Magyarország gazdaságföldrajzi térképe. Teleki Pál és Cholnoky Jenő közreműködésével hivatalos adatok alapján szerkesztette Fodor Ferenc. Mérték: 1:1,500.000. Magyar-német-olasz nyelvű változat. (1920) Budapest, 1920. Magyar Földrajzi Intézet R. T. (ny.) Színes térkép, mérete: 550x745 mm egy 635x845 mm méretű térképlapon, a térképen kívül, a jobb felső sarokban felülragasztás. A térkép földrajzi nevein kívül valamennyi felirat három nyelvű. Magyar, német és olasz nyelven szerepel a jelmagyarázat, illetve a három sarokban elhelyezett infografika: Magyarország ipari vesztesége a békefeltételek szerint. - Magyarország gazdasági vesztesége a békefeltételek szerint. - Magyarország behozatali és kiviteli forgalma szárazon és vízen. Dokumentumunk a trianoni béketárgyalásokon használt magyar, francia és angol nyelvű kiadvány ritkább, magyar, német és olasz nyelvű változata. Elkészítését készítői így indokolták: ,,Mivel a béketárgyalásokban, de különösen a várható jóvátételi és határkiigazítási bizottságokban mindinkább a gazdaságföldrajzi kérdések nyomulnak előtérbe, Cholnoky Jenő és Teleki Pál gróf közreműködésével Fodor Ferenc megszerkesztette Magyarország gazdaságföldrajzi térképét." A térképen alul, középen, a hajtás mentén apró javítás, bal felső sarkában a tartalmazó füzetborítóhoz való ragasztás enyhe foltossága. A térkép verzóján, az első fedőborítón és verzóján régi gyűjteményi bélyegzés és katalógusszám. Poss.: A kecskeméti református főiskola könyvtára. Jó állapotú térkép, hajtogatva, enyhén sérült, javított kiadói borítóban. Jó példány.
Az aranyidai keleti bányamező. Das Oestliche Bergrevier von Aranyida. Mérték: 1 : 2500. (1912) Budapest, [1912]. Magyar Földrajzi Intézet Rt. Színes térkép, mérete: 595x840 mm egy 700x995 mm méretű térképlapon. A Kassa nyugati szomszédságában levő faluról, Aranyidáról már a XV. században is mint érclelőhelyről számoltak be. A korábbi német telepesek helyére később szlovák lakosok érkeztek, a bányaművelés pedig a XVIII. századi újrakezdés után a XIX. század harmadik harmadában kapott újult erőre. Térképünket az 1874. évi földtani felmérések nyomán, a térség 1910-1912 közötti feltárása alapján Rozlozsnik Pál (1880-1940) bányageológus állította össze. A bánya jelentősebb teléreinek megnevezése magyar és német nyelven egyaránt szerepel, a kisebb telérek pusztán magyar megnevezést kaptak, a jelmagyarázat bilingvis. Térképünk bal szélén kisebb szakadás. Jó állapotú lap, hajtogatva.
Magyarország közigazgatási térképe. Az első hírek szerinti nyers határ. A térképeredetit tervezte és rajzolta Kogutowicz Manó. Mérték: 1:900,000. (1940) Budapest, 1940. Magyar Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete: 735x1070 mm egy 840x1155 méretű térképlapon. Az első bécsi döntés (1938), a kárpátaljai bevonulás (1939) és az Észak-Erdélyt visszajuttató második bécsi döntés (1940) nyomán kialakult országhatárokat feltüntető közigazgatási térképünk Kogutowicz Manó térképésznek késő dualizmuskori Magyarországot ábrázoló rajzán alapszik. A domborzati, vízrajzi, közút-, vasút- és településhálózaton kívül a térképen feltűnnek a fontosabb hágók, várak, várromok és kastélyok. Térképünk színkódolt megyebeosztása a Trianont megelőző rendszer szerint, a Felvidék és Kárpátalja esetében az új, közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék határainak felülnyomásával. Térképünkön a legfrissebb, észak-erdélyi határmódosulás kiemelten jól látható. A történelmi határokon túl térképünk valamennyi természetföldrajzi neve és településneve az államnyelv szokása szerint, a kivételt a Németország és Szovjetunió közös vállalkozásaként lerohant Lengyelország jelenti - az egykori lengyel területeken valamennyi felirat lengyel nyelvű. A térkép alsó sarkában a jól ismert jelmondat: Csonka-Magyarország nem ország / Egész Magyarország mennyország!" Jó állapotú térkép, hajtogatva, a térkép verzóján az egykori mappa hátsó borítója. Jó példány.
A Cserhát-hegység földtani térképe. Felvette: id. Noszky Jenő 1911-1937. Mérték: 1:75,000. (1938) Budapest, 1938. M. Kir. Földrajzi Intézet - M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 795x870 mm egy 825x895 méretű térképlapon. Idősebb Noszky Jenő (1880-1951) geológus, paleontológus, 1905-től a Földrajzi Intézet külsős munkatársaként rendszeresen részt vett az ország földtani felvételében. A magyar-német nyelvű jelkulccsal ellátott földtani térkép a domborzati, vízrajzi, település-, vasút- és közúthálózati részleteken kívül elsősorban a Cserhát kőzettani összetétele iránt érdeklődik. Az ábrázolt térség középpontjában a Cserhát, a kapcsolódó területekkel, délnyugaton a Szentendrei-sziget és Dunakeszi, keleten a Zagyva folyása, északon az Ipoly folyása határolja a területet, az azon túl elterülő északi mellékfolyókkal, nyugaton pedig Ipolyság-Parassapuszta-Drégelypalánk-Diósjenő-Nógrádverőce jelentette vonal, amelyen már túl a földtani szempontból radikálisan eltérő Börzsöny emelkedik. A jobb felső sarokban régi tulajdonosi bejegyzés és katalógusszám. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva.
Magyarország szikes területeinek és mészkőbányáinak térképe (vasút- és úthálozattal). Mértéke: 1:550,000. (1928) Budapest, 1928. Magyar Királyi Földtani Intézet házinyomdája. Színes térkép, mérete: 630x900 mm egy 685x990 mm méretű térképlapon. A M. Kir. Földrajzi Intézet térképe a m. kir. Földmívelésügyi Minisztérium által megindított szikjavító (talajjavító) munkához kapcsolódik. A trianoni Magyarországot ábrázoló talajtani és kőzettani részleteket célzó térképen vízrajzi, település-, vasút- és közúthálózati részletek, a Hajdúság, a Nagykunság és a Körös-Maros köze mészszegény szikes, a Nyírség és a Kiskunság szódás szikes területeinek jelölésével, valamint hegységeink mészkő-lelőhelyeinek feltüntetésével. A térkép szélein Magyarország üzemelő 172 mészkőbányájának megnevezésével, az éves termelés adatolásával. Térképünk feliratozott borítóban, az első borító elvált a térképtesttől. Jó állapotú lap, hajtogatva, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
A Tiszántúl földtani térképe. Szerkesztette: Sümeghy József főgeológus. Északi és déli rész. Mértéke: 1:200,000. (1941) Budapest, 1941. Magyar Királyi Földrajzi Intézet - M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet. Két színes térkép, mindkét térképszelvény mérete egységesen 655x950 mm egy 700x1000 mm méretű térképlapon. A német-magyar nyelvű jelmagyarázattal ellátott északi és déli térképszelvény együttesen adja ki a Tiszántúl teljes területét, északon a Zemplén és Munkács városa, keleten a Nagykárolyon túli Kraszna folyása, a Királyhágó és a Bihar-hegység, délen a Maros, nyugaton a Tisza szegélyezi földtani célzatú térképszelvényeinket, melyeken a talajtani kódoláson kívül feltűnnek vízrajzi és domborzati, település-, vasút- és közúthálózati részletek. Térképünk az államhatárokat nem ábrázolja, jóllehet a Tiszántúl csaknem egésze - az Arad környéki délkeleti részeket leszámítva - a felvétel idején már visszatért az anyaországhoz, a Maros középső folyásának Romániához tartozására egyedül a domborzati névanyag román nyelvűsége utal, valamint néhány délkeleti település kettős megnevezése. Jó állapotú térképlapok, hajtogatva.
cca 1920-1930 Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. [BSZKRT] a kisszakaszrendszer útvonalbeosztása, vászonra kasírozva, foltos, ceruzás bejegyzésekkel és firkával, a hátoldalán 1939-es tollas bejegyzéssel, 35x37 cm
1930 Békéscsaba megyei város belterületének átnézeti térképe, tervezte: Ádám Gusztáv, 1:10 000, kiadja: Körösvidék Rt., kissé foltos, szakadásokkal, a szélén a térképet nem érintő hiánnyal, 50×59 cm
cca 1940 Magyarország vasúti térképe a visszatért felvidéki és kárpátaljai területekkel, a hivatalos menetrendkönyv melléklete, Balatoni vasúti és hajózási térképpel, 1:1,200.000, valamint Budapest pályaudvarainak vázlatos térképével, tervezte Tallián Ferenc, a hátoldalán a MÁVAUT autobusz-vonalak átnézeti térképével, 1:1,200.000, kiadja: Bp., Magyar Földrajzi Intézet Rt., hajtott, szakadt, 52x57 cm
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Az aranyidai keleti bányamező. Das Oestliche Bergrevier von Aranyida. Mérték: 1 : 2500. (1912) Budapest, [1912]. Magyar Földrajzi Intézet Rt. Színes térkép, mérete: 595x840 mm egy 700x995 mm méretű térképlapon. A Kassa nyugati szomszédságában levő faluról, Aranyidáról már a XV. században is mint érclelőhelyről számoltak be. A korábbi német telepesek helyére később szlovák lakosok érkeztek, a bányaművelés pedig a XVIII. századi újrakezdés után a XIX. század harmadik harmadában kapott újult erőre. Térképünket az 1874. évi földtani felmérések nyomán, a térség 1910-1912 közötti feltárása alapján Rozlozsnik Pál (1880-1940) bányageológus állította össze. A bánya jelentősebb teléreinek megnevezése magyar és német nyelven egyaránt szerepel, a kisebb telérek pusztán magyar megnevezést kaptak, a jelmagyarázat bilingvis. Térképünk bal szélén kisebb szakadás. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3187399.jpg)
![cca 1920-1930 Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. [BSZKRT] a kisszakaszrendszer útvonalbeosztása, vászonra kasírozva, foltos, ceruzás bejegyzésekkel és firkával, a hátoldalán 1939-es tollas bejegyzéssel, 35x37 cm](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3189217.jpg)
