1928 Budapest székesfőváros térképe utcajegyzékkel, tartalma: Budapest szfv. térképe, Bp. belterülete, Bp. és környéke, utcái, középületei, stb., kiadja: M. KIir. Állami Térképészet
1896 Budapest Székesfőváros Tervrajza, és Útmutatója, a térkép hátoldalán az Ezredéves Országos Kiállítás látképével(Mirkovszky Géza (1855-1899)) Bp., Posner Károly Lajos és Fia, beszakadásokkal, térkép: 44,5x39,5 cm, teljes: 60x49 cm, látkép: 34x52 cm
[Térkép] Komárom vármegye átnézeti vázlata. Méretarány: 1 : 144,000. (1912). Budapest, 1912. Magyar Királyi Állami Nyomda. Mérete: 685x945 mm egy 760x1020 mm méretű térképlapon. A döntően adóügyi célzattal készülő térképezés évtizedes gyakorlata volt, hogy az egyes vármegyékről készült, nagy felbontású, nem a teljes vármegyét ábrázoló térképek mellett az áttekinthetőség érdekében a vármegyékről készítettek egy egylapos, úgynevezett áttekintő térképet is, mely a résztérképekről csak a legfőbb adatokat vette át. Az 1856. évi felmérési utasítás szellemében az áttekintő térképeket egységesen 1: 144.000 méretben vették fel, az ország teljes vármegyetérkép-kollekciója az egységesítési elvek kidolgozása után 1910-1912-ben készült el. Dokumentumunk a kollekció Komárom vármegyei áttekintő térképe. Egyszínnyomású térképünk a vízrajzi részleteken kívül feltünteti a törvényhatósági jogú városokat, a rendezett tanácsú városokat, a községeket a községhatárokkal; a vasutakat, az elsőrendű állami és az alsóbbrendű törvényhatósági utakat (térképünk közlekedés- és vasúttörténeti szempontból értékes pillanatfelvétellel szolgál - a Duna két oldalán haladó vasútvonalak összekapcsolására nem került sor). Jóllehet térképünk nem közöl domborzati adatokat, és úgyszintén mellőzi a művelési ágak, bányák, források, fürdők feltüntetését, ám a sok példányban készült áttekintő térkép lehetőséget adott a kívánt adatok felvitelére: ezért is maradt nagy hely a címfelirat két sora, térképünk esetén a ,,Komárom vármegye" és az ,,átnézeti vázlata" címsorok között. Amennyiben tehát példányunk a helyi szőlészet adataihoz készült volna, úgy a szőlészet adatainak kézi topográfiai felvétele után kiegészíthető lett volna a ,,szőlészeti" címsor-adattal. Átnézeti megyetérképünk további érdekessége, hogy keretén nem földrajzi fokbeosztás található, hanem az 1856. évi utasítás óta használatos négyzetmérföld-beosztás, és skálázása is szokatlan. A térkép vízszintes keretén arab, függőleges keretén római számok szerepelnek. A vízszintes arab számozás a gellérthegyi meridiánnak tekintett kezdő délkörtől kezdődik, a függőleges római számozás az ország legészakabbi pontjától a legdélebbi pontjáig haladva nő. Példányunkon az egykori tulajdonos vörös és fekete színnel további fokbeosztásokat helyezett el, valamint a Vértes északi oldalán meghúzódó községek határait több jelzéssel látta el. Térképünk bal felső sarkán kisebb hiány, dokumentumunk alján apró hiány, mely a szövegtükröt nem érinti, a térképszélen apró gyűrődések. Hungaricana: B IX a 1944. Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Belterület és Pórteleki dűlő. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri belterületének déli végeit, illetve a Pórteleki dűlő felosztását mutatja. A magyar határhoz és Nagykárolyhoz egyaránt közel eső, egykor svábok és magyarok lakta falu megőrizte sváb-magyar arculatát (a román betelepülés csekélynek mondható), a temető körüli háztelkek is megegyeznek a maiakkal, az utak ma is a térképen feltüntetett nyomvonalakat követik. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, legelő közepi, illetve út menti gémeskutak is feltüntetve. Lajstromszám a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb ázásfolt. (Mező-Petri, 12. térkép.) Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Reszegi és Dengelegi dűlők. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri délnyugati, Piskolt felé eső határának dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, Piskolti út menti feszület feltüntetése, mely facsoport takarásában ugyan, de ma is áll. A feszületen túl és jó néhány dűlő után Bihar megye határa. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb sérülés, a térkép alján apró szakadásnyom. (Mező-Petri, 11. térkép) Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Szamosdob község déli határának tagosítási térképe: Kenderföldek és urasági dűlők a Homoród-patakig. (1895) [Budapest], 1895. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Szamosdob község külterületét ábrázolja, dűlőnevekkel, dűlőbeosztásokkal, az utak, árkok, valamint tájékozódási pontok gyanánt a gémeskutak feltüntetésével. A Szatmárnémeti és Nagykároly közötti úton fekvő falu, melynek határában a Károlyi grófok bírtak nagy területtel, már akkoriban is vegyes lakosságú volt, azóta a falu döntően román nemzetiségűvé vált. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével a síkvidéki szamosdobi térkép-kollekció összeállítható. Térképünk oldalsó szélein apró szakadásnyomok, enyhe foltosság. (Szamosdob, 9. térkép) Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Kiserdő és Szentjánospuszta. (1903). [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri Nagykároly felé eső, északkeleti külterületének dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, illetve a Kiserdőnek nevezett dűlők felosztása, a telek jellemző növényzetének feltüntetésével. A jobb felső sarokban tűnik fel Szent-János puszta területe, rajta a római katolikus kápolnával (a Szent Egyed-kápolnával). Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Térképlapunk szélén apró gyűrődések. (Mező-Petri, 5. térkép) Jó állapotú lap.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Térkép] Komárom vármegye átnézeti vázlata. Méretarány: 1 : 144,000. (1912). Budapest, 1912. Magyar Királyi Állami Nyomda. Mérete: 685x945 mm egy 760x1020 mm méretű térképlapon. A döntően adóügyi célzattal készülő térképezés évtizedes gyakorlata volt, hogy az egyes vármegyékről készült, nagy felbontású, nem a teljes vármegyét ábrázoló térképek mellett az áttekinthetőség érdekében a vármegyékről készítettek egy egylapos, úgynevezett áttekintő térképet is, mely a résztérképekről csak a legfőbb adatokat vette át. Az 1856. évi felmérési utasítás szellemében az áttekintő térképeket egységesen 1: 144.000 méretben vették fel, az ország teljes vármegyetérkép-kollekciója az egységesítési elvek kidolgozása után 1910-1912-ben készült el. Dokumentumunk a kollekció Komárom vármegyei áttekintő térképe. Egyszínnyomású térképünk a vízrajzi részleteken kívül feltünteti a törvényhatósági jogú városokat, a rendezett tanácsú városokat, a községeket a községhatárokkal; a vasutakat, az elsőrendű állami és az alsóbbrendű törvényhatósági utakat (térképünk közlekedés- és vasúttörténeti szempontból értékes pillanatfelvétellel szolgál - a Duna két oldalán haladó vasútvonalak összekapcsolására nem került sor). Jóllehet térképünk nem közöl domborzati adatokat, és úgyszintén mellőzi a művelési ágak, bányák, források, fürdők feltüntetését, ám a sok példányban készült áttekintő térkép lehetőséget adott a kívánt adatok felvitelére: ezért is maradt nagy hely a címfelirat két sora, térképünk esetén a ,,Komárom vármegye" és az ,,átnézeti vázlata" címsorok között. Amennyiben tehát példányunk a helyi szőlészet adataihoz készült volna, úgy a szőlészet adatainak kézi topográfiai felvétele után kiegészíthető lett volna a ,,szőlészeti" címsor-adattal. Átnézeti megyetérképünk további érdekessége, hogy keretén nem földrajzi fokbeosztás található, hanem az 1856. évi utasítás óta használatos négyzetmérföld-beosztás, és skálázása is szokatlan. A térkép vízszintes keretén arab, függőleges keretén római számok szerepelnek. A vízszintes arab számozás a gellérthegyi meridiánnak tekintett kezdő délkörtől kezdődik, a függőleges római számozás az ország legészakabbi pontjától a legdélebbi pontjáig haladva nő. Példányunkon az egykori tulajdonos vörös és fekete színnel további fokbeosztásokat helyezett el, valamint a Vértes északi oldalán meghúzódó községek határait több jelzéssel látta el. Térképünk bal felső sarkán kisebb hiány, dokumentumunk alján apró hiány, mely a szövegtükröt nem érinti, a térképszélen apró gyűrődések. Hungaricana: B IX a 1944. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3229836.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Belterület és Pórteleki dűlő. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri belterületének déli végeit, illetve a Pórteleki dűlő felosztását mutatja. A magyar határhoz és Nagykárolyhoz egyaránt közel eső, egykor svábok és magyarok lakta falu megőrizte sváb-magyar arculatát (a román betelepülés csekélynek mondható), a temető körüli háztelkek is megegyeznek a maiakkal, az utak ma is a térképen feltüntetett nyomvonalakat követik. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, legelő közepi, illetve út menti gémeskutak is feltüntetve. Lajstromszám a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb ázásfolt. (Mező-Petri, 12. térkép.) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230817.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Reszegi és Dengelegi dűlők. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri délnyugati, Piskolt felé eső határának dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, Piskolti út menti feszület feltüntetése, mely facsoport takarásában ugyan, de ma is áll. A feszületen túl és jó néhány dűlő után Bihar megye határa. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb sérülés, a térkép alján apró szakadásnyom. (Mező-Petri, 11. térkép) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230816.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Szamosdob község déli határának tagosítási térképe: Kenderföldek és urasági dűlők a Homoród-patakig. (1895) [Budapest], 1895. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Szamosdob község külterületét ábrázolja, dűlőnevekkel, dűlőbeosztásokkal, az utak, árkok, valamint tájékozódási pontok gyanánt a gémeskutak feltüntetésével. A Szatmárnémeti és Nagykároly közötti úton fekvő falu, melynek határában a Károlyi grófok bírtak nagy területtel, már akkoriban is vegyes lakosságú volt, azóta a falu döntően román nemzetiségűvé vált. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével a síkvidéki szamosdobi térkép-kollekció összeállítható. Térképünk oldalsó szélein apró szakadásnyomok, enyhe foltosság. (Szamosdob, 9. térkép) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230820.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Kiserdő és Szentjánospuszta. (1903). [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri Nagykároly felé eső, északkeleti külterületének dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, illetve a Kiserdőnek nevezett dűlők felosztása, a telek jellemző növényzetének feltüntetésével. A jobb felső sarokban tűnik fel Szent-János puszta területe, rajta a római katolikus kápolnával (a Szent Egyed-kápolnával). Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Térképlapunk szélén apró gyűrődések. (Mező-Petri, 5. térkép) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230814.jpg)
