Geologische Übersichtkarte von Westserbien, Sandschak-Novipazar und Os...

Geologische Übersichtkarte von Westserbien, Sandschak-Novipazar und Ostmontenegro. Masstab: 1 : 200,000. (1923). Idősebb és ifjabb Lóczy Lajos színes geológiai térképe Nyugat-Szerbiáról, valamint a Szandzsákról és Kelet-Montenegrótól. Mérték: 1 : 200,000 [Két térképszelvény, teljes]. Budapest, 1923. Klösz György és Fia Térképészeti Műintézete. Két színes kőnyomat, méretük: 487x640 mm egy 580x825 mm méretű térképlapon (Nyugat-Szerbia), illetve 823x800 mm egy 900x830 méretű térképlapon (Szandzsák és Kelet-Montenegró). Az első világháború idején, a Magyar Tudományos Akadémia és a Földtani Intézet megbízásából, Károlyi Lajosné Széchenyi Hanna támogatásával egy népesebb kutatócsapat indult a délszláv régió közép-balkáni vidékének geológiai felmérésére. Az 1918-1919-ben lezajlott expedíció a Belgrádtól délnyugatra elhelyezkedő, nagyjából 150x100 km kiterjedésű térség földtani térképezését célozta, a térképszelvények északi határát keletről nyugatra a Belgrád-Szabács-Bijeljina vonal jelenti (ez utóbbi város már a Drina folyón is túl, nyugaton, bosnyák területen áll), déli határát keletről nyugatra az Ipek-Spuž-Nikšič városok jelentette vonal jelenti (a koszovói területen fekvő Ipek mai neve Peja, a másik két település már montenegrói területen fekszik, nevük változatlan). A két színes térképszelvény a földrajzi szélesség 44. foka mentén csatlakozik egymáshoz. Az északi térkép nyugati szélén a Drina kanyarog, a folyó osztja a területet szerb, illetve szerb és bosnyák kevert lakosság által lakott területre, a déli rész pedig az eredendően is igen kevert etnikumú Szandzsák területét ábrázolja, amely az expedíció idején visszafoglaló harcok helyszíne, a térkép készülte idején a friss államalakulat, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság felségterülete volt, ma pedig a területen Montenegró északkeleti, Albánia északi, Koszovó északnyugati és Szerbia délnyugati régiói osztoznak, kultúráját illetően pedig mindig is keveredtek a szerb, az albán, a montenegrói és a török hagyományok. Térképünk ugyanakkor nem a felszín etnikai leírását célozza, hanem a jelentős méretű terület geológiai felmérését. A német nyelvű kőzetréteg-jelszínkódolás az északi térképszelvény jobb szélén kapott helyet, a térkép készítéséhez felhasznált, 1886-1922 közötti forrásmunkák felsorolása pedig ugyanezen térképszelvény bal szélén foglal helyet., a térképeken a geológiai színkódoláson kívül a térség vízrajzi, domborzati, közút- és vasúthálózata, valamint településrendszere kapott helyet. Az északi térképszelvény bal oldalán kisebb, a térképfelületet nem érintő szakadásnyom. Jó állapotú térképlapok, hajtogatva.