Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke II. Címereslevelek 1 . kötet Bp., 1904. Magyar Nemzeti Múzeum. 494p. Kiadói félvászon kötésben
Siklóssy László: Az országgyűlési beszéd útja. Kornis Gyula előszavával. Bp., 1939, Kir. M. Egyetemi Nyomda, 605 p.+36 (fekete-fehér képtáblák, közte kihajtható) t. +2 (hasonmás) t. Kiadói egészvászon-kötés, kopott borítóval, egy kihajtható tábla hiányos.
Nagy Képes Világtörténet. I-XII. köt. (Teljes). Szerk.: Marczali Henrik. Bp., [1891-1904], Franklin-Révai.. Rendkívül gazdag illusztrációs anyaggal, színes táblákkal kihajtható fakszimilékkel, szövegközti és önálló képekkel. Aranyozott, barna, kiadói félbőr-kötésben, három kötet gerince sérült, egyik csak részben van meg, a többi kötet és a lapok jó állapotban
Olenschlager, Johann Daniel von: : Geschichte des Interregni nach Absterben Kayser Carls des VI. 3-4 Theil (von 4). Egybekötve Frankfurt am Main,1744 Frantz Barrentrapp, 536 + 546 p + register + Wahlkapitulation 80p. utolsó lap hiányos. Korabeli egészbőr kötésben, borító elvált. / last page is missing. Contemporary full leather binding, cover detached.
Haeffler István (szerk.): Országgyűlési Almanach az 1931-36. évi országgyűlésről. (Budapest, 1931). Magyar Távirati Iroda Rt. (ny.) 515 + [1] p. Kötetünk a Sturm Albert által 1887-ben alapított országgyűlési almanachnak az 1931. évi országgyűlési választások után kiadott friss kiadása, mely vázolja az ország választókerületeit, településenként megadja a szavazásra jogosultak létszámát, kivonatosan közli a választásokon indult pártok programját, a be nem jutott pártok programjait is beleértve, törzsanyagában pedig közli a megválasztott képviselőházi politikusok, illetve a felsőházi tagok életrajzát. A kötet emlékezetes rálátást nyújt a gazdasági világválság által sújtott ország belpolitikai törésvonalaira, a választói csoportok érdekkonfliktusaira, illetve értékes adatokkal szolgál a politikai osztály egyes képviselőinek karrierútjával kapcsolatban. A munka közli az egyes képviselők lakcímét és telefonszámát is. Az 1931. évi országgyűlési választásokat szokás szerint a Bethlen István-féle Egységes Párt nyerte, megszerezve a mandátumok túlnyomó részét, a kormányfő azonban két hónap múlva lemondott, így az elhúzódó világválság kedvezőtlen politikai és gazdasági hatásaival 1931 augusztusától Károlyi Gyula, 1932 októberétől pedig Gömbös Gyula kormányának kellett felvenni a küzdelmet; a kormányok bukása ebben az időszakban csupán némi politikai irányváltást vont maga után, ám új választások kiírását nem tette szükségessé, arra csak a négyéves ciklus leteltével, 1935-ben került sor. Az első előzéken Ex libris. (Sturm-féle országgyűlési almanach.) Aranyozott, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben, az első kötéstáblán apró sérülés. Jó példány.
Magyar országgyűlési almanach. 1927-1932. A felsőház és képviselőház tagjainak életrajza és közéleti működése. Szerk.: Kun Andor, Lengyel László, Vidor Gyula. Bp.,(1932.), Légrády, 583+2 p. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Egészvászon-kötés, a borítóra papírborítót ragasztottak.
Országgyűlési Almanach az 1927-1931. évi országgyűlésre. (Sturm-féle Országgyűlési Almanach.) Szerk.: Freissberger Gyula. I. kötet: Képviselőház. Bp., 1927.,(Magyar Távirati Iroda-ny.), 320 p.+2 (színes képtáblák) t. + 1 (kihajtható színes térkép) t. Kiadói papírkötés, sérült kötéssel, hiányzó hátsó borítóval, szakadt térképpel. Felvágatlan lapokkal.
Spányik, Glycerio: Historia Pragmatica Regni Hungariae. Compendio proposita a Glycerio Spányik. Editio quinta. Pestini (Pest), 1834, Typis Reg. Scient. Univesitatis Hungariae 160 p. Korabeli aranyozott félbőr-kötés, kissé kopott Oldalak közés sé végére üres lapok bekötve
Várady Gábor: Hulló levelek. III. M(áramaros)-sziget, 1894. Máramarosi Részvénynyomda. 335 p. + XXX + 1 sztl. lev. Várady Gábor (1820-1906) testőrtiszt, honvéd ezredes, később politikus, országgyűlési képviselő, ügyvéd. ,,Egy nevezetes múlttal bíró kiváló ember jól megírt naplójánál alig van érdekesebb olvasmány ... A III. és egyszersmind utolsó kötet a koronázástól napjainkig tartó idő ...leírását tartalmazza" (Irodalmi Szemle, 1895. dec.). Korabeli félvászon kötésben,
Horváth Mihály: Kossuth Lajos újabb leveleire. Pest, 1868, Ráth Mór (Bécs, Holzhausen Adolf-ny.), 131 p. Kiadói papírkötés, sérült, az elülső borító hiányzik, laza fűzéssel, kissé foltos címlappal.
Ladoméry Béla István: Kőrösi Csoma Sándor nyomdokaiban. (Sydney, 1965). (Bulletin Offset Press, Merrylands). 46 + [2] p. Egyetlen kiadás. Kolofon: ,,Ennek a füzetnek az eladásából befolyó jövedelmet a magyarság népi és nyelvi eredetének feltárására vezető indiai ösztöndíjak létesítésére". Az ausztrál emigráns magyarság képviselője, Ladoméry Béla István a világ magyarsága számára követendő példáként állítja és méltatja a tibetista tudós, Kőrösi Csoma Sándor emlékét. Az oldalszámozáson belül Choma Egon szövegközti rajzaival illusztrált munka beszámol egy sydney-beli cserkészcsapat 1962. évi dardzsilingi emléktúrájáról, szorgalmazza a magyar őstörténeti kutatások során az indiai kapcsolatok kutatását, illetve nemtetszését fejezi ki a kommunista Kína Indiával szembeni katonai fenyegetésével kapcsolatban. Az első nyomtatott oldalon újságkivágat. Fűzve, Choma Egon színes rajzával illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány. Nagyon ritka.
Kölcsey Ferenc: Kölcsey Ferencz Országgyülési naplója és Wesselényi védelme. B. Eötvös József Kölcsey Ferencz fölött tartott emlékbeszédével bővített kiadás. Első-negyedik füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1886. Róth Mór (Prochaska Károly udvari könyvnyomdája). [2] + XVII + [1] + 192 p.; 193-358 p. Kölcsey Ferenc Szatmár vármegye országgyűlési követeként az 1832-1836-os országgyűlésen elsőként emelte a magyar nyelvű politikai szónoklatot korábban elképzelhetetlen magasságokba, az 1840-es évek szabadelvű politikusai (Deák Ferenc, Eötvös József) rengeteget köszönhetnek a költő-politikusnak. Kölcsey egy másik műfajban is újdonságot hozott, az utókor számára készített országgyűlési feljegyzései rendkívüli erővel mutatják be a szabadelvű köznemesi ellenzék gondolkodásmódját. Az 1832-1833-as országgyűlési napló cenzurális okokból a költő életében nem kerülhetett nyilvánosságra, nyomtatásban először 1848 tavaszán jelent meg. A Napló maga Toldy Ferenc 1861-es Kölcsey-összkiadása óta vonult be az életmű középpontjába, a tudatosan szubjektív szempontból megírt összefoglaló azóta olvasható egyfelől politikai kordokumentumként, másfelől a kortárs valóságba ágyazott regényként. A Napló szorosan követi az 1832-1836-os reformországgyűlés hat hónapjának eseményeit, 1832 decemberétől 1833 júliusáig, ahogyan az az irodalmi szerkesztő és kritikus, reformpolitikus szemszögéből látszik. A köteteinkben közölt másik szöveg Kölcsey nagyszabású politikai irata, melyet politikai ügyekben megvádolt képviselőtársa, Wesselényi Miklós érdekében írt, a költő haláláig dolgozott a szövegen, mely védőbeszéd jellege ellenére a Metternich-rezsimet támadó politikai vádiratok legkiemelkedőbbje. A szöveg a Naplóhoz hasonlóan csak posztumusz jelent meg, Toldy Ferenc 1861-es összkiadásától része az életműnek. A két mű együttesen Ráth Mór gondozásában először 1874-ben jelent meg, példányunk az 1886-os, bővített kiadásból származik. (A magyar nemzet családi könyvtára 123-126.) Egységes, fűzött, keretdíszes kiadói borítóban, az első kötet gerince mentén kisebb repedés, a második kötet hátsó borítóján apró hiány. Jó példány.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Nagy Képes Világtörténet. I-XII. köt. (Teljes). Szerk.: Marczali Henrik. Bp., [1891-1904], Franklin-Révai.. Rendkívül gazdag illusztrációs anyaggal, színes táblákkal kihajtható fakszimilékkel, szövegközti és önálló képekkel. Aranyozott, barna, kiadói félbőr-kötésben, három kötet gerince sérült, egyik csak részben van meg, a többi kötet és a lapok jó állapotban](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/0/3036571.jpg)
![Haeffler István (szerk.): Országgyűlési Almanach az 1931-36. évi országgyűlésről. (Budapest, 1931). Magyar Távirati Iroda Rt. (ny.) 515 + [1] p. Kötetünk a Sturm Albert által 1887-ben alapított országgyűlési almanachnak az 1931. évi országgyűlési választások után kiadott friss kiadása, mely vázolja az ország választókerületeit, településenként megadja a szavazásra jogosultak létszámát, kivonatosan közli a választásokon indult pártok programját, a be nem jutott pártok programjait is beleértve, törzsanyagában pedig közli a megválasztott képviselőházi politikusok, illetve a felsőházi tagok életrajzát. A kötet emlékezetes rálátást nyújt a gazdasági világválság által sújtott ország belpolitikai törésvonalaira, a választói csoportok érdekkonfliktusaira, illetve értékes adatokkal szolgál a politikai osztály egyes képviselőinek karrierútjával kapcsolatban. A munka közli az egyes képviselők lakcímét és telefonszámát is. Az 1931. évi országgyűlési választásokat szokás szerint a Bethlen István-féle Egységes Párt nyerte, megszerezve a mandátumok túlnyomó részét, a kormányfő azonban két hónap múlva lemondott, így az elhúzódó világválság kedvezőtlen politikai és gazdasági hatásaival 1931 augusztusától Károlyi Gyula, 1932 októberétől pedig Gömbös Gyula kormányának kellett felvenni a küzdelmet; a kormányok bukása ebben az időszakban csupán némi politikai irányváltást vont maga után, ám új választások kiírását nem tette szükségessé, arra csak a négyéves ciklus leteltével, 1935-ben került sor. Az első előzéken Ex libris. (Sturm-féle országgyűlési almanach.) Aranyozott, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben, az első kötéstáblán apró sérülés. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3115040.jpg)
![Ladoméry Béla István: Kőrösi Csoma Sándor nyomdokaiban. (Sydney, 1965). (Bulletin Offset Press, Merrylands). 46 + [2] p. Egyetlen kiadás. Kolofon: ,,Ennek a füzetnek az eladásából befolyó jövedelmet a magyarság népi és nyelvi eredetének feltárására vezető indiai ösztöndíjak létesítésére". Az ausztrál emigráns magyarság képviselője, Ladoméry Béla István a világ magyarsága számára követendő példáként állítja és méltatja a tibetista tudós, Kőrösi Csoma Sándor emlékét. Az oldalszámozáson belül Choma Egon szövegközti rajzaival illusztrált munka beszámol egy sydney-beli cserkészcsapat 1962. évi dardzsilingi emléktúrájáról, szorgalmazza a magyar őstörténeti kutatások során az indiai kapcsolatok kutatását, illetve nemtetszését fejezi ki a kommunista Kína Indiával szembeni katonai fenyegetésével kapcsolatban. Az első nyomtatott oldalon újságkivágat. Fűzve, Choma Egon színes rajzával illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány. Nagyon ritka.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3115075.jpg)
![Kölcsey Ferenc: Kölcsey Ferencz Országgyülési naplója és Wesselényi védelme. B. Eötvös József Kölcsey Ferencz fölött tartott emlékbeszédével bővített kiadás. Első-negyedik füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1886. Róth Mór (Prochaska Károly udvari könyvnyomdája). [2] + XVII + [1] + 192 p.; 193-358 p. Kölcsey Ferenc Szatmár vármegye országgyűlési követeként az 1832-1836-os országgyűlésen elsőként emelte a magyar nyelvű politikai szónoklatot korábban elképzelhetetlen magasságokba, az 1840-es évek szabadelvű politikusai (Deák Ferenc, Eötvös József) rengeteget köszönhetnek a költő-politikusnak. Kölcsey egy másik műfajban is újdonságot hozott, az utókor számára készített országgyűlési feljegyzései rendkívüli erővel mutatják be a szabadelvű köznemesi ellenzék gondolkodásmódját. Az 1832-1833-as országgyűlési napló cenzurális okokból a költő életében nem kerülhetett nyilvánosságra, nyomtatásban először 1848 tavaszán jelent meg. A Napló maga Toldy Ferenc 1861-es Kölcsey-összkiadása óta vonult be az életmű középpontjába, a tudatosan szubjektív szempontból megírt összefoglaló azóta olvasható egyfelől politikai kordokumentumként, másfelől a kortárs valóságba ágyazott regényként. A Napló szorosan követi az 1832-1836-os reformországgyűlés hat hónapjának eseményeit, 1832 decemberétől 1833 júliusáig, ahogyan az az irodalmi szerkesztő és kritikus, reformpolitikus szemszögéből látszik. A köteteinkben közölt másik szöveg Kölcsey nagyszabású politikai irata, melyet politikai ügyekben megvádolt képviselőtársa, Wesselényi Miklós érdekében írt, a költő haláláig dolgozott a szövegen, mely védőbeszéd jellege ellenére a Metternich-rezsimet támadó politikai vádiratok legkiemelkedőbbje. A szöveg a Naplóhoz hasonlóan csak posztumusz jelent meg, Toldy Ferenc 1861-es összkiadásától része az életműnek. A két mű együttesen Ráth Mór gondozásában először 1874-ben jelent meg, példányunk az 1886-os, bővített kiadásból származik. (A magyar nemzet családi könyvtára 123-126.) Egységes, fűzött, keretdíszes kiadói borítóban, az első kötet gerince mentén kisebb repedés, a második kötet hátsó borítóján apró hiány. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3112744.jpg)
