[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Belterület és Pórteleki dűlő. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri belterületének déli végeit, illetve a Pórteleki dűlő felosztását mutatja. A magyar határhoz és Nagykárolyhoz egyaránt közel eső, egykor svábok és magyarok lakta falu megőrizte sváb-magyar arculatát (a román betelepülés csekélynek mondható), a temető körüli háztelkek is megegyeznek a maiakkal, az utak ma is a térképen feltüntetett nyomvonalakat követik. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, legelő közepi, illetve út menti gémeskutak is feltüntetve. Lajstromszám a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb ázásfolt. (Mező-Petri, 12. térkép.) Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Reszegi és Dengelegi dűlők. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri délnyugati, Piskolt felé eső határának dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, Piskolti út menti feszület feltüntetése, mely facsoport takarásában ugyan, de ma is áll. A feszületen túl és jó néhány dűlő után Bihar megye határa. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb sérülés, a térkép alján apró szakadásnyom. (Mező-Petri, 11. térkép) Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Szamosdob község déli határának tagosítási térképe: Kenderföldek és urasági dűlők a Homoród-patakig. (1895) [Budapest], 1895. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Szamosdob község külterületét ábrázolja, dűlőnevekkel, dűlőbeosztásokkal, az utak, árkok, valamint tájékozódási pontok gyanánt a gémeskutak feltüntetésével. A Szatmárnémeti és Nagykároly közötti úton fekvő falu, melynek határában a Károlyi grófok bírtak nagy területtel, már akkoriban is vegyes lakosságú volt, azóta a falu döntően román nemzetiségűvé vált. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével a síkvidéki szamosdobi térkép-kollekció összeállítható. Térképünk oldalsó szélein apró szakadásnyomok, enyhe foltosság. (Szamosdob, 9. térkép) Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Kiserdő és Szentjánospuszta. (1903). [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri Nagykároly felé eső, északkeleti külterületének dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, illetve a Kiserdőnek nevezett dűlők felosztása, a telek jellemző növényzetének feltüntetésével. A jobb felső sarokban tűnik fel Szent-János puszta területe, rajta a római katolikus kápolnával (a Szent Egyed-kápolnával). Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Térképlapunk szélén apró gyűrődések. (Mező-Petri, 5. térkép) Jó állapotú lap.
[Térkép] Szentendre város kéziratos kiosztási vázrajza. Boldogtanya, I. ütem. Méret: 1:2 880. (1968) Szentendre, 1968. Vörös és fekete tussal rajzolt parcellázási térkép. Mérete: 320x 400 mm egy 440x570 mm méretű pausz térképlapon. Térképünk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind nagyobb számban költöztek ide. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1968-ból származó parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város legészakabbi területét, a korábban Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya nevű területet dobra verte az önkormányzat - akkori nevén a Szentendrei Városi Tanács VB. -, és megkezdődött a Szentendre legészakabbi kerületének felosztása. Tussal rajzolt térképünk a kerület utcáit és telkeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a Boldogtanyai út és az Irtás utca, nyugaton a Holló utca, északon a (mai nevén) Ravasz László püspök utca, keleten pedig a leányfalui országútra meredeken leszakadó erdők határolták. A felosztás meglepő része, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta sem terjeszkedett - feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben. A tussal írt címfelirat a jobb felső sarokban, a Szentendrei Városi Tanács VB bélyegzése a jobb alsó sarokban, 1968. január 29-i dátumozással, alatta Horváth István nyugalmazott főmérnök hitelesítő aláírása. Kéziratunk jobb felső sarkában apró javítás, bal szélén és alul apró sérülés. Tételünkhöz csatlakozik a felosztási terv kilenc, stencilezett másolata, kizárólag a telekfelosztási és utcahálózati rajzzal, számkódolás és feliratozás nélkül. Jó állapotú pausz tervrajz, hajtogatva, illetve jó állapotú másolatok.
Oroszország rézmetszetű térképe. Governo di Arcangelo, e sue provincie nella Russia Europea di nuova proiezione. Zatta Antonio.Venezia, 1782. Színezett rézmetszet paszpartuban / Copper plate engaving 33x42 cm
Österreich-Ungarn in 4 Blättern - Ausztria-Magyarország 4 térképlapot a színezett rotációs fametszet, Stielers Hand-Atlas, Gotha, 1894. Justus Perthes 1-4 lapok kompletten. 406x330 mm, lapméret 475x380 mm Lapok szélén kisebb-nagyobb, nagyrészt a képet nem érintő szakadások. / Austria-Hungary on 4 maps complete set. Colored engraving, Stielers Hand-Atlas Gotha, Justus Perthes, 406x330 mm / 475x380 mm
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Belterület és Pórteleki dűlő. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri belterületének déli végeit, illetve a Pórteleki dűlő felosztását mutatja. A magyar határhoz és Nagykárolyhoz egyaránt közel eső, egykor svábok és magyarok lakta falu megőrizte sváb-magyar arculatát (a román betelepülés csekélynek mondható), a temető körüli háztelkek is megegyeznek a maiakkal, az utak ma is a térképen feltüntetett nyomvonalakat követik. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, legelő közepi, illetve út menti gémeskutak is feltüntetve. Lajstromszám a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb ázásfolt. (Mező-Petri, 12. térkép.) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230817.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Reszegi és Dengelegi dűlők. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri délnyugati, Piskolt felé eső határának dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, Piskolti út menti feszület feltüntetése, mely facsoport takarásában ugyan, de ma is áll. A feszületen túl és jó néhány dűlő után Bihar megye határa. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb sérülés, a térkép alján apró szakadásnyom. (Mező-Petri, 11. térkép) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230816.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Szamosdob község déli határának tagosítási térképe: Kenderföldek és urasági dűlők a Homoród-patakig. (1895) [Budapest], 1895. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Szamosdob község külterületét ábrázolja, dűlőnevekkel, dűlőbeosztásokkal, az utak, árkok, valamint tájékozódási pontok gyanánt a gémeskutak feltüntetésével. A Szatmárnémeti és Nagykároly közötti úton fekvő falu, melynek határában a Károlyi grófok bírtak nagy területtel, már akkoriban is vegyes lakosságú volt, azóta a falu döntően román nemzetiségűvé vált. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével a síkvidéki szamosdobi térkép-kollekció összeállítható. Térképünk oldalsó szélein apró szakadásnyomok, enyhe foltosság. (Szamosdob, 9. térkép) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230820.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Kiserdő és Szentjánospuszta. (1903). [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri Nagykároly felé eső, északkeleti külterületének dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, illetve a Kiserdőnek nevezett dűlők felosztása, a telek jellemző növényzetének feltüntetésével. A jobb felső sarokban tűnik fel Szent-János puszta területe, rajta a római katolikus kápolnával (a Szent Egyed-kápolnával). Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Térképlapunk szélén apró gyűrődések. (Mező-Petri, 5. térkép) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230814.jpg)
![[Térkép] Szentendre város kéziratos kiosztási vázrajza. Boldogtanya, I. ütem. Méret: 1:2 880. (1968) Szentendre, 1968. Vörös és fekete tussal rajzolt parcellázási térkép. Mérete: 320x 400 mm egy 440x570 mm méretű pausz térképlapon. Térképünk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind nagyobb számban költöztek ide. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1968-ból származó parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város legészakabbi területét, a korábban Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya nevű területet dobra verte az önkormányzat - akkori nevén a Szentendrei Városi Tanács VB. -, és megkezdődött a Szentendre legészakabbi kerületének felosztása. Tussal rajzolt térképünk a kerület utcáit és telkeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a Boldogtanyai út és az Irtás utca, nyugaton a Holló utca, északon a (mai nevén) Ravasz László püspök utca, keleten pedig a leányfalui országútra meredeken leszakadó erdők határolták. A felosztás meglepő része, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta sem terjeszkedett - feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben. A tussal írt címfelirat a jobb felső sarokban, a Szentendrei Városi Tanács VB bélyegzése a jobb alsó sarokban, 1968. január 29-i dátumozással, alatta Horváth István nyugalmazott főmérnök hitelesítő aláírása. Kéziratunk jobb felső sarkában apró javítás, bal szélén és alul apró sérülés. Tételünkhöz csatlakozik a felosztási terv kilenc, stencilezett másolata, kizárólag a telekfelosztási és utcahálózati rajzzal, számkódolás és feliratozás nélkül. Jó állapotú pausz tervrajz, hajtogatva, illetve jó állapotú másolatok.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230823.jpg)
