ihletet. Jó állapotú lap, keretezve, üveglap mögött.
[Látkép] A zsambéki régi góth. modorú egyház romjai. Tónusos kőnyomat Feszl Frigyes (1821-1884) grafikusművész, építész, műemlékvédő rajza után. (1866 körül). Budapest, [1866 körül]. Nyomtatta Walzel A. F. Pesten. Litográfia, mérete: 210x150 mm. Feszl Frigyes (1821-1884) építész, műemlékvédő, a magyar romantikus építészet kiemelkedő mestere, legismertebb műve az 1849 után újjáépített pesti Vigadó (1859-1865) épülete. Számos pesti középület, bérház tervezésén kívül a korszak fontos építészeti és urbanisztikai pályázatán is értékes helyezéseket ért el; műemlékvédelmi tevékenysége is jelentős. Pályája középső szakaszában, 1861-1865 között Párizsban akvarellfestészetet tanult, művészettörténeti vizsgálódásainak gyakori tárgyát, a zsámbéki templomromot vélhetően kiteljesedett akvarellfestészeti ismeretei birtokában örökítette meg, tónusos kőnyomatunk az ő rajza alapján készült. Jó állapotú lap, aranyozott fa keretben, üveglap mögött.
[Látkép] Az új híd Pest és Buda között. Die neue Brücke zwischen Pesth & Ofen. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1856). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 120x165 mm, lemezméret: 135x180 mm, lapméret: 180x240 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünk a Lánchíd pesti hídfőjének északi oldala mellől készült. A magántőkéből épült, 1849 őszén átadott híd a közforgalmat szolgálja, a kandeláberekkel megvilágított hídon gyalogosok, úrlovasok és lovashintók vegyesen, mindannyiuk az illő hídvám megfizetése után kelhettek át. Képünk bal szélén a pesti vámőrház, azon túl a Lánchíd nevezetes kőoroszlánjai, a folyón keréklapátos gőzösök (a pillér mellett magányos evezős csónak tűnik fel), a túlsó parton az ekkoriban már készen álló Alagút a perspektíva miatt nem látszik, a hegytetőt azonban látványosan uralja a királyi Vár monumentális épülettömbje, valamint világosan kivehető az ekkoriban színészeti célokat szolgáló Karmelita kolostor, és a mellette húzódó Sándor-palota sziluettje is. A hajókon feltűnő pesti polgárok városi ruhában, a hídpénzt megfizető, hídon sétáló úri közönség férfi tagjai főként cilinderben. Békebeli, idilli látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű első, Pest-Budát részletező kötetében jelent meg, látképünk a kötet 75. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Metszetünk néhány épülete kézzel színezve. Jó állapotú lap, paszpartuban, keretezve, üveglap mögött.
[Látkép] A budai Alagút kauzata. Portal des Tunels zu Ofen. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1856). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 100x160 mm, lemezméret: 125x180 mm, lapméret: 150x230 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Délnyugati irányba tekintő látképünk nagyjából a Fő utca Clark Ádám téri torkolatából nézve örökíti meg a mélyépítészeti műtárgyat. Az Alagút ötlete a Lánchíd eszméjéhez hasonlóan Széchenyi Istvántól származik, a terv kivitelezése azonban csak a Lánchíd 1849. évi befejezése után indult meg. A William Tierney Clark angol mérnök által tervezett Alagutat 1853-1854 között fúrták, néhány évvel később pedig már a kocsiforgalmat is engedélyezték benne. Látképünk központi eleme az Alagút klasszicizáló keleti portálja, felette a Budai Vár látványa, a háttérben, bal oldalt diszkréten meghúzódik a katonai megszállásra emlékeztető Citadella épülete is. Az Alagútból ló vontatta ponyvás szekér gördül ki, vele ellentétes irányban delizsánsz halad (a perspektíva miatt a két jármű közlekedésének bal oldali kitérési irányát nincs módunk megállapítani). A hegy mentén vidéki batyus asszony ballag, a téren még néhány polgár, illetve katonatiszt sétál, utóbbiak a Bach-korszak katonai uniformisában korzóznak. Békebeli, idilli látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű első, Pest-Budát részletező kötetében jelent meg, látképünk a kötet 79. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet, a lap felső, alsó és bal szélén apró pótlással. Jó állapotú lap.
A kassai dóm. Balogh Rudolf (1879-1944) aranykoszorús fényképészmester felvétele a Felvidék visszatérése alkalmából. (1938). Budapest, [1938]. Vintázs felvétel nyomán készült fénymetszet (heliogravűr), mérete: 182x130 mm. Balogh Rudolf (1879-1944) fényképész, a századfordulótól a Vasárnapi Ujság és az Uj Idők fényképésze, fényképészeti műintézete 1912-től működött. Fotóművészet címmel 1914-ben indította meg szakperiodikáját. A háborús és társadalmi fotográfián túl népi témákkal is foglalkozó fényképész a harmincas évektől a Magyar Filmiroda fotólaboratóriumát vezette. A kassai dómot ábrázoló fotója a Felvidék visszatérésének alkalmából készült, nyomtatásban először a Hungária magazin 1938. decemberi számában jelent meg. Jó állapotú lap, aranyozott fakeretben, üveglap mögött. Szép példány.
1836 A sümegi Szűz Mária kegyszobra (Effigies B. Mariae Virg. in Ecclesia P. P. Francisc. in Sümegh. Dioec. Weszprim. Comitatu Zala). Rézmetszet, papír, 18,5x11 cm. [In: Jordánszky Elek: Magyar országban 's az ahoz tartozó részekben lévő Bóldogságos Szűz Mária kegyelem' képeinek rövid leírása. Pozsony, 1836.]
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Látkép] Diós-Győr. Dios Gieor. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 105x160 mm, lemezméret: 125x180 mm, lapméret: 135x200 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön a romjaiban is impozáns vár, Diósgyőr látható, az egykoron Közép-Európa legnagyobb lovagtermének helyet adó Anjou-kori erősség, I. Lajos kedvelt vára, mely a török időkben ostromokat is kiállt, ám a török idők végétől elhagyták. A kissé kieső helyen található vár a Rákóczi-szabadságharcban semmilyen szerepet nem játszott, a Habsburg-adminisztráció felrobbantását sem rendelte el: az 1700-as évek elejére romossá vált magától is, ám az egykori erősség még másfél századdal később, a német grafikus idelátogatásakor is emlékezetes látványt nyújtott. Látképünk nyugati irányba tekint, metszetünkön főként a vár keleti homlokzata tanulmányozható, a vártól jobbra az evangélikus templom tornya látható, a vártól balra a település néhány háza, hátul pedig a Bükk hegyei tűnnek fel. Előtérben, a várdomb előtt az elmocsarasodott völgy tisztavizű várárokként mutatkozik, partján fák árnyékában hűsölő pár, illetve népviseletbe öltözött legény és leány, a lábuk előtt a fűcsomók közt megbújó kígyóval. Látképünk kimondottan közismertnek mondható, ismertségét nagyban segítette az 1998-2009 között forgalomban lévő, 200 Ft értékű bankjegy, melynek hátoldalának rajzához Ludwig Rohbock metszete adta az ihletet. Jó állapotú lap, keretezve, üveglap mögött.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389154.jpg)
![[Látkép] A zsambéki régi góth. modorú egyház romjai. Tónusos kőnyomat Feszl Frigyes (1821-1884) grafikusművész, építész, műemlékvédő rajza után. (1866 körül). Budapest, [1866 körül]. Nyomtatta Walzel A. F. Pesten. Litográfia, mérete: 210x150 mm. Feszl Frigyes (1821-1884) építész, műemlékvédő, a magyar romantikus építészet kiemelkedő mestere, legismertebb műve az 1849 után újjáépített pesti Vigadó (1859-1865) épülete. Számos pesti középület, bérház tervezésén kívül a korszak fontos építészeti és urbanisztikai pályázatán is értékes helyezéseket ért el; műemlékvédelmi tevékenysége is jelentős. Pályája középső szakaszában, 1861-1865 között Párizsban akvarellfestészetet tanult, művészettörténeti vizsgálódásainak gyakori tárgyát, a zsámbéki templomromot vélhetően kiteljesedett akvarellfestészeti ismeretei birtokában örökítette meg, tónusos kőnyomatunk az ő rajza alapján készült. Jó állapotú lap, aranyozott fa keretben, üveglap mögött.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389183.jpg)
![[Látkép] Az új híd Pest és Buda között. Die neue Brücke zwischen Pesth & Ofen. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1856). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 120x165 mm, lemezméret: 135x180 mm, lapméret: 180x240 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünk a Lánchíd pesti hídfőjének északi oldala mellől készült. A magántőkéből épült, 1849 őszén átadott híd a közforgalmat szolgálja, a kandeláberekkel megvilágított hídon gyalogosok, úrlovasok és lovashintók vegyesen, mindannyiuk az illő hídvám megfizetése után kelhettek át. Képünk bal szélén a pesti vámőrház, azon túl a Lánchíd nevezetes kőoroszlánjai, a folyón keréklapátos gőzösök (a pillér mellett magányos evezős csónak tűnik fel), a túlsó parton az ekkoriban már készen álló Alagút a perspektíva miatt nem látszik, a hegytetőt azonban látványosan uralja a királyi Vár monumentális épülettömbje, valamint világosan kivehető az ekkoriban színészeti célokat szolgáló Karmelita kolostor, és a mellette húzódó Sándor-palota sziluettje is. A hajókon feltűnő pesti polgárok városi ruhában, a hídpénzt megfizető, hídon sétáló úri közönség férfi tagjai főként cilinderben. Békebeli, idilli látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű első, Pest-Budát részletező kötetében jelent meg, látképünk a kötet 75. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Metszetünk néhány épülete kézzel színezve. Jó állapotú lap, paszpartuban, keretezve, üveglap mögött.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389165.jpg)
![[Látkép] A budai Alagút kauzata. Portal des Tunels zu Ofen. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1856). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 100x160 mm, lemezméret: 125x180 mm, lapméret: 150x230 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Délnyugati irányba tekintő látképünk nagyjából a Fő utca Clark Ádám téri torkolatából nézve örökíti meg a mélyépítészeti műtárgyat. Az Alagút ötlete a Lánchíd eszméjéhez hasonlóan Széchenyi Istvántól származik, a terv kivitelezése azonban csak a Lánchíd 1849. évi befejezése után indult meg. A William Tierney Clark angol mérnök által tervezett Alagutat 1853-1854 között fúrták, néhány évvel később pedig már a kocsiforgalmat is engedélyezték benne. Látképünk központi eleme az Alagút klasszicizáló keleti portálja, felette a Budai Vár látványa, a háttérben, bal oldalt diszkréten meghúzódik a katonai megszállásra emlékeztető Citadella épülete is. Az Alagútból ló vontatta ponyvás szekér gördül ki, vele ellentétes irányban delizsánsz halad (a perspektíva miatt a két jármű közlekedésének bal oldali kitérési irányát nincs módunk megállapítani). A hegy mentén vidéki batyus asszony ballag, a téren még néhány polgár, illetve katonatiszt sétál, utóbbiak a Bach-korszak katonai uniformisában korzóznak. Békebeli, idilli látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű első, Pest-Budát részletező kötetében jelent meg, látképünk a kötet 79. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet, a lap felső, alsó és bal szélén apró pótlással. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389159.jpg)
![A kassai dóm. Balogh Rudolf (1879-1944) aranykoszorús fényképészmester felvétele a Felvidék visszatérése alkalmából. (1938). Budapest, [1938]. Vintázs felvétel nyomán készült fénymetszet (heliogravűr), mérete: 182x130 mm. Balogh Rudolf (1879-1944) fényképész, a századfordulótól a Vasárnapi Ujság és az Uj Idők fényképésze, fényképészeti műintézete 1912-től működött. Fotóművészet címmel 1914-ben indította meg szakperiodikáját. A háborús és társadalmi fotográfián túl népi témákkal is foglalkozó fényképész a harmincas évektől a Magyar Filmiroda fotólaboratóriumát vezette. A kassai dómot ábrázoló fotója a Felvidék visszatérésének alkalmából készült, nyomtatásban először a Hungária magazin 1938. decemberi számában jelent meg. Jó állapotú lap, aranyozott fakeretben, üveglap mögött. Szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3391519.jpg)
![1836 A sümegi Szűz Mária kegyszobra (Effigies B. Mariae Virg. in Ecclesia P. P. Francisc. in Sümegh. Dioec. Weszprim. Comitatu Zala). Rézmetszet, papír, 18,5x11 cm. [In: Jordánszky Elek: Magyar országban 's az ahoz tartozó részekben lévő Bóldogságos Szűz Mária kegyelem' képeinek rövid leírása. Pozsony, 1836.]](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3388415.jpg)
