Budapest székes főváros egész területének térképe. Tervezte és rajzolt...

Budapest székes főváros egész területének térképe. Tervezte és rajzolta Kogutowicz Manó. Átdolgozta és új adatokkal kiegészítette Czakó István. Mérték: 1:25,000. Melléktérkép: A forgalmi központ. (1926 körül) Budapest, [1926 körül]. Magyar Földrajzi Intézet [ny.] Színes térkép, mérete 690x865 mm egy 770x935 mm méretű térképlapon. Füzet formájú utcanévjegyzék melléklettel bíró Budapest-térképünk a hagyományosan X kerületre osztott város teljes területét ábrázolja, kerületenként eltérő színezéssel, Buda esetén a domborzati formák helyett a művelési ágak (erdők, kertek és gyümölcsösök, szőlők) feltüntetésével, vízrajzi részletekkel, a nevezetesebb középületek, gyárak, laktanyák, szanatóriumok, temetők, fürdők, templomok nevesítésével. A kerületi beosztás az 1867 óta meglevő rendszert tükrözi, az I. kerület magában foglalja a Várat, a lebontatlan Tabánt, Krisztinavárost, a nagyrészt gyümölcsös és erdő jellegű, villákkal, üdülőkkel tarkított Hegyvidéket, Szentimrevárost és a döntően beépítetlen Kelenföldet, Lágymányos Duna menti részén még a Duna hullámzik; a Horthy Miklós (Petőfi) híd megépítésének előkészítéseként a lágymányosi öblök feltöltése csak 1930-ban indult meg. A Dunán a két összekötő vasúti hídon kívül a négy klasszikus híd látható (Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, Ferenc József híd). A rendkívül sűrűn lakott Pest városmagja a kizárólag a belvárosi részeket tartalmazó, Kiskörúton belüli IV. kerület, Lipótváros a Duna mentén egészen Újpest határáig nyúlik, a mai Zugló területén a városhatárig nyújtózkodó Terézváros és Erzsébetváros (és kis részben Kőbánya) osztozkodik. A három ipari kerületet, Lipótváros északi részét (a mai Vizafogót és Angyalföldet), Kőbányát és Ferencvárost vasútvonalak, ipari vágányok sokasága hálózza be. A térképünkön színkódolt kerületek új felosztására csak az 1930-as közigazgatási rendelet után került sor, akkor alakult meg Budán a XI. és XII. kerület, Pesten pedig a XIII. és XIV. kerület. A dél-budai közlekedési főút 1920-tól viselte a kormányzó nevét. Térképünkön szövetséges hatalmak politikai vezetőinek neve még nem tűnik fel, az csak jó évtized múltán kerül a pesti nevezéktanba. Térképünk jobb alsó sarkában jelmagyarázat, jobb felső sarkában a belváros 1 : 10,000-es mértékű melléktérképe: A forgalmi központ elnevezéssel. Térképünk melléklete az 56 oldal terjedelmű utcanévjegyzék, első fedőborítóján a térkép koronában feltüntetett árával; az 1920-as évek elejének hiperinflációja az évtized közepére megszelídült, ez tette lehetővé az új pénznem, a pengő 1927. január 1-jei bevezetését. Fabó-Holló 2667. Szép állapotú térképlap. Az utcanévjegyzék fűzve, illusztrált kiadói borítóban, a borítón régi tulajdonosi bejegyzés. Jó példány.