[Samuel Stryk (1640-1710)] Sam Strykii Examen Juris Feudalis, ex novissimis ejus interpretibus in gratiam auditorum collectum, ac methodo institutionum dispositum. Accessit appendix solennium, quibus hodie apud imp. principes investiuntur, subjuncta taxa dignitatum in imperio & vasallagiis. Editio IX. multo auctior cum privilegiis special. sereniss. Regum Poloniae et Borussiae. Frankfurti, 1704, Imprensis Jeremiae Schrey & Joh. Christoph. Harmanni, 1 (címkép) t. 11 sztl. lev. +530 p.+23 sztl. lev. Latin nyelven. Korabeli pergman-kötésben, kopott, foltos borítóval, foltos lapokkal, a lapokon régi autográf bejegyzésekkel, jegyzetekkel.
Törvénytudományi műszótár. Közre bocsátja a' Magyar Tudós Társaság. Második, tetemesen bővített, kiadás. Pesten, 1847. Eggenberger J. és Fia. IX + [3] + 488 p. A munka előszava szerint a Magyar Tudós Társaság 1831. évi gyűlésén határozott a honi tudományosságot új nívóra emelni hivatott magyar nagyszótár kiadásának szükségességéről. A gyűlés után a különböző szaktudományok szakbizottságai megkezdték szótáranyaguk összegyűjtését. Jogi szakszótárunk első kiadása 1843-ban jelent meg. Mint második kiadásból származó szótárunkból is látszik, a szótár zömmel latin jogi fogalmak magyar megfelelőit adta közre, kéthasábos szövegoldalainkon ugyanakkor olykor egy-egy német nyelvű jogi szakszó is előfordul, döntően a gazdasági jog területéről. A címlap felső sarkán apró pótlás, illetve egykori tulajdonosi bejegyzés nyomai. XX. század második feléből származó egészvászon kötésben, a gerincen az eredeti kiadói gerinccel, színes festésű lapszélekkel. Jó példány.
[Kövy Sándor]: Elementa jurisprudentiae Hungaricae. Loco manuscripta edita. [Sárospatak] S. Patakini, 1814. Impressa per Andream Nádaskay. 535 + [1] p. Első sárospataki kiadás. Kövy Sándor (1763-1829) jogász, jogfilozófus, jogi szakíró, a sárospataki jogi akadémia tanszékvezetője, a hazai protestáns jogoktatás meghatározó személyisége, tanítványai voltak többek között Fáy András, Szemere Bertalan, Teleki László és Kossuth Lajos. Alapvető magánjogi munkája a klérus, a nemesség, a szabad királyi városok sajátos jogait éppúgy tárgyalja, mint a házassági, adományozási, végrendelkezési és öröklési jogot, a polgári szerződésjogot. Utolsó fejezetében a polgári perrendtartás részletei. A latin nyelvű mű először 1800-ban jelent meg Kassán, példányunk az első sárospataki kiadás, melynek tíz évvel később, 1824-ben magyar nyelvű változata is megjelenik "Magyar polgári törvény" címmel. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés és tulajdonosi bélyegzés. Poss.: Zeyk Miklós (1810-1854) nagyenyedi pedagógus, a magyar gyorsírás úttörője; dr. Biró Balázs kolozsvári ügyvéd. Aranyozott, enyhén sérült gerincű korabeli félbőr kötésben, az aranyozott címfelirat a gerincen vörös címkén, a gerinc alján apró hiánnyal. Jó példány.
Corpus decretorum juris hungarici. Decretum generale inclyti regni Hungariae partiumque eidem adnexarum. I-III. köt. Tomus Primus, continens opus tripartitum juris consvetudinarii ejusdem regni, auctore Stephano de Werbőcz ac decreta, constitutiones et articulos serenissimorum et apostolicorum regum ac inclytorum statuum et ordinum regni Hungariae partiumque eidem annexarum a Sancto Stephano usque ad Ferdinandum III. inclusive in publicus eorundem comitiis conclusos et editos. Tomus Secundus, continens decreta, constitutiones et articulos serenissimorum et apostilcorum regum ac inclytorum statuum et ordinum regni Hungariae partiumque eidem annexarum, a Leopoldo Magno usque ad moderna tempora in publicis eorundem comitiis conclusos, et editos. Hozzákötve: Az országbírói értekezlet javaslatai törvénykezés tárgyában. Pest, 1861, Landerer és Heckenast, 45 p. Első kiadás. Magyar nyelven. Nem teljes. Feltehetőleg csak a 11. szám. Tomus Tertius, continens formam processus judicii criminalis, directionem methodicam processus judiciarii, centuriam certarum contrarietatum et dubletatum, articulos juris tavernicalis, observationes processus causarum militaris curiae regiae, juris jurandi formulas varias, diversas regulas juris antiqui, regulad juris patrii, catalogum regum, comitatuum, archi-episcoporum, et palatinorum regni Hungariae, nec non regulamentum militare. Hozzákötve: Index personarum, locorum, et rerum in Corpus Juris Hungarici, a temporibus S. Stephani, primi Hungarorum regis, usque ad annum MDCCCXLIV novissime concinnatus. Budae, 1844-1847-1846, Typis et Sumptibus Typographiae Reg. Universitatis Hungaricae, 2 sztl. lev.+XII + 834 p.; 2 sztl. lev. + 582 p.; 2 sztl. lev.+220+VIII+368 p. Latin és magyar nyelven. Korabeli félbőr-kötések, kopott borítókkal, az I. kötet javított gerinccel, szakadt elülső szennylappal, foltos lapokkal, néhány lapon szamárfüllel, a II. kötet javított, pótolt modern félbőr-kötéssel, néhány lapon nyomdahibás oldalszámozással (617/618 (helyesen(417/418)), 621/622 (helyesen(421/422)), 627/628, 629/630 (helyesen(427/428, 429,430)), 635/636 (helyesen(435/436)),437/444 (helyesen(443/444)), 645/646, 647/648, 649/650, 651/652 (helyesen(445/446, 449/4450, 451/452)), foltos lapokkal, a III. kötet kissé foltos lapokkal.
[Folyóirat] Törvényszéki Csarnok. Felelős szerkesztő: Szokolay István. Megjelenik hetente kétszer. Hetedik évi folyam, 1-101. szám. (1865. január. 3. - 1865. deczember 29.) [Csaknem teljes évfolyam, egybekötve.] Pesten, 1865. Érkövy, Galgóczy és Kocsi ny. [4] + 252; 257-422 p. Folio. Az 1859-1883 között megjelent Törvényszéki Csarnok jogi periodika valamennyi évfolyamát Szokolay István (1822-1904) jogász, jogi szakíró szerkesztette. A hetente kétszer megjelenő folyóirat hosszabb jogi tanulmányok mellett egyedi jogeseteket, kúriai ítéleteket ismertet, jogi végzések kivonatait közli. Évfolyamunk kiemelten, több lapszámon keresztül elemzi az ügyvédi rendszer küszöbön álló reformjának kérdését (nemzetközi kitekintéssel), a büntetőjog egyes kiemelt kérdéseit (nemzetközi kitekintéssel), az ítélethozatal elhúzódásának sajátos hazai okait, a végrendelkezési jog hazai alakulását, és szintén több lapszámon át ismerteti az új, a gyűlöletbeszédet, a közösség elleni izgatást és a közszemérem vétséget szankcionáló sajtórendeletet. A tartalomból: Nézetek az ügyvédi rendszer reformjáról Tomcsányi Mór: A visszahelyezési jog Csőd jogeset. Hitelezőn kívül más kérheti-e valaki ellen a csőd kimondását? Csődrendelő végzések ellen van-e perorvoslatnak helye? D. L.: Végrendelet nélkül öröködhetik-e zsidó a keresztény hagyatékban? Schnierer Gyula: Adatok a telekkönyvi intézmény kifejlődéséhez Angol s Francziaországban Büntető jogeset. A becstelenség fogalmának meghatározásához. Ha az nem szóval, hanem ütés által történik A pesti légszesz társulat elleni bűnper Az új sajtórendelet. Függelékül az 1865. jún. 8. legf. kézirathoz Ferenczi Sándor: A perhuza-vonás okaihoz Kül[honi] törvényhozási szemle: Büntetőjogi codificatio 1860-1862. Ferenczi Sándor: Gondnokság alá helyezésről. Egy gyönyörűséges jogesettel illustrálva. Az első előzéken régi katalógusszám. Az első előzéken és a címlapon foltosság, az oldalakon halvány ázásfolt. Aranyozott gerincű, enyhén sérült, kissé kopott korabeli félvászon kötésben, színes festésű lapszélekkel.
Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I-II. kötet. Bp., 1895, Franklin, XXIII+368+XXIII+368 p. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, márványozott lapélekkel, kis kopásnyomokkal, jó állapotban.;
Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII-XXIV. kötet. Bp., 1903., Franklin, XXXIX+371+XL+370 p. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, márványozott lapélekkel, kis kopásnyomokkal, jó állapotban.
1917 Kersekedelmi jog. XIV. évf. (1917.) 1-16., 19-24. sz. Főszerk.: Bubla Ferenc. Felelős szerk.: Szente Lajos. Főmunkatárs: Kuncz Ödön. Bp., 1917., Országos Központi Községi Nyomda Rt., 4+164+185-248 p. Átkötött félvászon-kötés, bélyegzésekkel.;
1932 Jogi Hírlap VI. évf. 52+1-51 sz. Szerk.: Boda Gyula. Bp., Centrum, 16+408 p. Átkötött félvászon-kötés, kopott borítóval, bélyegzésekkel, egy-két kissé sérült lappal.;
1935-1936 Jogi Hírlap X. évf. 1-52 sz. Szerk.: Boda Gyula. Bp., Centrum, 400+12 p. Átkötött félvászon-kötés, kissé kopott borítóval, bélyegzésekkel.;
1904-1943 Igazságügyi Közlöny 11 kötete (1904, 1905, 1906., 1924, 1925, 1928., 1931., 1933., 1935,1936., 1943.) + Az Igazságügyi Közlöny I-XV. és XXI-XXXV. évf. mutatója. Félvászon-kötések, változó állapotban, közte kopott borítókkal, és 2 sérült gerinccel.
Ruhmann Emil: A Jogi Hírlap döntvénytára 1939. IX. 1.- 1942. IX. 1. Egyben a Jogi Hírlap mutatója. Polgári eljárási jog V. Ismerteti: Dr. - -. Bp., 1943, Jogi Hírlap,(MTI Rt.-ny.), 359 p. Átkötött félvászon-kötés, apró kopásnyomokkal, névbélyegzéssel.
Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyes-házi királyok alatt. Budapest, 1899. Magyar Tudományos Akadémia (Athenaeum Rt. ny.) VII + [1] + 454 p. Első kiadás. Hajnik Imre (1840-1902) jogtudós, jogtörténész, a hazai modern jogtörténet megalapítója. Alapvető monográfiája a hazai bíráskodási rendszer első öt évszázadának fejlődését tekinti át, a királyi, nemesi, egyházi, polgári és paraszti jogszolgáltatás intézményeit éppúgy tárgyalja, mint a bírósági ügymenet, idézés, perújítás és perletétel részleteit, az igazságügyi bajvívás és az oklevél-adás módszertanát. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés és magyar nyelvű bejegyzés. Példányunk fűzése meglazult. Fűzve, feliratozott, enyhén sérült kiadói borítóban.
Andreae Fachinei j[uris]c[onsul]ti Foroliuiensis, in Celeberrimo Pisano Gymnasio Juris Caesarei Professoris Ordinarii Controvbersiarum Juris Libri Tredecim. Quibus omnes fere quaestiones praecipuae, ut sunt judiciales, contractuum, ultimarum voluntatum; feudales, criminales, & aliae miscellaneae, mira brevitate & perspicuitate discutiuntur. Editio postrema AB authore multis additionibus. Coloniae Agrippinae [Köln], 1678, Apud Hermannum Demen sub Monocerote, 38 sztl. lev. + 1064 p. + 36 sztl. lev. Latin nyelven. Korabeli egészbőr-kötésben, sérült, hiányos borítóval, sérült gerinccel, sérült, részben hiányos címlappal, benne gyűrött, foltos lapokkal, benne 5 sérült lappal (519-528 p.), "Gróf Zichy Ödön" címeres pecsétjével.
A honvédelmi törvény. Magyarázatos kiadás. Szerk.: Vitéz primor pávai Vajna Viktor, Dr. Dalmai Géza, Dr. Molnár Péter, Wölgyi Nándor, Dr. Babocsay Sándor. Bp., 1942., (Fémer A.-ny.), 519+1 p. Átkötött félvászon-kötés, kopott, kissé foltos borítóval, az elülső szennylap, és a címlap szakadt.
A királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. köt. 1906-1907. Összegyűjtötte és összeállította: Dr. Térfi Gyula. Bp., 1909, Franklin, CXV+1+960 p. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, márványozott lapélekkel.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Samuel Stryk (1640-1710)] Sam Strykii Examen Juris Feudalis, ex novissimis ejus interpretibus in gratiam auditorum collectum, ac methodo institutionum dispositum. Accessit appendix solennium, quibus hodie apud imp. principes investiuntur, subjuncta taxa dignitatum in imperio & vasallagiis. Editio IX. multo auctior cum privilegiis special. sereniss. Regum Poloniae et Borussiae. Frankfurti, 1704, Imprensis Jeremiae Schrey & Joh. Christoph. Harmanni, 1 (címkép) t. 11 sztl. lev. +530 p.+23 sztl. lev. Latin nyelven. Korabeli pergman-kötésben, kopott, foltos borítóval, foltos lapokkal, a lapokon régi autográf bejegyzésekkel, jegyzetekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3165998.jpg)
![Törvénytudományi műszótár. Közre bocsátja a' Magyar Tudós Társaság. Második, tetemesen bővített, kiadás. Pesten, 1847. Eggenberger J. és Fia. IX + [3] + 488 p. A munka előszava szerint a Magyar Tudós Társaság 1831. évi gyűlésén határozott a honi tudományosságot új nívóra emelni hivatott magyar nagyszótár kiadásának szükségességéről. A gyűlés után a különböző szaktudományok szakbizottságai megkezdték szótáranyaguk összegyűjtését. Jogi szakszótárunk első kiadása 1843-ban jelent meg. Mint második kiadásból származó szótárunkból is látszik, a szótár zömmel latin jogi fogalmak magyar megfelelőit adta közre, kéthasábos szövegoldalainkon ugyanakkor olykor egy-egy német nyelvű jogi szakszó is előfordul, döntően a gazdasági jog területéről. A címlap felső sarkán apró pótlás, illetve egykori tulajdonosi bejegyzés nyomai. XX. század második feléből származó egészvászon kötésben, a gerincen az eredeti kiadói gerinccel, színes festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3352916.jpg)
![[Kövy Sándor]: Elementa jurisprudentiae Hungaricae. Loco manuscripta edita. [Sárospatak] S. Patakini, 1814. Impressa per Andream Nádaskay. 535 + [1] p. Első sárospataki kiadás. Kövy Sándor (1763-1829) jogász, jogfilozófus, jogi szakíró, a sárospataki jogi akadémia tanszékvezetője, a hazai protestáns jogoktatás meghatározó személyisége, tanítványai voltak többek között Fáy András, Szemere Bertalan, Teleki László és Kossuth Lajos. Alapvető magánjogi munkája a klérus, a nemesség, a szabad királyi városok sajátos jogait éppúgy tárgyalja, mint a házassági, adományozási, végrendelkezési és öröklési jogot, a polgári szerződésjogot. Utolsó fejezetében a polgári perrendtartás részletei. A latin nyelvű mű először 1800-ban jelent meg Kassán, példányunk az első sárospataki kiadás, melynek tíz évvel később, 1824-ben magyar nyelvű változata is megjelenik "Magyar polgári törvény" címmel. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés és tulajdonosi bélyegzés. Poss.: Zeyk Miklós (1810-1854) nagyenyedi pedagógus, a magyar gyorsírás úttörője; dr. Biró Balázs kolozsvári ügyvéd. Aranyozott, enyhén sérült gerincű korabeli félbőr kötésben, az aranyozott címfelirat a gerincen vörös címkén, a gerinc alján apró hiánnyal. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3352908.jpg)
![[Folyóirat] Törvényszéki Csarnok. Felelős szerkesztő: Szokolay István. Megjelenik hetente kétszer. Hetedik évi folyam, 1-101. szám. (1865. január. 3. - 1865. deczember 29.) [Csaknem teljes évfolyam, egybekötve.] Pesten, 1865. Érkövy, Galgóczy és Kocsi ny. [4] + 252; 257-422 p. Folio. Az 1859-1883 között megjelent Törvényszéki Csarnok jogi periodika valamennyi évfolyamát Szokolay István (1822-1904) jogász, jogi szakíró szerkesztette. A hetente kétszer megjelenő folyóirat hosszabb jogi tanulmányok mellett egyedi jogeseteket, kúriai ítéleteket ismertet, jogi végzések kivonatait közli. Évfolyamunk kiemelten, több lapszámon keresztül elemzi az ügyvédi rendszer küszöbön álló reformjának kérdését (nemzetközi kitekintéssel), a büntetőjog egyes kiemelt kérdéseit (nemzetközi kitekintéssel), az ítélethozatal elhúzódásának sajátos hazai okait, a végrendelkezési jog hazai alakulását, és szintén több lapszámon át ismerteti az új, a gyűlöletbeszédet, a közösség elleni izgatást és a közszemérem vétséget szankcionáló sajtórendeletet. A tartalomból:Nézetek az ügyvédi rendszer reformjárólTomcsányi Mór: A visszahelyezési jogCsőd jogeset. Hitelezőn kívül más kérheti-e valaki ellen a csőd kimondását? Csődrendelő végzések ellen van-e perorvoslatnak helye?D. L.: Végrendelet nélkül öröködhetik-e zsidó a keresztény hagyatékban?Schnierer Gyula: Adatok a telekkönyvi intézmény kifejlődéséhez Angol s FrancziaországbanBüntető jogeset. A becstelenség fogalmának meghatározásához. Ha az nem szóval, hanem ütés által történikA pesti légszesz társulat elleni bűnperAz új sajtórendelet. Függelékül az 1865. jún. 8. legf. kézirathozFerenczi Sándor: A perhuza-vonás okaihozKül[honi] törvényhozási szemle: Büntetőjogi codificatio 1860-1862.Ferenczi Sándor: Gondnokság alá helyezésről. Egy gyönyörűséges jogesettel illustrálva. Az első előzéken régi katalógusszám. Az első előzéken és a címlapon foltosság, az oldalakon halvány ázásfolt. Aranyozott gerincű, enyhén sérült, kissé kopott korabeli félvászon kötésben, színes festésű lapszélekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3354527.jpg)
![Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyes-házi királyok alatt. Budapest, 1899. Magyar Tudományos Akadémia (Athenaeum Rt. ny.) VII + [1] + 454 p. Első kiadás. Hajnik Imre (1840-1902) jogtudós, jogtörténész, a hazai modern jogtörténet megalapítója. Alapvető monográfiája a hazai bíráskodási rendszer első öt évszázadának fejlődését tekinti át, a királyi, nemesi, egyházi, polgári és paraszti jogszolgáltatás intézményeit éppúgy tárgyalja, mint a bírósági ügymenet, idézés, perújítás és perletétel részleteit, az igazságügyi bajvívás és az oklevél-adás módszertanát. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés és magyar nyelvű bejegyzés. Példányunk fűzése meglazult. Fűzve, feliratozott, enyhén sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357959.jpg)
![Andreae Fachinei j[uris]c[onsul]ti Foroliuiensis, in Celeberrimo Pisano Gymnasio Juris Caesarei Professoris Ordinarii Controvbersiarum Juris Libri Tredecim. Quibus omnes fere quaestiones praecipuae, ut sunt judiciales, contractuum, ultimarum voluntatum; feudales, criminales, & aliae miscellaneae, mira brevitate & perspicuitate discutiuntur. Editio postrema AB authore multis additionibus. Coloniae Agrippinae [Köln], 1678, Apud Hermannum Demen sub Monocerote, 38 sztl. lev. + 1064 p. + 36 sztl. lev. Latin nyelven. Korabeli egészbőr-kötésben, sérült, hiányos borítóval, sérült gerinccel, sérült, részben hiányos címlappal, benne gyűrött, foltos lapokkal, benne 5 sérült lappal (519-528 p.), "Gróf Zichy Ödön" címeres pecsétjével.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3358374.jpg)
