Gyomlay Gyula: Bölcs Leo Taktikája mint magyar történeti kútforrás. (Olvastatott a Magyar Tudományos Akadémia I. osztálya 1902. január 7-én tartott ülésén.) Budapest, 1902. Magyar Tudományos Akadémia (Franklin-Társulat ny.) 68 + [2] p. Egyetlen kiadás. Gyomlay Gyula (1861-1942) klasszika-filológus, bizantinológus, egyetemi tanár, MTA-tag nyelvészeti úton közelít a magyar történelem korai szakaszának kérdéseihez. Példányunk fűzése laza. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. XVIII. kötet, 1. szám.) Pamlényi 164. o. Fűzve, enyhén sérült, enyhén hiányos gerincű kiadói borítóban. Felvágatlan példány.
Makkai Sándor-Rónai András-Asztalos Miklós-Gergely Pál: A mi Erdélyünk. Szerkesztette Kovrig Béla. [Tanulmánykötet.] Budapest, 1940. (Stádium Sajtóvállalat Rt.) 111 + [1] p. + 4 t. (kétoldalas). Egyetlen kiadás. A tanulmánykötet felkerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott könyvek jegyzékére. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés. (Nemzeti könyvtár 24-26. kötet.) Fűzve, színes, illusztrált, kiadói borítóban, jó példány.
Szekfű Gyula: A száműzött Rákóczi. Budapest, 1913. Magyar Tudományos Akadémia (Hornyánszky Viktor ny.) VIII + 418 p. Első kiadás. Szekfű Gyula történész (1883-1955) Rákóczi-monográfiája a korban szokatlanul nagy indulatokat kavart. Az 1900-as évek elejére, Thaly Kálmán közíró, történész, országgyűlési képviselő (1839-1909) legendaképző eljárásának köszönhetően Rákóczi fejedelem alakja köré valóságos kultusz szövődött, egyben politikai, sőt tudományos szempontból is kialakult egy elvárásrendszer arra nézvést, hogy az egykori fejedelem alakját miként is lehetséges megidézni, illetve milyen forrásanyagokat lehet felhasználni, és mi számít tabunak. Szekfű Gyula fiatal történészként viszont megkavarta az állóvizet, mikor levéltári kutatások alapján feltárta Rákóczi párizsi megélhetésének gazdasági alapjait. Tanulmányáért Szekfű egyebek közt a nemzetgyalázás vádját is megkapta (döntően függetlenségi szemléletű történészektől), bár a vita hevéhez hozzátartozik, hogy Szekfű Gyula feltűnően a bécsi udvar szemléletének kedvező modorban írt, illetve közismert volt jó kedvező kapcsolatrendszere, melynek köszönhetően bejáratos volt a bécsi és más levéltárakba. A címoldalon enyhe foltosság. (A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó vállalata, új folyam.) Pamlényi 191. o. Aranyozott gerincű, vaknyomásos, enyhén kopott kiadói egészvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel, az oldalsó lapéleken apró foltosság. Jó példány.
Szekfű Gyula Bethlen Gábor. (Történelmi tanulmány.) Budapest, 1929. Magyar Szemle Társaság (Biró Miklós ny.) 1 t. (hártyapapírral védett címkép) + 314 + [2] p. Első kiadás. Az 1927-1944 között létezett, Bethlen István alapította, Szekfű Gyula történész, majd Eckhardt Sándor irodalomtörténész szerkesztette nívós konzervatív esszéfolyóirat több kiadványsorozatot indított, többek között a tudományos kiadványokat megjelentette ,,A Magyar Szemle könyvei"-t. Tételünk a könyvsorozat első tagja. (A Magyar Szemle könyvei, I. kötet.) Aranyozott, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Andor József: Nagy Lajos magyar király (1362-82). Regényes korrajz. [Révai József (1887-1967) piarista szerzetes, a szegedi cserkészet alapítójának ajándékozási bejegyzésével.] Budapest, 1908. Szent-István-Társulat (Stephaneum Nyomda Rt.) 196 p. Egyetlen kiadás. Andor József (1871-1918) ciszterci szerzetes, gimnáziumi tanár, író, katolikus lapok szerkesztője, 1910-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa. Hírlapi közreműködésében a katolikus regényirodalom megteremtését célozta. Ifjúságnak szánt, hazafias történelmi regénye az Arany János témafelvetése óta népszerű korszakot, Anjou Lajos nápolyi hadjáratát állítja elbeszélése középpontjába. Oldalszámozáson belül néhány szövegközti és egész oldalas illusztrációval. Az első előzéken régi ajándékozási bejegyzés, mely Révai József (1887-1967) szegedi piarista tanártól, a szegedi talpascserkészet alapítójától származik: ,,A történelmi pályadíj első nyertesének jutalmul: Szegeden, 1913. jún. Révai József tanár". Aranyozott kiadói egészvászon kötésben, az első kötéstáblán a kiadó aranyozott emblémájával.
Történelmi hazugságok. A történelem terén előforduló mindennapi ferdítések czáfolata. A szerzők engedelmével németből magyarítptta Haller József. Magyarorsázgi részt írt hozzá Dr. Karácsonyi János. Bp., 1890, Szent-István-Társulat, XVI+852+2 p. Korabeli átkötött félvászon-kötés, festett, mintás lapélekkel, kopott borítóval, régi intézményi bélyegzéssel, a hátsó táblán törésnyommal.
2 db Bod Péter könyv: Felsőcsernátoni Bod Péter önéletirása. Bevezetéssel ellátta: Dr. Jancsó Elemér. Erdélyi Ritkaságok 4. Cluj-Kolozsvár, 1940, Minerva, 78+(2) p. Kiadói papírkötés, minimálisan sérült. + ,,A hazának... nem használni, mikor lehetne, nagy vétek". Bod Péter írásaiból, írásairól. Bp., 2002, Püski. Kiadói papírkötés.
Marczali Henrik: Világpolitika és világgazdaság. Bp., 1918, Pallas, 70 p. Első kiadás. Kiadói papírkötés, kissé sérült borítóval, helyenként kissé sérült lapszélekkel, ceruzás aláhúzásokkal, szamárfüles lapokkal.
Sáfrány Mihály: ,,Miskolci Ref. Lyceumot" végzett diák, az 1848-49. szabadságharcban önként résztvett honvédtűzér hadnagy, később lelkipásztor emlékiratai. Összeállította: vitéz Sáfrány Géza. Miskolc, 1941. Fekete Pál és Társai Felsőmagyarországi Ny. 99 l. 1 t. Kiadói papírkötésben
Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a Római Szent-Székkel a konstanczi zsinattól a mohácsi vészig. Budapest, 1902. Szent-István-Társulat Tud. és Irod. Osztálya (Stephaneum ny.) IX + [1] + 489 + [1] p. Első kiadás. Fraknói Vilmos történettudós háromkötetes diplomáciatörténeti munkájának önmagában is megálló, második része a levéltári kutatásokon alapuló, mégis komoly szépírói erényeket felmutató pozitivista történetírás szép példája. A dolgozat a késő középkori Magyarország (1418-1526) politikai és egyházi kapcsolatait mutatja be, a pápai legátusok, követek, a magyar egyházfők és a királyok egymásnak írt okmányain keresztül.Korabeli aranyozott félvászon kötésben
Polónyi Dezső: A magyar királykérdés. Bp., [1928], Athenaeum, 239+(1) p. Kiadói papírkötés, kissé sérült, fakó borítóval, helyenként kissé sérült lapszélekkel, ceruzás bejegyzésekkel, aláhúzásokkal.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Gyomlay Gyula: Bölcs Leo Taktikája mint magyar történeti kútforrás. (Olvastatott a Magyar Tudományos Akadémia I. osztálya 1902. január 7-én tartott ülésén.) Budapest, 1902. Magyar Tudományos Akadémia (Franklin-Társulat ny.) 68 + [2] p. Egyetlen kiadás. Gyomlay Gyula (1861-1942) klasszika-filológus, bizantinológus, egyetemi tanár, MTA-tag nyelvészeti úton közelít a magyar történelem korai szakaszának kérdéseihez. Példányunk fűzése laza. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. XVIII. kötet, 1. szám.) Pamlényi 164. o. Fűzve, enyhén sérült, enyhén hiányos gerincű kiadói borítóban. Felvágatlan példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3147645.jpg)
![Makkai Sándor-Rónai András-Asztalos Miklós-Gergely Pál: A mi Erdélyünk. Szerkesztette Kovrig Béla. [Tanulmánykötet.] Budapest, 1940. (Stádium Sajtóvállalat Rt.) 111 + [1] p. + 4 t. (kétoldalas). Egyetlen kiadás. A tanulmánykötet felkerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott könyvek jegyzékére. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés. (Nemzeti könyvtár 24-26. kötet.) Fűzve, színes, illusztrált, kiadói borítóban, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3143428.jpg)
![Szekfű Gyula Bethlen Gábor. (Történelmi tanulmány.) Budapest, 1929. Magyar Szemle Társaság (Biró Miklós ny.) 1 t. (hártyapapírral védett címkép) + 314 + [2] p. Első kiadás. Az 1927-1944 között létezett, Bethlen István alapította, Szekfű Gyula történész, majd Eckhardt Sándor irodalomtörténész szerkesztette nívós konzervatív esszéfolyóirat több kiadványsorozatot indított, többek között a tudományos kiadványokat megjelentette ,,A Magyar Szemle könyvei"-t. Tételünk a könyvsorozat első tagja. (A Magyar Szemle könyvei, I. kötet.) Aranyozott, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3143417.jpg)
![Andor József: Nagy Lajos magyar király (1362-82). Regényes korrajz. [Révai József (1887-1967) piarista szerzetes, a szegedi cserkészet alapítójának ajándékozási bejegyzésével.] Budapest, 1908. Szent-István-Társulat (Stephaneum Nyomda Rt.) 196 p. Egyetlen kiadás. Andor József (1871-1918) ciszterci szerzetes, gimnáziumi tanár, író, katolikus lapok szerkesztője, 1910-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa. Hírlapi közreműködésében a katolikus regényirodalom megteremtését célozta. Ifjúságnak szánt, hazafias történelmi regénye az Arany János témafelvetése óta népszerű korszakot, Anjou Lajos nápolyi hadjáratát állítja elbeszélése középpontjába. Oldalszámozáson belül néhány szövegközti és egész oldalas illusztrációval. Az első előzéken régi ajándékozási bejegyzés, mely Révai József (1887-1967) szegedi piarista tanártól, a szegedi talpascserkészet alapítójától származik: ,,A történelmi pályadíj első nyertesének jutalmul: Szegeden, 1913. jún. Révai József tanár". Aranyozott kiadói egészvászon kötésben, az első kötéstáblán a kiadó aranyozott emblémájával.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3148574.jpg)
![Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a Római Szent-Székkel a konstanczi zsinattól a mohácsi vészig. Budapest, 1902. Szent-István-Társulat Tud. és Irod. Osztálya (Stephaneum ny.) IX + [1] + 489 + [1] p. Első kiadás. Fraknói Vilmos történettudós háromkötetes diplomáciatörténeti munkájának önmagában is megálló, második része a levéltári kutatásokon alapuló, mégis komoly szépírói erényeket felmutató pozitivista történetírás szép példája. A dolgozat a késő középkori Magyarország (1418-1526) politikai és egyházi kapcsolatait mutatja be, a pápai legátusok, követek, a magyar egyházfők és a királyok egymásnak írt okmányain keresztül.Korabeli aranyozott félvászon kötésben](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3110083.jpg)
![Polónyi Dezső: A magyar királykérdés. Bp., [1928], Athenaeum, 239+(1) p. Kiadói papírkötés, kissé sérült, fakó borítóval, helyenként kissé sérült lapszélekkel, ceruzás bejegyzésekkel, aláhúzásokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3145371.jpg)
