Kecskemét rendezési tervének két térképe (1976) Kecskemét-Belváros és...

Kecskemét rendezési tervének két térképe (1976) Kecskemét-Belváros és Kecskemét-Máriaváros térképe szolgálati használatra. Mértéke: 1 : 4,000. Kecskemét, 1976. Két térképszelvény (7-es és 8-as számú), méretük egységesen 660x800 mm egy 660x855 mm méretű térképlapon. Kecskemét a második világháború után, az 1950-es megyerendezés során vált Bács-Kiskun megye székhelyévé. A szőlőtermesztése, mezőgazdasága, iskolavárosi rangja és kereskedelmi tekintélye miatt korábban is jelentős település fénykora a századelőre tehető, ekkor alakult ki szecessziós városmagja, de a város fejlődése az államszocialista rezsim idején sem akad meg. Térképeink az 1970-es évek urbanisztikai rendezésének jellemző darabjai. 1976-os térképfelvételi időpontunk idején Kecskemét belvárosát egyaránt jellemzik barokk, szecessziós és házgyári épületek, néhány jelentősebb múltú belvárosi épület a városi tulajdonba vétellel 1975 környékén kapott új funkciót, így a volt ferences kolostor 1975-től a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetnek, a volt neológ zsinagóga 1974-től a Tudomány és Technika Házának ad otthont. A belvárosi térképszelvényünkön kézzel színezett úthálózat-szakaszok 1978-tól alakultak át kétszer két sávossá (Petőfi Sándor utca), az akkoriban nagy technikai bravúrnak számító fejlesztés a belvárosi közlekedés gyorsítását szolgálta. A rendszerváltást követően az urbanisztikai szemléletmód megváltozott: a forgalomcsillapítás jegyében a belváros középpontját nagy forgalmú utak helyett immár sétálóutcák jellemzik - a Belvárosban nem a közlekedés, hanem az idegenforgalom és a kereskedelem szempontjai váltak meghatározóvá. *** A belvárosi térképünkhöz (a 8-as számú térképszelvényhez) csatlakozó máriavárosi térképszelvényen a megyei kórház, illetve a város jelentős pihenőparkjának tervezete szerepel, amely 1986-ban kapta meg végleges formáját, a szabadidőpark tavával és a 49 méter magas Vízmű-dombbal, amelyre ma már szerpentin vezet fel, és amely kiváló, körkörös kilátást nyújt az alföldi városra. Az 1976-os máriavárosi térképszelvény már ígéretet tesz az arborétum kialakítására - a kecskeméti arborétum építése csak 1986-ban kezdődött meg. *** Belvárosi térképszelvényünkön kézi színezések, megjegyzések, mindkét térkép szélén hivatali bélyegzések és a közreműködők saját kezű aláírása. A belvárosi térkép jobb felső sarkában enyhe foltosság. Jó állapotú térképek, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásokkal, apróbb javításokkal.