cca 1900-1910 A nagyváradi latin szertartású egyházmegye térképe, 1:200.000, Nagyvárad, Sonnenfeld Adolf Térképészet Műintézete, vászonra kasírozva, 97x127 cm
1942 Magyarország közigazgatási térképe, 1:500 000, két részből álló térkép a visszatért területekkel, az egyik foltos, a szélein kis lyukakkal, 105×86 cmx2
Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1841-1941. Száz esztendő emlékei. Dr. Lamotte Károly bevezetőjével. Bp., 1941, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. 2 db térkép-melléklettel: Magyarország 1941 július havában - Az intézet vidéki fiók és leányintézeteinek hálózata, 41,5x29 cm; Az intézet fiókhálózata 1941-ben Budapest Székesfőváros területén, 56x29 cm. Kiadói papírkötés, minimálisan sérült borítóval, belül jó állapotban,. A térkép-mellékletek hibátlan állapotban megvannak!
A Duna-völgy és környéke. Nyugati és keleti rész. Szerkesztette: Bognár Gábor, Kéz Andor, Rónai András, Takács József, Tallián Ferenc és Teleki Géza. Mérték: 1:1,000,000. (1947) Budapest, 1947. Magyar Földrajzi Intézet Rt. Színes térkép, két térképszelvényen, méretük egységesen: 1045x710 mm egy 1140x840 mm méretű térképlapon, a teljes térkép mérete: 1140x1680 mm. Színes térképünk a Duna-völgy csaknem teljességét ábrázolja, a környező vidékekkel együtt. Az országhatárok feltüntetése nélkül készült térkép a domborzati, vízrajzi, település-, vasút- és közúthálózaton kívül feltünteti a jelentősebb ásványkincseket és vezetékeket is; a településeket 1930-as lélekszámuk alapján veszi fel, a bányászati erőforrásokat, energiahordozókat az 1935-ös termelési adatok alapján. Térképünk államnyelvek szerint nevezi meg a településeket, hegy- és vízrajzi részleteket, kivételt csak ott tesz, ahol komoly hagyományok és a nemzetiségi csoport jelenléte indokolja az államnyelven megszokottól való megnevezést is, így a Felvidéken, Erdélyben kettős városmegnevezésekkel is találkozhatunk. Térképünk azonos méretű nyugati és keleti térképszelvényből áll össze, az ábrázolt térség középpontjában a Kárpát-medence, a térség északi határát a Weimar-Jena-Chemnitz-Drezda-Boroszló-Radom-Kijev-vonal jelöli ki, keleti határán Kijev, Odessza, Konstanca, Várna, Burgasz városok sorakoznak, délen Burgasz, Plovdiv, Skopje és Ancona, nyugati szélén pedig Ancona, Velence, Regensburg, Bayreuth és Weimar. A nyugati térképszelvény bal alsó sarkában, melléktérképen Európa térképe. Jó állapotú lapok, hajtogatva.
Treitz Péter: Magyar-óvár környékének talajtérképe. Budapest, 1896. Franklin-Társulat könyvnyomdája. [281]-319 + [1] p. + 3 térkép (színes, feliratozott hártyapapírral védett kihajtható). Treitz Péter (1866-1635) agrogeológus, a magyar gazdasági talajtan megalapítója. Bécsi műegyetemi tanulmányait félbehagyva a Magyaróvári Gazdasági Akadémiát végezte el, balkáni expedíciókon és a Földtani Intézetben a talajtani kutatások meghatározó szervezője volt. Egyedi jelölési rendszerét és kötetünkben is bemutatott kutatásmódszertanát külföldi talajtani kutatók is átvették. Kiadványunk három, színes, kihajtható térképén Magyaróvár tágabb környékének, Magyaróvár határának, illetve a Magyaróvári Gazdasági Akadémia birtokának részletes talajtani térképe, az agrogeológiai adatfelvételen kívül a vízrajzi, közlekedésföldrajzi és településföldrajzi részletekkel. Füzetünk fűzése enyhén meglazult, a térképeket védő hártyapapírokon apró szakadásnyomok. (Magyar Kir. Földtani Intézet évkönyve, XI. kötet, 7. füzet.) BOEH IV: 0. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Nagyrészt felvágatlan példány.
Nagyszombat vidéke a Vág-völgy geológiai szelvényeivel. Agrogeologiailag felvette Horusitzky Henrik főgeológus az 1903-1905 években. Mértéke: 1:75,000. (1913) Budapest, 1913. M. Kir. Földtani Intézet. Színes térkép, mérete: 370x495 mm egy 670x915 mm méretű térképlapon. Horusitzky Henrik (1870-1944) főgeológus, a Kisalföld agrogeológiai feltérképezője; talajtérképeivel a Párizsi Világkiállításon aranyérmet nyert. Térképünk fő térképe Nagyszombat városa tágabb környékének kőzettani és talajtani összetételét ábrázolja, domborzati, vízrajzi, település- és közlekedésszerkezeti részletekkel, a Senkőc-Sopornya-Vágmedence-Jánostelek települések által határolt, döntően sík vidéki, nyugati és keleti szélein dombságba átmenő felszínformájú térségben. Alul a térkép középvonalának keresztmetszeti szelvénye, Vöröskőtől Nagyszombat területén át a Vág völgyéig és Bajmócska hegyközségéig, a jobb alsó sarokban a Vág-völgy egyszerűsített geológiai szelvénye, a főtérkép két oldalán színes geológiai-talajtani jelmagyarázat. (A M. Kir. Földtani Intézet agrogeológiai térképei, 12. zóna, XVII. rovat.) Jó állapotú térkép, hajtogatva.
A tatabányai szénmedence bányaföldtani térképe. Összeállította és földtanilag felvette Rozlozsnik Pál főgeológus. Rajzolta Heidt Dániel. Mértéke: 1:12,500. (1933) [Budapest, 1933]. Kiadta a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. támogatásával a M. Kir. Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete: 590x715 mm egy 710x785 mm méretű lapon. Rozlozsnik Pál (1880-1940) bányageológus, a Földtani Intézet főgeológusának színes térképén az 1896-ban felfedezett tatabányai szénmedence geológiai részletei. A német és magyar nyelven feliratozott térkép a mai Tatabánya déli előterében található bányavidék kőzetszerkezetét, illetve az 1930-as évekre teljesen kiépülő bányaműveit ábrázolja, domborzati, közlekedési és városszerkezeti részletekkel. Jó állapotú térkép, hajtogatva.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Treitz Péter: Magyar-óvár környékének talajtérképe. Budapest, 1896. Franklin-Társulat könyvnyomdája. [281]-319 + [1] p. + 3 térkép (színes, feliratozott hártyapapírral védett kihajtható). Treitz Péter (1866-1635) agrogeológus, a magyar gazdasági talajtan megalapítója. Bécsi műegyetemi tanulmányait félbehagyva a Magyaróvári Gazdasági Akadémiát végezte el, balkáni expedíciókon és a Földtani Intézetben a talajtani kutatások meghatározó szervezője volt. Egyedi jelölési rendszerét és kötetünkben is bemutatott kutatásmódszertanát külföldi talajtani kutatók is átvették. Kiadványunk három, színes, kihajtható térképén Magyaróvár tágabb környékének, Magyaróvár határának, illetve a Magyaróvári Gazdasági Akadémia birtokának részletes talajtani térképe, az agrogeológiai adatfelvételen kívül a vízrajzi, közlekedésföldrajzi és településföldrajzi részletekkel. Füzetünk fűzése enyhén meglazult, a térképeket védő hártyapapírokon apró szakadásnyomok. (Magyar Kir. Földtani Intézet évkönyve, XI. kötet, 7. füzet.) BOEH IV: 0. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Nagyrészt felvágatlan példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3184959.jpg)
![A tatabányai szénmedence bányaföldtani térképe. Összeállította és földtanilag felvette Rozlozsnik Pál főgeológus. Rajzolta Heidt Dániel. Mértéke: 1:12,500. (1933) [Budapest, 1933]. Kiadta a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. támogatásával a M. Kir. Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete: 590x715 mm egy 710x785 mm méretű lapon. Rozlozsnik Pál (1880-1940) bányageológus, a Földtani Intézet főgeológusának színes térképén az 1896-ban felfedezett tatabányai szénmedence geológiai részletei. A német és magyar nyelven feliratozott térkép a mai Tatabánya déli előterében található bányavidék kőzetszerkezetét, illetve az 1930-as évekre teljesen kiépülő bányaműveit ábrázolja, domborzati, közlekedési és városszerkezeti részletekkel. Jó állapotú térkép, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3185171.jpg)
