Huszár Aladár, vitéz baráthi: Gondolatok a világháború alatt. (Dedikált.) (Budapest, 1943. ,,Rege" Könyvkiadó és Terjesztő Kft. - Pesti Lloyd-nyomda). 336 p. Egyetlen kiadás. Dedikált: ,,Őszinte nagyrabecsüléssel 1943 június 8-án: v[itéz] Huszár Aladár". Huszár Aladár (1885-1945) jogász, politikus, több vármegye főispánja, Budapest főpolgármestere, az Országos Társadalombiztosítási Intézet igazgatója. A Bars megyei földbirtokos első világháborús frontszolgálata után Balassagyarmatra tért vissza, ahol tevékeny szerepet vállalt a város 1919. évi visszafoglalásában, illetve megjárta a proletárdiktatúra börtöneit. Később Nógrád, Hont, majd több más vármegye, Győr főispánja, majd 1932-től között Budapest főpolgármestere volt, egyben a vitézi rend gyakori szónoka. Gömbös Gyula miniszterelnökkel elmérgesedő viszonya miatt 1934-ben lemondott, és az OTI élére került. Németellenessége és nyilasellenessége már az 1930-as évektől közismert volt, az évtized végétől a ,,Magyar Nemzet" lap ,,Szellemi honvédelem" című rovatát vezetve élesen felszólalt a német befolyás és a nyilas törekvések ellen. Tekintélyes anyagismerettel, szenvedélyes hangon írt sajtóreplikái a magyar nemzeti hagyomány védelmében, a nyilas faj- és társadalomelmélet éles és kíméletlen kritikája jegyében születtek. Az országos hírű politikust, az OTI igazgatóját - a magyar politikai elit egy részével együtt - a Gestapo 1944-ben elhurcolta, a dachaui koncentrációs táborban hunyt el. Fűzve, kiadói borítóban, védőborító nélkül. Jó példány.
Somogyi Ede: Emlékezzünk régiekről. Az emberiség története első feltűnésétől egészen a kultúra keletkezéséig. Budapest, 1908. [Szerző] (Budapesti Hírlap ny.) 345 + [3] p. Egyetlen kiadás. Somogyi (született Frankl) Ede újságíró, szerkesztő, szótáríró őstörténeti munkája újságírói igényességgel ered az emberiség régmúltjának eltűnt civilizációinak nyomába. Műve előszava szerint értekezésének fő célja a turáni magyarság európai őshonosságának és elsőségének megállapítása, szembeszállva az Akadémia által képviselt elméletekkel. A tartalomból: A legrégibb ember - A barlanglakók - Eltűnt világrészek (Lemuria, Atlantisz) - A kőkorszak embere - Kjökkenmöddingek és terramárék - Ninive - Az ékírás megfejtése - Szumirok - Szumirok és magyarok - Az etruszkok - A hikszoszok - A magyar nemzet megalakulása. Aranyozott korabeli egészvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Erdélyi László: Árpádkor. A magyar állam, társadalom, művelődés legrégibb története 1301-ig. Budapest, 1922. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. 347 + [1] p. Első kiadás. Erdélyi László (1868-1947) bencés tanár, művelődéstörténész társadalomtörténeti munkája a korabeli katolikus sajtóban erős kritikát kapott (Katolikus Szemle, 1923, 180-182. p.). Későbbi félvászon kötésben, az eredeti első borítófedél az első kötéstáblára ragasztva. Jó példány.
Árpádkori új okmánytár. (Codex diplom. Arpadianus continuatus.) Közzéteszi Wenzel Gusztáv IV. kötet. Pest, 1862. MTA. Emich G., ill. Athenaeum. XX. + 414 p. Kiadói papírkötésben
Szilágyi János 4 Aquincummal kapcsolatos műve: Aquincum. Bp., 1956, Akadémiai Kiadó, 136 p. +2 (térkép-melléklet, alaprajz) t. +XC (fekete-fehér képtáblák) t. Kiadói egészvászon-kötés, kissé kopott borítóval.; Aquincum helyőrségének újabb feliratos emlékei. Tanulmányok Budapest múltjából VIII. Különlenyomat. Bp., 1941, (Székesfőváros Házinyomdája-ny.), 15+1 p.+2 t. Kiadói papírkötés, kissé szakadt borítóval.; Az Aquincumi Múzeum kutatásai és gyarapodása az 1936-1942. évek folyamán. Bp., 1943, (Székesfőváros Házinyomdája-ny.), 2+339-357+1+527-536 p. Kiadói papírkötés.; A Fővárosi Múzeum rómaikori kutatásai és az Aquincumi Múzeum gyarapodása az 1943-1944. években. Bp., 1945, Fővárosi Múzeum, 2+467 p.+1 (kihajtható térkép) t. Kiadói papírkötés.; Az egyikben Aquincumra vonatkozó gépirat, és Aquincumi Múzeum Colorvox hanglemezképeslap.
Magyarország régészeti leletei. Szerk.: B. Thomas Edit. Írták: Vértes László, Patay Pál, B. Bónis Éva, B. Thomas Edit, Szentléleky Tihamér, Cs. Sós Ágnes, L. Kovrig Ilona, Kádár Zoltán. Bp., 1957, Corvina, 446 p.+4 (kihajtható térképek) t. Gazdag fekete-fehér és színes képanyaggal illusztrált. Kiadói egészvászon-kötés, szakadt, karcos, kopott, javított kiadó papír védőborítóban. Megjelent 1000 példányban.
Concha Győző: Eötvös és Montalembert barátsága. Adalék a magyar katholikusok autonomiájának kezdeteihez. Bp., 1918, Szent István-Társulat, 333+(3) p. Első kiadás. Kiadói papírkötés, helyenként kissé sérült lapszélekkel.
Hősök, akik a nemzetért éltek, haltak. Szerk.: Simon István. Bp., (2008), Totem Kiadó. Rendkívül gazdag képanyaggal illusztrálva. Kiadói kartonált papírkötés, kiadói papír védőborítóban, jó állapotban.
L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon... A háború jelei. (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szemponti értelmezéséhez). Jelek a térben 3. (Somorja), 2010, Fórum Kisebbségkutató Intézet. Kiadói kartonált papírkötés.
A magyarság őstörténete. Írta: Czeglédy Károly, Deér József, Gunda Béla, Gyóni Mátyás, Kniezsa István, Kossányi Béla, Halasi Kun Tibor, László Gyula, Ligeti Lajos, Nemeskéri János, Zsirai Miklós. Szerkesztette: Ligeti Lajos. Kiadja a Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter-Tudományegyetem Bölcsészeti Karának Magyarságtudományi Intézete. Budapest, 1943. Franklin-Társulat (ny.) 289 + [3] p. + 3 t. (kétoldalas). Első kiadás. Oldalszámozáson belül 3 egész oldalas térképpel illusztrált. Részlet a könyv fülszövegéből: ,,Ennek a könyvnek az eredményei rendkívüli meglepetést nyújtanak a művelt olvasóknak. Olyan dolgokat tudunk meg belőle, amelyekről közönségünknek csak egészen homályos fogalmai voltak, holott ezek alapvető módon világosítanak fel mindarról, ami a magyarsággal a honfoglalás előtt történt. A magyar őstörténet könyve olyan képet ad nemzetünk jelleméről, amely szilárd alapja lehet a mindenkori magyar történelmi tudatnak. Egy sereg kiváló magyar tudós felel benne arra a kérdésre, hogy kik vagyunk, mik vagyunk magyarok. A könyv tehát a magyar nemzet egyetemének szól, summáját adja mindannak, ami világosságot tud vetni őstörténetünk kérdéseire.'' Tartalma: Zsirai Miklós: A magyarság eredete -- Ligeti Lajos: Az uráli magyar őshaza -- Halasi Kun Tibor: A magyarság kaukázusi története -- Czeglédy károly: A magyarság Dél-Oroszországban -- Deér József: A honfoglaló magyarság -- Czeglédy Károly: Keleten maradt magyar töredékek -- Kniezsa István: Nyelvészet és őstörténet -- László Gyula: A magyar őstörténet régészete -- Gunda Béla: A néprajz és a magyar őstörténet -- Nemeskéri János: Az embertan és a magyar őstörténet -- Czeglédy Károly, Gyóni Mátyás, Kossányi Béla, Halasi Kun Tibor, Deér József, Ligeti Lajos: A magyar őstörténet írásos forrásai -- Zsirai Miklós: Őstörténeti csodabogarak. Fűzve, színes, Repcze János grafikájával illusztrált kiadói borítóban. Körülvágatlan, jó példány.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Huszár Aladár, vitéz baráthi: Gondolatok a világháború alatt. (Dedikált.) (Budapest, 1943. ,,Rege" Könyvkiadó és Terjesztő Kft. - Pesti Lloyd-nyomda). 336 p. Egyetlen kiadás. Dedikált: ,,Őszinte nagyrabecsüléssel 1943 június 8-án: v[itéz] Huszár Aladár". Huszár Aladár (1885-1945) jogász, politikus, több vármegye főispánja, Budapest főpolgármestere, az Országos Társadalombiztosítási Intézet igazgatója. A Bars megyei földbirtokos első világháborús frontszolgálata után Balassagyarmatra tért vissza, ahol tevékeny szerepet vállalt a város 1919. évi visszafoglalásában, illetve megjárta a proletárdiktatúra börtöneit. Később Nógrád, Hont, majd több más vármegye, Győr főispánja, majd 1932-től között Budapest főpolgármestere volt, egyben a vitézi rend gyakori szónoka. Gömbös Gyula miniszterelnökkel elmérgesedő viszonya miatt 1934-ben lemondott, és az OTI élére került. Németellenessége és nyilasellenessége már az 1930-as évektől közismert volt, az évtized végétől a ,,Magyar Nemzet" lap ,,Szellemi honvédelem" című rovatát vezetve élesen felszólalt a német befolyás és a nyilas törekvések ellen. Tekintélyes anyagismerettel, szenvedélyes hangon írt sajtóreplikái a magyar nemzeti hagyomány védelmében, a nyilas faj- és társadalomelmélet éles és kíméletlen kritikája jegyében születtek. Az országos hírű politikust, az OTI igazgatóját - a magyar politikai elit egy részével együtt - a Gestapo 1944-ben elhurcolta, a dachaui koncentrációs táborban hunyt el. Fűzve, kiadói borítóban, védőborító nélkül. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3147651.jpg)
![Somogyi Ede: Emlékezzünk régiekről. Az emberiség története első feltűnésétől egészen a kultúra keletkezéséig. Budapest, 1908. [Szerző] (Budapesti Hírlap ny.) 345 + [3] p. Egyetlen kiadás. Somogyi (született Frankl) Ede újságíró, szerkesztő, szótáríró őstörténeti munkája újságírói igényességgel ered az emberiség régmúltjának eltűnt civilizációinak nyomába. Műve előszava szerint értekezésének fő célja a turáni magyarság európai őshonosságának és elsőségének megállapítása, szembeszállva az Akadémia által képviselt elméletekkel. A tartalomból: A legrégibb ember - A barlanglakók - Eltűnt világrészek (Lemuria, Atlantisz) - A kőkorszak embere - Kjökkenmöddingek és terramárék - Ninive - Az ékírás megfejtése - Szumirok - Szumirok és magyarok - Az etruszkok - A hikszoszok - A magyar nemzet megalakulása. Aranyozott korabeli egészvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3140323.jpg)
![Erdélyi László: Árpádkor. A magyar állam, társadalom, művelődés legrégibb története 1301-ig. Budapest, 1922. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. 347 + [1] p. Első kiadás. Erdélyi László (1868-1947) bencés tanár, művelődéstörténész társadalomtörténeti munkája a korabeli katolikus sajtóban erős kritikát kapott (Katolikus Szemle, 1923, 180-182. p.). Későbbi félvászon kötésben, az eredeti első borítófedél az első kötéstáblára ragasztva. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3143429.jpg)
![A magyarság őstörténete. Írta: Czeglédy Károly, Deér József, Gunda Béla, Gyóni Mátyás, Kniezsa István, Kossányi Béla, Halasi Kun Tibor, László Gyula, Ligeti Lajos, Nemeskéri János, Zsirai Miklós. Szerkesztette: Ligeti Lajos. Kiadja a Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter-Tudományegyetem Bölcsészeti Karának Magyarságtudományi Intézete. Budapest, 1943. Franklin-Társulat (ny.) 289 + [3] p. + 3 t. (kétoldalas). Első kiadás. Oldalszámozáson belül 3 egész oldalas térképpel illusztrált. Részlet a könyv fülszövegéből: ,,Ennek a könyvnek az eredményei rendkívüli meglepetést nyújtanak a művelt olvasóknak. Olyan dolgokat tudunk meg belőle, amelyekről közönségünknek csak egészen homályos fogalmai voltak, holott ezek alapvető módon világosítanak fel mindarról, ami a magyarsággal a honfoglalás előtt történt. A magyar őstörténet könyve olyan képet ad nemzetünk jelleméről, amely szilárd alapja lehet a mindenkori magyar történelmi tudatnak. Egy sereg kiváló magyar tudós felel benne arra a kérdésre, hogy kik vagyunk, mik vagyunk magyarok. A könyv tehát a magyar nemzet egyetemének szól, summáját adja mindannak, ami világosságot tud vetni őstörténetünk kérdéseire.'' Tartalma: Zsirai Miklós: A magyarság eredete -- Ligeti Lajos: Az uráli magyar őshaza -- Halasi Kun Tibor: A magyarság kaukázusi története -- Czeglédy károly: A magyarság Dél-Oroszországban -- Deér József: A honfoglaló magyarság -- Czeglédy Károly: Keleten maradt magyar töredékek -- Kniezsa István: Nyelvészet és őstörténet -- László Gyula: A magyar őstörténet régészete -- Gunda Béla: A néprajz és a magyar őstörténet -- Nemeskéri János: Az embertan és a magyar őstörténet -- Czeglédy Károly, Gyóni Mátyás, Kossányi Béla, Halasi Kun Tibor, Deér József, Ligeti Lajos: A magyar őstörténet írásos forrásai -- Zsirai Miklós: Őstörténeti csodabogarak. Fűzve, színes, Repcze János grafikájával illusztrált kiadói borítóban. Körülvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3142655.jpg)
