[Látkép] Maros-Vásárhely, főpiacz. Maros-Vásárhely, Marktplatz. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1864). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 170x250 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön Marosvásárhely barokk főterének északkeleti sarka, a Keresztelő Szent János plébániatemplommal, barokk lakóépületekkel, Bodor Péter székely ezermester zenélő kútjával, kissé hátrébb az erdélyi gótikus építészet remekével: a reformátusok vártemplomával, az előtérben, a házak közti téren székely polgárok, vásárosok és katonák alkotta városi jelenet. A helyi látványosságként szolgáló zenélő kút látképünk készülte idején már régóta (1836 hóviharos tele óta) nem működött, a számos helyi legendát őrző építményt a kegyeletes közösség megtartotta. A kutat végül 1911-ben bontották el, helyén azóta az impériumváltás tényét hangsúlyozó, tökéletesen tájidegen, szürkére mázolt román ortodox bazilika éktelenkedik (román trikolórokkal feldíszített lámpaoszlopok és szemeteskukák társaságában). Békebeli, idilli látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű harmadik, Erdélyt részletező kötetében jelent meg, látképünk a kötet 128. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú lap.
[Látkép] Huszti vár. Schlossruine Huszt. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön Máramaros egykori erőssége, a középkori Magyarország egyik legjelentősebb erődítménye, Huszt vára, erősen romos állapotban, előterében ruszin népviseletbe öltözött, ülve merengő, kutyája kíséretében ábrázolt pásztor figura. A romvár mögött a Kárpátok hegykoszorúja és folyója tűnik fel. Látképünk középpontjában az erdélyi fejedelmek egykori erőssége, melyet törökök, tatárok, lengyelek és császári seregek egyaránt ostromolták, a vár csupán a Rákóczi-szabadságharc végén, utolsóként került császári kézre. Jóllehet már ekkor is elhatározták lerombolását, a vár végül nem emberi akarat, hanem villámcsapás áldozatául esett, a villámcsapás utáni tűzvész elérte a lőporraktárat, az ekkor támadt robbanás gondoskodott a vár képünkön is látható és azóta is fennálló állapotáról. A látkép a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 285. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. A lapszéleken halvány foltosság. Jó állapotú lap.
[Látkép] Torna látképe. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünk középpontjában az abaúji Torna vára és a váralján kialakult település néhány háza, előterében a Bódva folyó vízpartja. A mai magyar határtól néhány kilométernyire fekvő erősség számtalan alkalommal cserélt gazdát császár és erdélyi fejedelem közt, időről időre törökök is kifosztották, a török idők után kuruc és labanc seregek prédálták. A vár maga a szokásos osztrák műemlékvédelmi eljárás nyomait viseli: a kuruc seregektől visszavett erősséget 1780-ban az osztrákok felrobbantották, képünkön is romjaiban látható. A látkép a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 203. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. A lapszéleken halvány foltosság. Jó állapotú lap.
[Látkép] Beczko várrom. Ruine Betzko. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karaktere bemutatásának, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön a romba dőlt Beczkó (avagy Bolondóc) vára tűnik fel, tekintélyes sziklaorom tetején, lejjebb a falu temploma és utolsó parasztháza látható, az előtérben kaszálási jelenet. A látkép eredetileg a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 95. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú lap.
[Látkép] Dévény romjai. Ruine Theben. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karaktere bemutatásának, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön a Duna által körülölelt dévényi várhegy sziklája tűnik fel, a szikla maga tükröződik a vízben, a folyón úgynevezett tetejes hajó szállít árut, a folyóparton ebből következő lóvontatási jelenet, kissé távolabb utasokat szállító homokfutó, közvetlenül előttünk pedig bottal ülő vándor zsánerrajza. A látkép eredetileg a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 75. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú lap.
[Látkép] Segesvár. Stadt Schaessburg. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1864). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön az erdélyi szászok egyik székvárosát, Segesvárt láthatjuk, annak óvárosát, várhegyét és középkori városmagját, épen maradt várfalrendszerével és céhek által emelt tornyaival. A várdomb mögött a még magasabbra emelkedő Iskola-hegy tűnik fel a gótikus Hegyi templommal, kissé lejjebb pedig az Ónművesek tornyával. Látképünk fókuszában a Segesvár jelképének tartott gótikus óratorony található, a kovácsok tornya és domonkosok kolostorának épületegyüttesével, tőle jobbra a várhegy polgári épületei. Képünk előterében a Nagy-Küküllő kanyarog, mellette a vár alá települt város néhány háza, szénásszekér és szász viseletbe öltözött polgárok kíséretében. A Dél-Erdély szívében fekvő szász város központi helyzete miatt a szokásosnál kevesebb ostromot látott, a fejedelmek pedig fenntartották szász karakterű önállóságát - ennek is köszönhető a városmag (napjainkig is megmaradt) épsége. Látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű harmadik, Erdélyt részletező kötetében jelent meg, látképünk a kötet 120. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú lap.
[Látkép] Trencsény. Trentschen. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön a Vág középső folyása mentén fekvő Trencsén vára, mely jelentős sziklatömbön ül, előtte a barokk városmag épületei, az előtérben a tót viseletben megjelenő lakosság néhány tagja tűnik fel, a helyi feszület előtt, illetve szénásszekér bakján. A vár maga romjaiban, 1790. évi leégése utáni állapotában látható. A látkép a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 99. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. A lapszéleken halvány foltosság. Jó állapotú lap.
[Látkép] Sümeg acélmetszetű látképe. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész rajza a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karaktere bemutatásának, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön a sümegi várhegy tűnik fel, a Bakony hegyeinek gyűrűjében, az előtérben gémeskút és présház közötti ökrös szekeres népi jelenet. A látkép eredetileg a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 344. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú lap.
[Látkép] A Nemzeti Múzeum látképe. Henry Winkles angol grafikusművész acélmetszete (1845). Acélmetszet, mérete: 70x110 mm egy 110x170 mm méretű lapon. Henry Winkles (1801-1860) angol grafikus, az 1820 körül feltalált új metszéstechnika népszerűsítője 1824-től működött német földön. Hazánkba 1845-ben látogatott el, helyi tanulmányai alapján ekkor készítette el több fontos reformkori épületünk látványrajzát, melyet még ebben az évben acélba is metszett. Kelet irányba tekintő látképünk nagyjából a mai Múzeum körút 23. szám alatti perspektívából készült, és a klasszicizmus jeles épületét, a Pollack Mihály tervei alapján 1837-1847 között emelt Nemzeti Múzeumot ábrázolja. Képünk tanúsága szerint az épület homlokzata 1845-ben már készen állt, kerítéssel körülvett telkén már a parképítők is elvégezték munkájukat. A Múzeum előtti Land-Gassén korabeli viseletben korzózó polgárok, hordárok, illetve egy delizsánsz is feltűnik a képen. A két nyelven feliratozott lap szélén apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap.
[Látkép] A pesti régi Városháza látképe. Henry Winkles angol grafikusművész acélmetszete (1845). Acélmetszet, mérete: 70x110 mm egy 106x170 mm méretű lapon. Henry Winkles (1801-1860) angol grafikus, az 1820 körül feltalált új metszéstechnika népszerűsítője 1824-től működött német földön. Hazánkba 1845-ben látogatott el, helyi tanulmányai alapján ekkor készítette el több fontos épületünk látványrajzát, melyet még ebben az évben acélba is metszett. Késő reformkori látképünk a Pest főterén álló régi Városházát ábrázolja. Délkelet felé tekintő látképünk látószöge nagyjából a mai Március 15. tér és a Galamb utca sarkáról nyílik: jobb oldalt a régi piarista épület saroktornya lóg a kompozícióba, a látkép fő tömegét pedig a Városháza alkotja, illetve az előtte, az épülettől északra nyíló Városház tér, melynek kövezetén reformkori polgári öltözetet viselő, mindkét nembeli polgárok sétálnak. A Városháza épülete 1710-től állt, egyemeletes barokk épületére 1720 körül emelték az óratornyot. Az épületet Kasselik Ferenc építész 1836-1842 között építette át, klasszicista stílusban, új emelet ráépítésével; a városháza ebben az állapotában élte meg a forradalmat és a szabadságharcot. (Az épület Hild József tervei alapján 1862-től újabb emelettel gyarapodott, ám a város kinőtte az épületet, az Erzsébet híd építése körüli belvárosi területrendezés következtében az ódon épületet 1900-ban lebontották, helyén ma a Sapientia Hittudományi Főiskola déli tömbje található.) Jó állapotú lap.
1836 A holicsi Fájdalmas Anya búcsújáró helyének oltára (Altare B. Mariae Virg. in Ecclesia Holics. Archidioec. Strigon. Cottu Nitrien). Rézmetszet, papír, 18,5x11 cm. [In: Jordánszky Elek: Magyar országban 's az ahoz tartozó részekben lévő Bóldogságos Szűz Mária kegyelem' képeinek rövid leírása. Pozsony, 1836.]
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Látkép] Maros-Vásárhely, főpiacz. Maros-Vásárhely, Marktplatz. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1864). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 170x250 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön Marosvásárhely barokk főterének északkeleti sarka, a Keresztelő Szent János plébániatemplommal, barokk lakóépületekkel, Bodor Péter székely ezermester zenélő kútjával, kissé hátrébb az erdélyi gótikus építészet remekével: a reformátusok vártemplomával, az előtérben, a házak közti téren székely polgárok, vásárosok és katonák alkotta városi jelenet. A helyi látványosságként szolgáló zenélő kút látképünk készülte idején már régóta (1836 hóviharos tele óta) nem működött, a számos helyi legendát őrző építményt a kegyeletes közösség megtartotta. A kutat végül 1911-ben bontották el, helyén azóta az impériumváltás tényét hangsúlyozó, tökéletesen tájidegen, szürkére mázolt román ortodox bazilika éktelenkedik (román trikolórokkal feldíszített lámpaoszlopok és szemeteskukák társaságában). Békebeli, idilli látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű harmadik, Erdélyt részletező kötetében jelent meg, látképünk a kötet 128. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3384448.jpg)
![[Látkép] Huszti vár. Schlossruine Huszt. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön Máramaros egykori erőssége, a középkori Magyarország egyik legjelentősebb erődítménye, Huszt vára, erősen romos állapotban, előterében ruszin népviseletbe öltözött, ülve merengő, kutyája kíséretében ábrázolt pásztor figura. A romvár mögött a Kárpátok hegykoszorúja és folyója tűnik fel. Látképünk középpontjában az erdélyi fejedelmek egykori erőssége, melyet törökök, tatárok, lengyelek és császári seregek egyaránt ostromolták, a vár csupán a Rákóczi-szabadságharc végén, utolsóként került császári kézre. Jóllehet már ekkor is elhatározták lerombolását, a vár végül nem emberi akarat, hanem villámcsapás áldozatául esett, a villámcsapás utáni tűzvész elérte a lőporraktárat, az ekkor támadt robbanás gondoskodott a vár képünkön is látható és azóta is fennálló állapotáról. A látkép a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 285. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. A lapszéleken halvány foltosság. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3384447.jpg)
![[Látkép] Torna látképe. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünk középpontjában az abaúji Torna vára és a váralján kialakult település néhány háza, előterében a Bódva folyó vízpartja. A mai magyar határtól néhány kilométernyire fekvő erősség számtalan alkalommal cserélt gazdát császár és erdélyi fejedelem közt, időről időre törökök is kifosztották, a török idők után kuruc és labanc seregek prédálták. A vár maga a szokásos osztrák műemlékvédelmi eljárás nyomait viseli: a kuruc seregektől visszavett erősséget 1780-ban az osztrákok felrobbantották, képünkön is romjaiban látható. A látkép a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 203. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. A lapszéleken halvány foltosság. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3384446.jpg)
![[Látkép] Beczko várrom. Ruine Betzko. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karaktere bemutatásának, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön a romba dőlt Beczkó (avagy Bolondóc) vára tűnik fel, tekintélyes sziklaorom tetején, lejjebb a falu temploma és utolsó parasztháza látható, az előtérben kaszálási jelenet. A látkép eredetileg a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 95. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3383249.jpg)
![[Látkép] Dévény romjai. Ruine Theben. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karaktere bemutatásának, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön a Duna által körülölelt dévényi várhegy sziklája tűnik fel, a szikla maga tükröződik a vízben, a folyón úgynevezett tetejes hajó szállít árut, a folyóparton ebből következő lóvontatási jelenet, kissé távolabb utasokat szállító homokfutó, közvetlenül előttünk pedig bottal ülő vándor zsánerrajza. A látkép eredetileg a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 75. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3383248.jpg)
![[Látkép] Segesvár. Stadt Schaessburg. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1864). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön az erdélyi szászok egyik székvárosát, Segesvárt láthatjuk, annak óvárosát, várhegyét és középkori városmagját, épen maradt várfalrendszerével és céhek által emelt tornyaival. A várdomb mögött a még magasabbra emelkedő Iskola-hegy tűnik fel a gótikus Hegyi templommal, kissé lejjebb pedig az Ónművesek tornyával. Látképünk fókuszában a Segesvár jelképének tartott gótikus óratorony található, a kovácsok tornya és domonkosok kolostorának épületegyüttesével, tőle jobbra a várhegy polgári épületei. Képünk előterében a Nagy-Küküllő kanyarog, mellette a vár alá települt város néhány háza, szénásszekér és szász viseletbe öltözött polgárok kíséretében. A Dél-Erdély szívében fekvő szász város központi helyzete miatt a szokásosnál kevesebb ostromot látott, a fejedelmek pedig fenntartották szász karakterű önállóságát - ennek is köszönhető a városmag (napjainkig is megmaradt) épsége. Látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű harmadik, Erdélyt részletező kötetében jelent meg, látképünk a kötet 120. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3384449.jpg)
![[Látkép] Trencsény. Trentschen. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön a Vág középső folyása mentén fekvő Trencsén vára, mely jelentős sziklatömbön ül, előtte a barokk városmag épületei, az előtérben a tót viseletben megjelenő lakosság néhány tagja tűnik fel, a helyi feszület előtt, illetve szénásszekér bakján. A vár maga romjaiban, 1790. évi leégése utáni állapotában látható. A látkép a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 99. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. A lapszéleken halvány foltosság. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3384445.jpg)
![[Látkép] Sümeg acélmetszetű látképe. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész rajza a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karaktere bemutatásának, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön a sümegi várhegy tűnik fel, a Bakony hegyeinek gyűrűjében, az előtérben gémeskút és présház közötti ökrös szekeres népi jelenet. A látkép eredetileg a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 344. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3383247.jpg)
![[Látkép] A Nemzeti Múzeum látképe. Henry Winkles angol grafikusművész acélmetszete (1845). Acélmetszet, mérete: 70x110 mm egy 110x170 mm méretű lapon. Henry Winkles (1801-1860) angol grafikus, az 1820 körül feltalált új metszéstechnika népszerűsítője 1824-től működött német földön. Hazánkba 1845-ben látogatott el, helyi tanulmányai alapján ekkor készítette el több fontos reformkori épületünk látványrajzát, melyet még ebben az évben acélba is metszett. Kelet irányba tekintő látképünk nagyjából a mai Múzeum körút 23. szám alatti perspektívából készült, és a klasszicizmus jeles épületét, a Pollack Mihály tervei alapján 1837-1847 között emelt Nemzeti Múzeumot ábrázolja. Képünk tanúsága szerint az épület homlokzata 1845-ben már készen állt, kerítéssel körülvett telkén már a parképítők is elvégezték munkájukat. A Múzeum előtti Land-Gassén korabeli viseletben korzózó polgárok, hordárok, illetve egy delizsánsz is feltűnik a képen. A két nyelven feliratozott lap szélén apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3384452.jpg)
![[Látkép] A pesti régi Városháza látképe. Henry Winkles angol grafikusművész acélmetszete (1845). Acélmetszet, mérete: 70x110 mm egy 106x170 mm méretű lapon. Henry Winkles (1801-1860) angol grafikus, az 1820 körül feltalált új metszéstechnika népszerűsítője 1824-től működött német földön. Hazánkba 1845-ben látogatott el, helyi tanulmányai alapján ekkor készítette el több fontos épületünk látványrajzát, melyet még ebben az évben acélba is metszett. Késő reformkori látképünk a Pest főterén álló régi Városházát ábrázolja. Délkelet felé tekintő látképünk látószöge nagyjából a mai Március 15. tér és a Galamb utca sarkáról nyílik: jobb oldalt a régi piarista épület saroktornya lóg a kompozícióba, a látkép fő tömegét pedig a Városháza alkotja, illetve az előtte, az épülettől északra nyíló Városház tér, melynek kövezetén reformkori polgári öltözetet viselő, mindkét nembeli polgárok sétálnak. A Városháza épülete 1710-től állt, egyemeletes barokk épületére 1720 körül emelték az óratornyot. Az épületet Kasselik Ferenc építész 1836-1842 között építette át, klasszicista stílusban, új emelet ráépítésével; a városháza ebben az állapotában élte meg a forradalmat és a szabadságharcot. (Az épület Hild József tervei alapján 1862-től újabb emelettel gyarapodott, ám a város kinőtte az épületet, az Erzsébet híd építése körüli belvárosi területrendezés következtében az ódon épületet 1900-ban lebontották, helyén ma a Sapientia Hittudományi Főiskola déli tömbje található.) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3384451.jpg)
![1836 A holicsi Fájdalmas Anya búcsújáró helyének oltára (Altare B. Mariae Virg. in Ecclesia Holics. Archidioec. Strigon. Cottu Nitrien). Rézmetszet, papír, 18,5x11 cm. [In: Jordánszky Elek: Magyar országban 's az ahoz tartozó részekben lévő Bóldogságos Szűz Mária kegyelem' képeinek rövid leírása. Pozsony, 1836.]](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3380072.jpg)
