Luzsénszky Alfonz: A Talmud magyarul. Fordította és kiadja: Luzsénszky Alfonz. Tizedik, bővített kiadás. [Hasonmás kiadás.] Budapest, 2002. Gede Testvérek Bt. 208 + [6] p. Luzsénszky Alfonz szemelvény-gyűjteményének e kiadáshoz felhasznált eredeti, 1940. évi kiadása szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. A szerző kétségtelenül sötét színekben tünteti fel a zsidóságot és hagyományát, a kutatás mai állása szerint a szerző a maga fordításához nem az eredeti szövegeket használta, hanem német szerzők által gondozott, antiszemita tendenciájú Talmud-összeállításokat. Részletek a kötet fülszövegéből: ,,Legelőször Izrael országa teremtetett, azután az egész világ. Izrael országát maga az Úr öntözi, az egész világot egy követe. Izrael országa esővizet iszik, az egész világ pedig a maradékot. Izrael országa iszik először és azután az egész világ, hasonlóképp az olyan emberhez, aki sajtot készít s az élvezhető részt kiválasztja, a hasznavehetetlent meg otthagyja. - Miként a világ szelek nélkül sem állhat fenn, éppúgy nem tudna zsidók nélkül fennállni. [...] Ha egy nem-zsidó egy izraelitát megüt, méltó a halálra; ha valaki egy izraelitát arcul üt, az éppen annyit tesz, mintha az istenséget ütötte volna arcul. [...] Vannak parancsok, amelyeknek áthágása miatt egy nem-zsidó halált érdemel, míg a zsidónak megengedett dolog. [...] Miért piszkosak a nem-zsidók? Mert ők nem állnak a Sinaj hegyen. - A nem-zsidók nem hitvestársai az asszonyoknak, hanem csak paráználkodásban élnek; mint a mi szamaraink és barmaink. úgy vannak a nem-zsidók az izraeliták között. - A férfi bármit tehet a feleségével, ami neki tetszik; ez éppen úgy van, mint mikor az ember a mészárostól egy darab húst hoz és azt csinál vele, amit akar, vagy egy hallal, amit a halásztól hoz. - Ha egy pap az ünnep beállta után egy pattanást kap, akkor egy társa nyomja ki neki a fogaival; de csakis a fogaival, s nem valami eszközzel, még akkor is, ha a pattanás a hasán van. - Chanina rabbi mondja: Mérges csípés ellen igyék az ember negyvennapos vizeletet, mások szerint lábvizet. [...] A kötetben még több száz hasonló mély bölcsesség és hasznos tanács található zsidók részére, és egyben okulásul a szamaraknak, barmoknak és gójimoknak, ha az uraik a zsidók megengedik nekik.'' Fűzve, színes, Dobszay Károly által illusztrált kiadói borítóban, szép példány.
Bánóczi József (szerk.) Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve 1914. Budapest, 1914. Izraelita Magyar Irodalmi Társaság (Franklin-Társulat ny.) 415 + [1] p. + 1 t. (kihajtható táblázaton a Nyitra megyei Szenicze község zsidóságának összeírása). Judaikai témájú írások. A tartalomból: Jánosi Engel Róbert: Báró Eötvös József és a magyar zsidóság emancipációja. - Heller Bernát: Régibb és újabb zsidó középiskolák. - Patai Edith: Zsidó művészet, zsidó művészek. - Sebestyén Károly: Heine és a zsidóság. - Kohlbach Bertalan: Sütemények a zsidó szertartásban. - Richtmann Mózes: A császárváros zsidósága. - Szilágyi Géza: Saul király Endorban. (Költemény.) -Mandl Bernát: A szeniczei zsidók történetéhez. - Ujvári Péter: Szezonkeresztények. (Novella.) - Blau Lajos: Ókori papyrusleletek. A 329. oldaltól társulati közlemények, köztük a Társaság alapító és támogatói tagjainak lajstromával. A címoldalon és a sorozatcímoldal verzóján régi gyűjteményi bélyegzés, az első előzéken régi adományozási bejegyzés. (Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat kiadványai, XXXIII. szám.) Poss.: A Pesti Izraelita Hitközség Vallásoktatási Testülete könyvtára. Aranyozott kiadói félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel.
Bereczky Albert: A magyar protestanizmus a zsidóüldözés ellen. (Hasonmás kiadás.) (Budapest, 1984). (Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya.) [2] + 44 + [2] p. Az 1944. év májusi első zsidódeportálásra való megemlékezésként a Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya ismételten megjelentette Bereczky Albert (1893-1966) református lelkész, későbbi református püspök emlékiratait. A történeti összefoglaló a református egyház vészkorszakbeli állásfoglalásait, nyílt leveleit, tiltakozásait teszi közzé. Az oldalak alsó sarkán halvány, a szövegtükröt nem érintő foltosság. Fűzve, enyhén sérült, foltos kiadói borítóban.
Szilárd Gyula: ,,...Sodrában a szörnyű malomnak". Dokumentumregény. (Dedikált.) [Budapest], (1991). Magánkiadás [ny. n.] 243 + [1] p. Egyetlen kiadás. A címoldalon rajzos dedikáció: ,,Gömöri Gézának, mauthauseni sorstársamnak szeretettel Szilárd Gyula. Bp. 993. I. 27". A dedikáció feletti Gömöri Géza portréja, feltehetően a képzőművész Szilárd Gyula rajza. Prov.: Gömöri Géza. [Gömöri (Grünbaum) Géza szabósegéd, később vegyipari hivatalnok és könyvvizsgáló, a Fővárosi Gázművek egyik vezetője az 1960-as évektől.] Fűzve, Szilárd Gyula által illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Vihar Béla: Szovjet-jiddis költészet. Gergely Sándor, a Magyar Írók Szövetsége elnökének előszavával. (Budapest), [1948]. Cserépfalvi (Független-nyomda). 45 + [3] p. Egyetlen kiadás. Gergely Sándor bevezető tanulmánya a jiddis irodalom méltatása közben titkos utakat talál a szovjet rendszer emberarcúságának és népszeretetének kifejtésére. A magyarul elsőként megjelenő szerzők (Mojse Broderzon, Dávid Gofstejn, Icig Fefer, Lejb Kvitko) költeményeit gyakorta szakítják meg további, a szovjet rendszer egyéb erényeit megvilágító tanulmányrészletek. Fűzve, sérült gerincű kiadói védőborítóban. Ritka.
Rebecca Schacht: Fények az ösvényen. Zsidó folklór minden korosztálynak. Jacqui Morgan illusztrációival. Bp., 2001, JLX Kiadó. Kiadói kartonált papírkötés.
Dombi Gábor: Osztályellenségek. Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai. DEDIKÁLT! Bp., 2020, Nemzeti Emlékezet Bizottsága. Kiadói papírkötés.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Luzsénszky Alfonz: A Talmud magyarul. Fordította és kiadja: Luzsénszky Alfonz. Tizedik, bővített kiadás. [Hasonmás kiadás.] Budapest, 2002. Gede Testvérek Bt. 208 + [6] p. Luzsénszky Alfonz szemelvény-gyűjteményének e kiadáshoz felhasznált eredeti, 1940. évi kiadása szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. A szerző kétségtelenül sötét színekben tünteti fel a zsidóságot és hagyományát, a kutatás mai állása szerint a szerző a maga fordításához nem az eredeti szövegeket használta, hanem német szerzők által gondozott, antiszemita tendenciájú Talmud-összeállításokat. Részletek a kötet fülszövegéből: ,,Legelőször Izrael országa teremtetett, azután az egész világ. Izrael országát maga az Úr öntözi, az egész világot egy követe. Izrael országa esővizet iszik, az egész világ pedig a maradékot. Izrael országa iszik először és azután az egész világ, hasonlóképp az olyan emberhez, aki sajtot készít s az élvezhető részt kiválasztja, a hasznavehetetlent meg otthagyja. - Miként a világ szelek nélkül sem állhat fenn, éppúgy nem tudna zsidók nélkül fennállni. [...] Ha egy nem-zsidó egy izraelitát megüt, méltó a halálra; ha valaki egy izraelitát arcul üt, az éppen annyit tesz, mintha az istenséget ütötte volna arcul. [...] Vannak parancsok, amelyeknek áthágása miatt egy nem-zsidó halált érdemel, míg a zsidónak megengedett dolog. [...] Miért piszkosak a nem-zsidók? Mert ők nem állnak a Sinaj hegyen. - A nem-zsidók nem hitvestársai az asszonyoknak, hanem csak paráználkodásban élnek; mint a mi szamaraink és barmaink. úgy vannak a nem-zsidók az izraeliták között. - A férfi bármit tehet a feleségével, ami neki tetszik; ez éppen úgy van, mint mikor az ember a mészárostól egy darab húst hoz és azt csinál vele, amit akar, vagy egy hallal, amit a halásztól hoz. - Ha egy pap az ünnep beállta után egy pattanást kap, akkor egy társa nyomja ki neki a fogaival; de csakis a fogaival, s nem valami eszközzel, még akkor is, ha a pattanás a hasán van. - Chanina rabbi mondja: Mérges csípés ellen igyék az ember negyvennapos vizeletet, mások szerint lábvizet. [...] A kötetben még több száz hasonló mély bölcsesség és hasznos tanács található zsidók részére, és egyben okulásul a szamaraknak, barmoknak és gójimoknak, ha az uraik a zsidók megengedik nekik.'' Fűzve, színes, Dobszay Károly által illusztrált kiadói borítóban, szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3118471.jpg)
![Bánóczi József (szerk.) Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve 1914. Budapest, 1914. Izraelita Magyar Irodalmi Társaság (Franklin-Társulat ny.) 415 + [1] p. + 1 t. (kihajtható táblázaton a Nyitra megyei Szenicze község zsidóságának összeírása). Judaikai témájú írások. A tartalomból: Jánosi Engel Róbert: Báró Eötvös József és a magyar zsidóság emancipációja. - Heller Bernát: Régibb és újabb zsidó középiskolák. - Patai Edith: Zsidó művészet, zsidó művészek. - Sebestyén Károly: Heine és a zsidóság. - Kohlbach Bertalan: Sütemények a zsidó szertartásban. - Richtmann Mózes: A császárváros zsidósága. - Szilágyi Géza: Saul király Endorban. (Költemény.) -Mandl Bernát: A szeniczei zsidók történetéhez. - Ujvári Péter: Szezonkeresztények. (Novella.) - Blau Lajos: Ókori papyrusleletek. A 329. oldaltól társulati közlemények, köztük a Társaság alapító és támogatói tagjainak lajstromával. A címoldalon és a sorozatcímoldal verzóján régi gyűjteményi bélyegzés, az első előzéken régi adományozási bejegyzés. (Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat kiadványai, XXXIII. szám.) Poss.: A Pesti Izraelita Hitközség Vallásoktatási Testülete könyvtára. Aranyozott kiadói félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3129893.jpg)
![Bereczky Albert: A magyar protestanizmus a zsidóüldözés ellen. (Hasonmás kiadás.) (Budapest, 1984). (Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya.) [2] + 44 + [2] p. Az 1944. év májusi első zsidódeportálásra való megemlékezésként a Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya ismételten megjelentette Bereczky Albert (1893-1966) református lelkész, későbbi református püspök emlékiratait. A történeti összefoglaló a református egyház vészkorszakbeli állásfoglalásait, nyílt leveleit, tiltakozásait teszi közzé. Az oldalak alsó sarkán halvány, a szövegtükröt nem érintő foltosság. Fűzve, enyhén sérült, foltos kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3134429.jpg)
![Szilárd Gyula: ,,...Sodrában a szörnyű malomnak". Dokumentumregény. (Dedikált.) [Budapest], (1991). Magánkiadás [ny. n.] 243 + [1] p. Egyetlen kiadás. A címoldalon rajzos dedikáció: ,,Gömöri Gézának, mauthauseni sorstársamnak szeretettel Szilárd Gyula. Bp. 993. I. 27". A dedikáció feletti Gömöri Géza portréja, feltehetően a képzőművész Szilárd Gyula rajza. Prov.: Gömöri Géza. [Gömöri (Grünbaum) Géza szabósegéd, később vegyipari hivatalnok és könyvvizsgáló, a Fővárosi Gázművek egyik vezetője az 1960-as évektől.] Fűzve, Szilárd Gyula által illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3130393.jpg)
![Lévai Endre: Vidám apróságok nagy zsidó művészekről. (Budapest, 1941). (Szerző - Hungária Rt. - Terézvárosi Nyomda.) 47 + [1] p. Egyetlen kiadás. Fűzve, sérült, javított kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3134246.jpg)
![Vihar Béla: Szovjet-jiddis költészet. Gergely Sándor, a Magyar Írók Szövetsége elnökének előszavával. (Budapest), [1948]. Cserépfalvi (Független-nyomda). 45 + [3] p. Egyetlen kiadás. Gergely Sándor bevezető tanulmánya a jiddis irodalom méltatása közben titkos utakat talál a szovjet rendszer emberarcúságának és népszeretetének kifejtésére. A magyarul elsőként megjelenő szerzők (Mojse Broderzon, Dávid Gofstejn, Icig Fefer, Lejb Kvitko) költeményeit gyakorta szakítják meg további, a szovjet rendszer egyéb erényeit megvilágító tanulmányrészletek. Fűzve, sérült gerincű kiadói védőborítóban. Ritka.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3133616.jpg)
