Felséges Első Ferentz Austriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás...

Felséges Első Ferentz Austriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi városába 1825-dik esztendőben, Szent-Mihály havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének Jegyző-könyve, melly eredetképpen magyar nyelven íratott, és az ország gyűlésének fő vigyázása alatt hitelesen deák nyelvre fordítatott. Ötödik darab. Posonyban, 1825-1827. Belnay örököseinek betüivel. 613 + [1] p. Folio. A történelmi emlékezetében első reformországgyűlésként élő rendi gyűlést 1825. szeptember 11-ére hívta össze az uralkodó, döntően adómegajánlási célokkal, valamint a rendek gravamenjeinek (sérelmeinek) meghallgatása céljából. Az országgyűlés két éven át, 1825 szeptemberétől 1827. augusztus 18-ig ülésezett, összesen 271 ülésre került sor. Jóllehet a gyűlés maga a közemlékezetben Széchenyi István Akadémia-alapítási felajánlásához kötődik, az ülések többsége a nemes vármegyék rendi sérelmeivel foglalkozott, valódi áttörő eredményt keveset hozott. A gyűlés korántsem csak adózási, közigazgatási és újoncozási kérdéseket tárgyalt; a legváltozatosabb problémák kerültek terítékre, a vármegyei hídépítés finanszírozási nézeteltéréseitől az egyházjogot is érintő, igencsak bonyolult házasságtörési pereken keresztül a horvátországi katolikus egyház nyelvhasználati szokásaiig igen sok problémát tárgyalt. A megyei követek rendszeresen hivatkoztak korábbi országgyűléseken elfogadott, ám a gyakorlatban mégis figyelmen kívül hagyott törvényekre és rendelkezésekre, mely mellőzéseket természetesen jogtiprásként értelmeztek. Sok szó esett az úrbéres telken élő nemesek adóztatásáról, nem különben a hazai zsidóság egyes vármegyékből való kitiltásának feloldásáról (a bányavárosokkal bíró Hont vármegye követei idejétmúltnak vélték a zsidóságnak a teljes megye területéről való kitiltását), ám emlékezetes, hogy ezen emancipációs ügyben a borkereskedelemből pénzt húzó Zemplén vármegye követei eltérő véleménnyel voltak. Katonatartási összetűzéseket is tárgyalt az országgyűlés: Gömör vármegye sérelmezte, hogy a területén állomásoztatott sárosi katonaság költségeit Sáros vármegye még mindig nem fizette meg, mely felvetésre Ung vármegye követe is felszólalt, hogy hasonló sérelmek érik Bereg vármegye részéről. Egyetemes vármegyei sérelemnek tűnik a papíros pénz használata körüli visszásságok sora. Önmagában is megálló, jog- és társadalomtörténeti értékű dokumentumunk a kétéves országgyűlés jegyzőkönyvének ötödik, utolsó előtti része, mely a 196-228. üléseken elhangzottakat örökíti meg (1827. március 19. - 1827. május 21.), két hasábos, magyar és latin nyelvű szövegoldalakon. Könyvtári duplum. Hiányos gerincű, kissé kopott korabeli félbőr kötésben, az első kötéstábla oldalán apró hiánnyal. Jó példány.